From The Inferno /Lalisa ff./ *BEFEJEZETT*

26. Fejezet

LISA

Teljesen lefagytam, mikor megtudtam, hogy Hyo az angyalok királynője. Hiába vagyok démon, nekünk is és a pokol egész népének az életében közrejátszanak az angyalok, mivel egykor mi is azok voltunk. De jól lepleztem, ellenben Angievel, aki csak nagyokat pislogott és ide-oda kapkodta tekintetét.

- Ez maradjon a mi titkunk! - nézett mindhármuk szemébe egy pillanatra, mi pedig bólintottunk egyet. Az ajtóhoz sétált és kinézett az apró üvegen. - Ti ismeritek őt? - fordult hátra. Angie és Kil odasietett és egymás után kikukucskáltak, majd megrázták a fejüket. Időközben én is odaértem, és ugyanazt tettem, mint a többiek. Az illető még mindig idegesen ütögette az ajtót. Hunyorogtam egy kicsit, hogy jobban kivehessem vonalait. Mikor tudatosult bennem, hogy ki áll az ajtó másik oldalán, nem hittem a szememnek.

- Jackson...? - ejtettem ki halkan a nevét. Ez nem lehet! Mindhárman kérdőn néztek rám. - Menjetek be Kilyan szobájába, zárjátok be és legyetek nagyon csöndben! Semmiképp se gyertek ki! - utasítottam őket halkan, ők pedig követték azt. Kinyitottam az ajtót. - Szia! Mit akarsz? - kérdeztem cseppet sem kedvesen.

- Szia! Ömm... Beengedsz?

- Míg nem tudom mit akarsz, nem! - flegmáztam vissza. Megforgatta szemeit és folytatta.

- Fejlemény van. - mondta teljes komolysággal. Bár nem voltam teljesen biztos benne, hogy ezzel mire céloz, de tágasabbra nyitottam az ajtót. A nappaliba vezettem, ahol alig lehetett mászkálni a matracom miatt. Leültettem a kanapéra, én pedig vele szemben a fotelben vártam, hogy folytassa.

- Az a pletyka járja, hogy a királynő őrizetlenül hagyta a mennyországot és a Földön van. Erre várunk már több tízmilliárd éve. Ez a tökéletes alkalom a megtámadására. - kezdte fejtegetni ittlétének okát - Van kedved csatlakozni a sereghez? - nézett komolyan, én pedig tettettem, hogy gondolkozom.

- Még meggondolom. Előbb mindent tudni akarok a tervről. - így egy lépéssel előtte járhatunk majd.

- Azt nem lehet, csak ha beléptél.

- Aha, szóval mostmár kellenék barátként és szövetségesként, mi? - gúnyolódtam tovább. A végén úgyis én nyerek.

- Jó. Jó. De nem árulhatok el minden részletet, csak ami téged érint. - bólintottam egyet és vártam, hogy folytassa - te lennél az egyik beépített emberünk, mert az idők alatt nagyon ügyesen kitanultad a rejtélyességet és a titokzatosságot. Ennek segítségével olyan belsős dolgokat kéne megtudod, hogy hol, mikor és mennyi őr van. Hogy a királynő, pontosan hol tartozik és ehhez hasonlók. A királynőt az ostrom után saját kezűleg akarom elfogni és megölni.

- Oké. Ez eddig tiszta. De! - dőltem előre térdeimre - ki juttat fel engem a mennybe? - vontam fel egyik szemöldököm.

- Hát nem egyértelmű?! - tette fel költői kérdését, de akkora szünetet hagyott utána, hogy már majdnem válaszoltam rá - Az ördög. - Hogy mi? Felnevettem.

- Hát te nem vagy semmi... Tényleg komolyan gondolod. Hogy sikerült rávenned? - kuncogtam még mindig. Ez hihetetlen. Lucifer nem az a típus, aki minden kis csicskájának ugrál.

- Hát... Az maradjon a mi titkunk! - mondta sejtelmesen.

- Nem! - válaszoltam talán a kelleténél harciasabban.

- Oké, oké! - emelte fel védekezően kezeit. - Még tartozott nekem egyel. Meg az ő érdeke is. Így megfelel? - bólintottam. Hát ha hamarabb tudtam volna, hogy ilyen könnyen meg lehet félemlíteni.... Legalább valamit tanult a kapcsolatunkból. Mindig én nyerek.

- Jennieék benne vannak?

- Nem. - nézett a parkettára. 

- Az igazat! - dőltem újból előre.

- Igen. De azt mondták ne mondjam el neked, mert te nem vagy királynő ellenes. - nézett újra a szemeimbe.

- Van egy ajánlatom. - vettem fel vele egy komolyabb hangvételű szemkontaktust - Jennievel, Roséval és Jisooval bontod a szerződést és semmi pénzért nem mondasz nekik se okot rá, sem további információkat a tervről. És elmondod nekem, hogy ők mit tudnak a tervből. - bólintott egyet - cserébe én belépek és a jobb kezed lehetek. - nyújtottam jobb kezem kézfogásra és újból megcsillant a rég nem látott gonoszság a szememben.