Hozzám tartozól, kölyök!

🍀33🍀

- Hol voltál, egész éjszaka vártalak, úgy volt, hogy elmeséled, mi volt Tristannal. - kezdett faggatozásba Nikki, ahogy beléptem a szobába.

- Kicsit túl sokat ittam és végül Rosselnél kötöttem ki. - hazudtam.

- Ez érdekes, mert éppen az előbb voltam nála és senki nem volt ott rajta kívül. - elfogott a pánik. Gyorsan elő kaptam az utazó táskából egy tiszta fehérneműt és a fürdő felé igyekeztem. A szégyen, hogy a legjobb barátnőmnek is hazudnom kell, hatalmas volt.

- Igen, mert nagyon korán fel keltem és leszaladtam a portára, mivel elvesztettem a pénztárcám. De azt mondták, hogy nem találták sehol. - nyújtottam tovább a hazugságot.

- A pénztárcád végig ide fent volt. - mutatott az éjeliszekrényen diszelgő, fekete agyon kopott bőr tárcára.

- Igen? - színleltem meg lepetséget.

- Aha. - ráncolta össze a szemöldökét.

- Úgy látszik, akkor amint rendbe rakom magam, jeleznem kell, hogy meg van. - vigyorogtam. Ez volt a legrosszabb szereplésem az eddig életem során. Pedig az általános iskolában folyton szerepeltem önkéntes színdarabokban.

- Te hazudsz nekem, nem Rosselnél voltál, igaz? - közelebb sétált. - A nyakadon lévő, szép kis lilás folt is ezt a tényt bizonyítja, hacsak Rossel nem leszbikus vagy nem nyak fétises, amit kötve hiszek. -

- Jól van, lebuktam. Sajnálom. Csak tudod, magamnak is szégyen beismerni, hogy annyira leittam magam tegnap este, hogy arra keltem fel ma reggel, hogy ette meztelen vagyok és ráadásul nem egyedül. -  hát ez sokkal rosszabb volt hallani a saját számból, mint a gondolataimba. Mint ha még erősebben és még több kést dőftek volna a már így is hiányos önbizalmamba.

- Azta. - nézet döbbenten. - Csak nem egy, egy éjszakás kaladod volt?- húzódott perverz mosolyra a szája. Ez a nő nem normális, az épp eszű emberek nem vigyorognak ilyen dolgokon.

- Minek is mondtam el pont neked, aki sose vesz semmit komolyan. - mérgelődtem, erősen becsapva magam mögött az ajtót.

- Te kis ribi, most már úgy is mindegy. Bár mit is modhatsz innentől, te is kipróbáltad. - gúnyolódott.
A tükör elé állva magam is jobban meg néztem a nyakam és elkelett ismernem, hogy ami ott volt,az tényleg szembe tűnő volt. Akkora folt volt, mint a kézfejem.

- Hogy fogom ezt eltűntetni? - kérdeztem suttogva a tükör képemtől.
Hatalmas karikák a szemem alatt és össze vissza állt hajam, remek képet adott. Mint, aki most kelt ki az ágyból egy jó kis test mozgás után.
- Teljesen meg örültem az elmúlt napokban. - csaptam magam homlokon. A meleg víz alá álva, sokáig ásztattam magam. Nem volt kedvem kimászni alóla és újra szembesíteni magam a méretes hibámmal. Tristan biztos észre fogja venni, úgy hogy választanom kell. Vagy én mondom el neki vagy meg várom, még észre veszi és kipróbálok találni valami ésszerű hazugságot.

- Kész vagy?- ordított be Nikki.

- Egy pillant. - válaszoltam vissza, úgy szint ordítva.

A hajamat meg törölve, bele csavartam a törölközbe és a fejem tetejére dobtam, mint egy turbánt. Egy hófehér melltartóban és egy fekete, csipkés, francia kialakitású bugyiba nyitottam ajtót.

- Na végre, már azt hittem lemostad magadatt és a bűntudatod a lefolyón. - mérgelödőtt.

- Bár azt tettem volna. - jegyeztem meg, ahogy értelmes ruha után kotorásztam a táskába.

- Azzal, hogy lefeküdtél valakivel, nem követél el semmilyen bűnt. Mindenki tesz ilyet, jól érzik magukat, nincs senkijük így bele vágnak egy két ilyen fajta kapcsolatba.- nyugtatgatt.

- De én nem ilyen vagyok. És amúgy is a tegnapi után, pont nem kellet volna ezt tennem. - célzok Rossel ki nyílvánitására a rajongók előtt.

- Na és, ti csak kamu kapcsolatban vagytok, nem kérhetik azt, hogy cölibátus legyél Tristan hírneve miatt. -

- Ez nem csak róla szól, hanem a fogadalomról is, amit én magamnak tettem. - magyarázkodok.

- Nézd, szeretlek. A szemembe továbbra is ugyan az az ártatlan anya, lányka maradsz. Most éltél egy picit de ettől függetlenül, még mindig te, te vagy. - simogat meg az arcomon, amire én is elmosolyodok.

- Igazad van. - adom be neki a derekam. Végül is nem lehet ez a dolog annyira nagy próbléma, csak én fordítok ennek a dolognak nagy feneket.