Tiltott gyümölcs

1.RÉSZ 18.fejezet

-KRISTEN-

     Azt azért mindig is gondoltam, hogy Bill gazdag ember, de, hogy ennyire,azt nem is sejtettem. Az út megszervezése egyetlen napot vett igénybe, mivel minden létezhető dologból a legnagyobb luxus kellett neki. Nem késlekedett, még aznap közölte Nicole-al, hogy utaznak és elmondása szerint még életében nem látta ilyen boldognak a nőt. Engem eléggé aggasztott ez az affér Bill és Zoé között, ezért este megpróbáltam felhívni.

     -Haló, Zoé? Kérlek ne tedd le! Tudom, hogy utálsz, de meg kell hallgatnod! -utasítottam a lányt a vonal túlsó végén és vártam a reakciót.

     -Te szemét állat! Mégis minek hívtál fel? Csak nem rájöttél, hogy egy utolsó féreg voltál? - hallottam, hogy zaklatott a hangja és erősen zihál. 

     -Nem, nem erről van szó.. Csak szeretnélek figyelmeztetni, hogy a férfi akivel kavarsz, nős és éppen egy házasságot próbálsz tönkre baszni a játékaiddal! - Hosszú csönd következett, majd hallottam, mintha sírna? 

     -Miért csinálod ezt? -kérdeztem már szelídebben, amire szintén egy hosszú csönd volt a válasz. 

     -Mégis mit gondolsz? - mondta rekedten. Beletellett pár másodpercbe mire felfogtam a helyzet súlyosságát. 

     -Neee!Ugye nem? Most tényleg azért kavarsz a főnökömmel, hogy féltékennyé tegyél?! Ezt nem hiszem el! Megmondtam, hogy vége! Hagyj békén és ne próbálkozz ilyen buta, kislányos bosszúkkal, nem vagyok féltékeny! - kiabáltam mérgesen és kinyomtam a vonalat. 

     A nagy utazás napja eléggé közeledett és már egy ideje nem láttam sem Nicole-t, sem pedig Rose-t a műhely környékén. Rogernek leosztottam az összes feladatot és figyelmeztettem, hogy ez semmiképen sem jelenti azt, hogy a főnöki poszt, az övé fog maradni. 

     -És akkor most azért visznek téged is, hogy összebarizz a feleséggel? - ugratott Roger, miközben gúnyos arcot vágott. 

     -Jaa.Így áll a helyzet. - mondtam kétkedve és átadtam neki a műhely kulcsait. 
     -Remélem meghúzod a nőt, mire hazaértek, te! - nevetett és észrevettem, hogy Rogeren és Mike-on kívül,csak Adriánnak nem volt vicces ez a kijelentés. 

     -Baj van,haver? -kérdeztem tőle aggodalmasan, mire ő lazán rám pillantott és lerázott.
 
     -Dehogyis! Tök király, hogy elvisznek egy méregdrága nyaralásra! Élvezd ki és zabáld fel az összes svédasztalos kaját! -kacsintott rám, ami kissé megnyugtatott, bár akkor is elég feszültnek láttam. 

     Hazaérve szembesülnöm kellett vele, hogy semmilyen nyári ruhám sincs, ezért meg kellett ejtenem egy nagy túrát a plazába. Vettem pár rövid ujjú inget, rövid nadrágot, papucsot és egy fürdő nadrágot, toppal. Azt hittem, hogy túlfogom vásárolni magam, de rá kellet, hogy jöjjek, hogy nem igényel olyan sok mindent egy nyaralás, mint gondoltam, viszont az is eléggé világossá vált számomra, hogy ez nem az én stílusom. Sokkal jobban szerettem a hideget és a bőr cuccokat. Billtől azt az utasítást kaptam, hogy motorozzak el hozzájuk, mert majd onnan megyünk a reptérre, ezért így is tettem. A motor hátuljára szerelt nagy táskába pakoltam mindenemet és a legszexibb külsőmet felöltve indultam meg a gazdag negyedbe. 
     Már szinte szégyelltem magam, hogy ennyire "lepusztult" vagyok ehhez a környékhez képest. Ez nem az a rész volt, ahol Zoé és a családja élt, ez még annál is puccosabb volt. Az összes villához medence járt és nem túlzok ha azt mondom, hogy a környéken mindenki milliomosnak számított. A kovácsolt vas kapu előtt állva, azt kerestem, hogy mégis, most hogyan tovább? Amikor is megláttam egy kamerával ellátott csengő szerűséget. Becsengettem és szinte azonnal nyílt is a kapu, amivel elém tárult az a luxus, amiben a főnököm élt. A ház, akárcsak egy óriási kastély tárult elém, én pedig nem győztem becsukni a számat, meglepettségemben. Beljebb érve leparkoltam az ajtó előtti óriási területen, amit egy szökőkút ékesített és vártam, hogy valaki kijöjjön. Nem kellett sokat várakoznom, mert pár percen belül ajtót nyitott Bill és fülig érő vigyorral tárta ki felém a karjait. 

     -Barátom! - ölelt át, amitől majdnem eltörte a kedvenc Ray Ban szemüvegemet. 

     -Nagyon örülök, hogy ide értél! Igaz Nicole még nem tudja, hogy velünk jössz, de biztos vagyok benne, hogy boldog lesz és jól kijöttök! - "Micsoda? Nem tudja, hogy itt vagyok? Ez egy komplett katasztrófa lesz!" Teljes kétségbeesés ült rám attól a pillanattól kezdve és feszengve álldogáltam ott, mint egy idióta. 

