Hozzám tartozól, kölyök!

🍀32🍀

Ki mondta, hogy berugni a legrosszabb dolog a világon, elvégre ettől szabaddá válsz. Semmi sem lesz annyira fontos, minden csak megy a saját kis tempójában és te közben tök jól érzed magad a bőrödben.
Igen ám, de a másnap, az lerombolja az előző éjszakai élményedett, amikor még a pislogás zaja is fájdalmas a számodra és legszivesebben a napot is leöntenéd egy vödör vízzel, hogy ne süssön olyan erősen.

- Jó reggelt, szépségem. - dünyögte valaki a hátam mögül. Teljesen felébredtem,sőt se perc alatt elfelejtettem az eddigi kínt. Óvatosan meg fordultam és a tegnap esti pultos pasival találtam szembe magam.
Te jó ég. Lefeküdtem egy vadidegen pasassal.
Úgy ugrottam ki az ágyból, mint ha égetett volna. Teljesen meztelen voltam ezért a takaró után nyúltam.

- Úristen, mekkora egy hülye vagyok. - nyögtem fájdalmasan a homlokomra téve az egyik kezemet és eltakarva vele a szemem.
Ezért tuti a pokolra kerülök.

- Mi a baj, édes? - kérdezte újra az a hang. Vagy is a pultos fickó.
A pofám leszakad. Lefeküdtem egy vadidegen férfival, aki meg bonyolítva a már amúgy is kínos helyzetett édesnek és gyönyörűnek nevezget. Remek. Igazán ügyes. Nem elég, hogy le iszom magam segg részegre de még le is fekszem valakivel.

- Most.... Most mennem kell. - az ajtó felé iparkodtam és éppen kinyitottam volna, amikor ráébrettem, hogy csak egy takaró van rajtam. Vissza fordulatam és gyorsan össze szedtem a ruháimat, amit persze meg találtam és a fürdőbe rohantam. Amilyen gyorsan csak tudtam, felöltöztem és vissza se nézve, ott hagytam a pultost az ágyban.
Jézusom. Mi lesz, ha ezt meg tudják? Mi lesz, ha Tristan meg tudja?