1.RÉSZ 2.fejezet

1.7K 43 0
                                    

-KRISTEN-


     Amikor csak én voltam és a motorom minden annyira könnyűvé vált. Sokszor az sem érdekelt, hogy merre megyek, vagy van-e célja az utamnak. Nehéz úgy normális embernek tettetni magad, hogy belül egy káosszá váltál. Egy idő után megtanulsz gondoskodni magadról, mert nincs más aki megtegye, megtanulsz felelősséget vállalni, mert nem fogja senki ezt érted csinálni. Amikor felülök a motoromra, azt érzem, hogy az életem az én kezemben van és én rendelkezek magamról. 

     Hogy mi a legjobb definíciója, hogy mit akartam másnap Zoétól, nem tudom. Legfőképp be akartam teljesíteni a már sokadjára sem sikerült szexet. Készültem kajával, naplementével és még egy motel szobával is. A ChoseWood Park mellé érve le is állítottam a motort és hívtam Zoét, hogy megérkeztem és, hogy remélem nem öltözött ki.

     Kettő pillanat múlva ott volt. Dögös, szaggatott forró naciban és valami extra feszülős felsőben, amin keresztül mindent,de tényleg mindent láttam. Általában nem szeretem azokat a lányokat akik ennyit mutatnak magukból, de vele teljesen más volt a helyzet.

     - Megjött a lelkész lánya! - kiáltottam felé. Persze rögtön csitítgatott, nehogy meghallja a szomszédság, akik ugye egy parkkal odébb vannak, na mindegy.

     - Na milyen? -kérdezi.

     - Micsoda?

     - Hogy, hogy micsoda?! Hogy tetszem? Mert én igazán próbáltam olyanban jönni, ami tetszene, de nem túl sok, és hátha nem ismernek fel ennyire hivalkodó ruhában az utcán.. -

Megragadtam a derekánál és magamra húztam a motorra. Olyan édes volt a csókja és még édesebb a feneke, amin pihentethettem a kezemet, ameddig észre nem vette.
  
     - Naa, most már menjünk,mert éhen halok! - a kezem újra rajta. - Most már tényleg hagyd abba! Ha meglát valaki többet kapok, mint apától!

     - Mert mit szólt pap apu a leszbikus afférodhoz? - Elővettem a bukósisakot és mielőtt megszólalt volna a fejére húztam. Megállás nélkül csak nevetni tudtam, ahogy próbálta magyarázni az esetet, lehúzott üvegen keresztül.

     - ... és akkor azt mondta, hogy soha többé nem mehetek ki a házból. Kösz, hogy végre hallod is amit mondok!!

     - Akkor hogy kerülsz ide? - Felültem a motorra és megragadtam Zoe kezét, hogy ölelje át a derekam.

     - Elszöktem! Szerinted? Ki van írva az ajtómra, hogy mivel nem élhetek nemi életet, egész nap tanulok! - Felbőgettem a motort és elindultam.

     - Akkor egy kis kaja? Első elszökött napod megünneplésére? Gondoltam eszünk egyet Atlanta legjobb burgerezőjében, valami jó kis csirke burgert. - Egyszer csak azt vettem észre, hogy Zoe ficánkol mögöttem és bökdösi a hasamat, hogy álljak meg. Körbe néztem, de semmi okom nem volt megállni, ezért tovább mentem, de csak nem hagyta abba. Hallottam, ahogy a sisakon keresztül, kiabál, hogy álljak már meg.

     - Mi a baj? - förmedtem rá, zihálva az ijedségtől.

     - Én nem eszek húst, szóval légyszi ne vigyél burgerezőbe! - Az ártatlan, gyönyörű szemeitől elolvadtam. Nem eszik húst? Akkor mégis mit eszik? Jaj istenem én erre nem gondoltam, mindent megszerveztem, megvan az asztal, a kikötőre néz, ahol látjuk a naplementét..Miért most rontja ezt el? Ki a fene rendezne neki ilyen atom nyálas randit rajtam kívül?

     - Oké..akkor mit szeretnél enni? - Be kell, hogy valljam, rettegtem a választól. "Csak ne saláta legyen" - könyörögtem az égiekhez.

     - Mmmm.. legyen mondjuk Pad Thai!

     - Hogy micsoda?! Az mi? - Úgy néztem rá hátra, mintha valami kínai zöldség nevét mondta volna ki.

     -Isteni thai kaja, rizstésztával, meg zöldségekkel, meg szezámaggal, szósszal.. Szeretni fogod, van csirkés is!

     - Van vegaburger is! - Lőttem el a poént, hátha mégis elmegyünk a nyáladzós kikötő randimra. De az arcát látva könnyű volt a döntés.

     - Vissza a sisakot hölgyem, és irány a Pad Thai! - Már éppen elakartam indulni, amikor Zoe elkezdte morzsolgatni a bordáimat.

     - Mi az?! Komolyan menjünk már! - Nevetett rajtam.

     - Azt sem tudod hol van az étterem. - És igaza volt. Megsemmisülten szálltam le a motorról, hogy elmagyarázza merre is kéne mennem.


Tiltott gyümölcsWhere stories live. Discover now