From The Inferno /Lalisa ff./ *BEFEJEZETT*

Prologus

LISA

Unalom, unalom és unalom... Megint kezdődik előlről.

Azt gondolnátok a démonokat nem lehet kínozni, kivéve, ha nappal van, és már unod a pokolbeliek kínzását.

Utálom, mikor felkel a nap, egyszerűen vége a szórakozásnak egyik percről a másikra.

Ha nagyon unom, elkezdek olyan fiatalok után kutatni, akik besötétített szobájukban magukba vannak fordulva. De ez inkább fárasztó, mint szórakoztató. Főképp most, nyáron.

Jobb dolgom nem lévén, itt ülök egy sziklafotelben és nézem a Földön ébredező embereket.

Néha egy-egy sikítás üti meg a fülem, innen-onnan, de nem nyilvánítok neki különösebb figyelmet.

- - - - - - - - - - - -

Már csak pár perc választ el, és lemegy a nap. Kezdődhet a prédavadászat!

Ahogy haladok át a falakon, egyik házat, a másik után hagyva magam mögött, elgondolkozom azon, hogy egyre válogatósabb vagyok.

Nem érdekelnek már a kisgyerekek, akik rémálomból keltek - pedig régen ők voltak a kedvenceim -, sem a 14 éves szerelmi bánatos lányok.
Valami érdekesebbre, komolyabbra vágyom.

Ahogy sétálgattam, meghallottam egy halk sírást. Először azt hittem megint egy kislány, majd ahogy füleltem egyre kíváncsibb lettem, ki lehet.
Követtem a hangot, alig fél perc múlva már csak egy fal választott el minket. A szoba ajtajára egy nagy "K" betű volt festve, feketével és vérvörössel, aminek az aljáról vérszerűen folyt le a piros festék.
Óvatosan beléptem, nehogy meglásson.

Nem várt meglepetés fogadott.
A szoba teljesen be volt sötétítve, a földön és az asztalon szanaszét használt zsebkendők hevertek.
A fiú, pedig könnyeitől alig látva, remegő kézzel nyúl a következőért.