From The Inferno /Lalisa ff./ *BEFEJEZETT*

43. Fejezet

KILYAN

Jackson beszólása kicsit rosszul esett. A szemem előtt újra lejátszódott az, ami Kellyvel történt. Fogtam egy takarót és behúzódtam egy sarokba, miközben remegtem az idegességtől. Tisztában voltam azzal, hogy Lisa hűséges, de Jackson képességeit is ismertem. Féltem. Kinyílt az ajtó és Lisa lépett be rajta. 

- KILYAN! - szaladt oda hozzám - Mi történt?

- K... K... Kelly.

- Shht, nyugi! - ölelt magához szorosan - Itt vagyok. És soha nem foglak elhagyni. Mit szólsz ahhoz, hogy rendelünk egy pizzát, utána meg este filmezés és alvás közbe a párnád leszek?

-K... köszönöm, jó ötlet! - pirultam el kicsit utolsó mondatára.

- A szokásosat kéred, ugye?

- Igen.

Miközben Lisa rendelt, elkezdett csörögni az új laptopom, amivel saját magam leptem meg, de csak tegnap bontottam ki.

A facetime a nővérem nevét jelezte ki.

- LISA, GYERE!

Fogadtam a hívást és a két lány gyönyörű arca jelent meg a képernyőn.

- Szia, öcsi! Mizu? - köszöntek rám egyszerre, miközben Lisa is beoldalgott a képbe - Szia, Lisa!

- Jackson most ment el. Lisa Busanba irányította és a birodalmad megtámadását tervezi. Amúgy jól vagyok. - foglaltam össze röviden.

- Le fogom verni, a seregemet megduplázták. - mosolygott Hyo. - Jó a szünet?

- Igen, elvagyunk. Na, és a wellness?

- Öcsi, nagyon köszönjük!

- Annyira hiányoztok csajok! - jegyezte meg Lisa.

- HYO GYERTEK MÁR SZAUNÁZNI! -hallottuk a vonal túlsó feléről.

- Bocsi, mennünk kell. Sziasztok! - bontották a vonalat. Egyrészről megnyugodtam, hogy a trónja biztonságban van, másrészről még mindig ott volt bennem a félsz, hogy mi van, ha készülnek erre Jacksonék, vagy ha mégis sikerül megtalálniuk Hyot.

Gondolatomból a csengő zökkentett ki.

- Gyorsak voltak. - álltam fel a gép elől és a kártyámmal a kezemben nyitottam ajtót. Átvettem a szállítmányt és egy érintéssel fizettem is. Miután elköszöntem és bezártam az ajtót a szobába mentem, ahol Lisa már kereste a megfelelő filmet és beletekert addig, ahol Jackson érkezése miatt meg kellett szakítanunk.

A szoba sarkában még mindig ott sorakoztak a lányok dobozai, benne a holmijukkal, ezzel jelezve, hogy hamarosan el fognak költözni innen. Hiába tudom, hogy így is minden nap látni fogjuk egymást, mégsem lesz ugyanaz. Persze azt is megértem, hogy egy pár és szeretnének kettesben lenni és hát négyünknek tényleg elég szűkös ez a kis lakás. 

Most Lisa volt az én párnám, miközben néztük tovább a filmet és pizzáztunk.

- Lisa? - néztem fel a lányra.

- Igen? 

- Majd bemutatsz Jennieéknek?

- Persze! Majd ha idejönnek.

- Azon gondolkodtam, hogy nekem muszáj lesz harcolnom Hyo oldalán.

- Ezt most azonnal felejtsd el. Nem harcolhatsz természetfelettiekkel! Ha nem szerettem volna beléd, akkor egy csatában a másodperc töredéke alatt ölnélek meg. 

- De... de Hyo is annyi mindent tett értem, nekem is muszáj lesz.

- Neki ez a kötelessége őrangyalodként. Akkor is ha szembeköpöd, megalázod, ugyanúgy kötelessége rád vigyázni. Az egy másik kérdés, hogy a világon a legaranyosabb és legőszintébb fiút kapta védencnek. - nyomott egy puszit a hátamra.

- Szeretlek Lisa. Azután is szeretni foglak, hogy az utolsó csillag kialudt az univerzumban.

A démon szeméből könnyek folytak le.

- Örökké, emberkém! - hívott egy szenvedélyes csókba, ezzel mégjobban megpecsételve a történetünket.