𝗺𝗲𝗻𝘁𝗼𝗿 | 𝚖𝚒𝚗𝚜𝚞𝚗𝚐.

31 | felszálló dohányfüst az éjszakában

időközben újra napvilágot látott a wattpad-orientált instagram fiókom, amit @/leevangoghter néven tudtok megtalálni! ^^

ÖCSI
mar megknt kibaszott jo erzes arra kelni hogy itthon se vagy
tudod a faszom kezd mar kilenni azzal, hogy annak ellenére hogy mar sokat veszeledtunk amiatt, hogy konkretan egyedul elek a gecis lakasodba a faszom macskaiddal, ugyanugy eljarkalsz a lakasbol mikor kedved tartja

Azt mondtad, ez valtozni fog
Persze, az ellen szerintem tenni kene
De te csak a hulye mentoros szaroddal vagy elfoglalva
Tudtommal en vagyok az ocsed, a kibaszott testvéred, nem pedig az az idiota akit multkor felhoztal a lakasra
Az a jisung vagy mi a fasz a neve, akivel szerintem kicsit tultolod a talalkozgatast:D
Ja es
Tokre jo volt arra ébredni, hogy anyaek megirtak hogy várnak otthon a szünetre, mivel te nem leszel otthon, mert elmesz egy kibaszotz kurva wellness szarra azzal kitudja hany mentoraltaddal:)

Komolyan elegem van geci
Annyira utallak
Barcsak ugy szulettem volna meg, hogy a letezesedrol se tudok :)
Remelem belefulladsz majd valamelyik medencebe 😘

Esetleg, ha vELeTlEN haza tévedsz, ne lepődj meg hogy nem lesznek a lakásban a cuccaim
Mar most lelepek innen
Leszarom hogy meg suli van, egy igazolatlan nem igazolatlan 🥳

Első olvasásra fel sem fogom Juwon üzeneteit; muszáj minimum háromszor elolvasnom minden egyes sort, kezdetben a még hallucinogén elmém miatt, ezt követően pedig mert nem hiszek a szemeimnek.

Na jó, ennél talán jobban örültem volna, ha mégis Chungha lenne az, aki írt valamit Minhónak.

De ezekkel most mit csináljak? - Nem, nem a gyerekkel, akit véletlen én fojtanék bele egy medencébe, hanem az üzenetekkel. Töröljem ki őket és tegyek úgy, mintha nem is lettek volna? De nem akarok még nagyobb bajt csinálni... Ez a kis kotonszökevény lehet úgy fogná fel a későbbiekben - ha Minho nem veszi észre és nem nézi meg az üzeneteit -, hogy a bátyja bizony semmi érdeklődést nem mutat felé, ami jobban felszítaná a benne amúgy is nagy lángokkal égő utálatot.

Lehet jogos volt minden szava múltkor Minhónak, és tényleg egy ördögfajzat ez a gyerek.

Eddig nem hittem, hogy létezik gonoszabb ember Minhónál, de a medencébe fulladást kívánó üzenettől elég rendesen égnek meredt minden hajszálam.

Oké, nem szokásom beismerni dolgokat - még olyat sem, amiben tévedtem, mert hiába utazik a becsületem és az önbecsülésem egy zuhanó repülőn, valahol mélyen a tudatalattim tudja a határt, ami alá nem kerülhetek; de van, mikor a szárazföld helyett az óceánba csapódik az irányíthatatlan gép, minek szinte kínzó lassúsággal süllyedek le az aljára. Oda, hol nem lát és hall senki; oda, hol körbeölel a hideg, s nem kapok levegőt; oda, hol nem vesznek észre még a cápák se; oda, hová talán valójában való vagyok.

Fejem hirtelen kapom fel a szoba csendjét megzavaró kapu telefon hangjára, s ejtem ki kezemből Minho tégla méretű telefonját. Egy pillanatra kiszáll belőlem az élet, de ahogy felemelem megnyugszom, hisz' nem zuhant akkorát, még egy apró karcolás sem esett rajta.

Vagyis remélem; csak sebtiben vetettem egy pillantást a telefon kijelzőjére, mit bekapcsolva a tudatalattim unszolásának köszönhetően kitöröltem Juwon idegesítő üzeneteit és visszadobtam azt a kanapéra.

Az elmém talán még ötven százalékban sem volt tiszta, lehet ezért tartott közel öt percbe, hogy beengedjem az illetőt - aki ugye jött megcsinálni a Minho okozta kárt.

Zavarban voltam, ez tény, mivel nem szoktam ilyen helyzetbe kerülni, de azt hiszem, minimális büszkeség virága kezdett burjánzani a mellkasomban, miután úgy váltam el az idegentől, hogy semmi égő vagy ciki dolgot nem csináltam.