     -Na, ne álldogálj itt ilyen bambán! Kapd fel a cuccaidat és gyere beljebb! -invitált a ház felé és segített levenni a poggyászomat. Dermedten pislogtam és bebotorkáltam a házba, persze ámuldozva a látványtól. De nem csak a ház látványától. Az előszobából pont fel lehetett látni az emeletre, ahol megláttam Nicole-t fel alá szaladgálni egy szál fehérneműben.
 
     -Mindjárt kész vagyok drágám, csak felkapok valamit és mehetünk! -kiabálta játékosan. Hófehér csipke volt rajta, ami tökéletesen rásimult a formás testére. Már majdnem bement a szobába, amikor lepillantott és felsikoltott. 

     -Bill! Mi a fene ez? - kiabálta immár az egyik szobából, ahová bemenekült, ahogy észrevette, hogy a majdnem pucér idomait bámulom. 

     -Ezt nem hiszem el! - hallottam, hogy továbbra is morog magában, amit Bill csak egy mosollyal nyugtázott. Kétségbeesetten néztem rá, mire megszólalt. 

     -Ugyan! -legyintett. -Nem lesz itt semmi gond, ha már azt elmondta neked, hogy mire van szüksége, teljesen biztos vagyok benne, hogy gyorsan mély barátság alakul ki köztetek.- Ő biztos volt ebben, de nekem elég erős kétségeim voltak efelől. Nagy durcásan vonult le a lépcsőn és csípőre tett kézzel, kérdőn meredt a férjére. 

     -Tessék! Itt vagyok, várom a kurva magyarázatodat! - mondta idegesen. Bill teljesen nyugodtan kezelte a helyzetet, hiszen tudta, hogy az utazást úgysem fújhatják le, főleg, hogy a repülőjegyek és a szállás ára is el volt már utalva. 

     -Szerelmem! - mondta nyájasan és előhúzott valamit a zakója zsebéből. - Most tényleg azt akarod mondani, hogy ezt a gyönyörűséget vissza kell vinnem? - Mutatott a kezében lévő dobozkára, amiben sejtésem szerint egy gyűrű lapulhatott meg. Nicole felettébb izgatottá vált és már majdnem kikapta a férfi kezéből a dobozt, amikor is azt Bill visszarántotta és eltette vissza a zakójába. 

     -Nem,nem! Ezt csak akkor kapod meg, ha már a türkiz horizont ölel minket körbe! - mosolygott magabiztosan.

     -De addig is örülnék ha beletörődnél, hogy Kristen velünk jön, mert nagyon megkedveltem és érzem, hogy jó barátok lennétek! - Láttam ahogy Nicole forgatja a szemét, majd unottan rám néz, majd végig rajtam, majd elkezdi a számat bámulni, ami éppen elég visszajelzést adott nekem a kezdődő "mély" barátságunkról. Flegmán lekaptam a bőrdzsekimet és Billhez fordultam, persze figyelve, hogy Nicole közben engem nézzen. 

     -Mennyi idő is van még indulásig? - kérdeztem lazán. Bill,- a kicsit sem drága- Rolex órájára pillantott.

     -Pontosan egy óra múlva indulunk, ami azt jelenti, hogy rohadtul el vagyok késve! -hadarta riadtan.

     -Főnök! Esetleg rágyújthatnék valahol?Meg hát egy kávé is elég jól esne! - próbálkoztam, hátha szívhatok még egy kis nikotint magamba mielőtt elindulok egy több, mint tíz órás útra. Nicole fordult felém és megragadott a vállamnál fogva. 

     -Nem! Szó sem lehet róla! Nem dohányozhatsz a ház körül, sem benne! - tette csípőre a kezét és nézett rám szigorúan, amitől esküszöm, hogy annyira beindultam, hogy megfogtam a csuklóját és egyre feljebb húztam a kezemet a karján. Nagy szerencsémre Bill a tükörképével volt elfoglalva, ezért nem látott semmit, de a távolból azért válaszolt.

     -Persze, menj csak ki a hátsó kertbe, úgyis holnap jön a kertész és elrendez mindent! Drágám, főznél egy kávét a vendégünknek? ... És ha már ott vagy, nekem is! -hangzott az utasítás, amire Nicole meg sem rezdült. Végül duzzogva indult meg a konyhába és én a táskámból előkerestem a cigimet. Pár perc múlva megjelent Bill, közelebb lépett hozzám és elvette a cigimet. Kimérten és gondterhelten nézett rám.

     -Ugye nem hiszed, hogy nem láttam semmit abból, ahogyan a feleségemet simogatod? - morzsolgatta a cigit és lankadatlanul rajtam tartotta a tekintetét. Mély félelem ült ki az arcomra és kétségbeesetten kerestem a kijáratot. 

     -Azért viszlek el magammal, hogy Nicole barátja légy, de ha megtudom, hogy egy kibaszott ujjal is hozzá mertél nyúlni, az ÉN feleségemhez...én kinyírlak bazdmeg! - törte ketté a cigit és dobta a földre, amitől még a lélegzetem is elállt. 

    "Oké, most jött el az a pont, hogy a kezemet, a nyelvemet, és minden egyéb szex-eszközömet a testemhez közel tartom és elnevetgélek egy hetet Nicole társaságában, mintha mit sem éreznék iránta. Vicces kis nyaralás lesz..."