Szabadíts fel! (Sirius Black ff.) ☆BEFEJEZETT☆

21. fejezet: Valahol a Temze partján

18+ részt is tartalmazó fejezet!

☆☆☆

Ana dermedten állt, jobban zavarban érezte magát most, mint az előbb, mikor csak egy melltartóban állt a férfi előtt. Sirius meleg lehelete az arcát cirógatta, keze pedig gyengéden szorította derekát magához. Egy pillanatra lehunyta szemét, és mélyet lélegzett, orra megtelt a férfi illatával. Az illattal, ami teljesen elbódította. Felnézett Sirius szürke szemeibe, és a saját vágyát látta benne visszatükröződni. A férfi kezei a derekáról az arcára siklottak, és a lány fáradtan bújt a varázsló tenyerének megnyugtató melegébe.

- Nem viszolyogsz tőlem?

- Ana, ne nevettess - mosolygott, és egészen a lány füléhez hajolt. Ajkai finoman súrolták Ana arcát. - A legszebb nő vagy, akit valaha láttam. Csodálatos. Úgy látom, mégsem barátkoztál meg annyira a sérülésekkel.

- Talán nem - suttogta Ana. - Még mindig gyűlölöm, ha látom őket a tükörbe nézve.

- Nem kell. Nem ettől leszel több vagy kevesebb.

- Az eszemmel tudom én is nagyon jól. Csak...

- De megértem az érzéseid ezzel kapcsolatban - vágott Sirius a boszorkány szavába. - Hasonlóan érzek én is a tükrökkel kapcsolatban, és azt gondolom, neked lenne okod viszolyogni tőlem.

- Nem, dehogy. - Ana a varázsló szemébe nézett. - A kezdetektől vonzódom hozzád.

- Valóban? - Ana bólintott. - Ne tégy elhamarkodott kijelentéseket. Mutatok valamit, ami valóban viszolyogtató.

Sirius hátrált, és a bizalom éjszakája folytatódott, és ő vetkőzött le felülről. A férfi vékony testalkata eddig sem volt újdonság Ana számára, de hogy valójában mennyire az, csak most látszódott igazán. Szegycsontjába kapaszkodó bordái minden egyes levegővételnél jól számlálhatóak voltak. Csípőcsontja majd' átszúrta vékony bőrét, ami fakón világított a holdfényben, öregebbnek tűnt, mint egy harmincöt éves emberé. A mellkasára és hasára rajzolt tetoválások itt-ott megkoptak, és testét egyéb hegek is csúfították. Lehet, hogy elméjét nem törte meg az élet és az Azkaban, de a testét mindenképp.

Ana közelebb lépett a férfihoz, mutatóujját az egyik vágásszerű heghez érintette, mire egy szaggatott sóhaj tört fel Siriusból. Nem is olyan rég, egy hasonló férfitest egészen biztosan taszította volna, de most a szerelme állt vele szemben, és lehetett volna a bőre akár sellőpikkelyes is, ő akkor is imádná.

- Én nem látok semmi visszataszítót. - Önkéntelenül nyálazta meg nyelvével alsó ajkát, és arra a hegre, amin az előbb simított végig, egy gyengéd csókot nyomott.

- Ana - hallotta meg a varázsló reszelős hangját, aki az érintésre megborzongott. Ana felnézett rá.

- Nem esett jól? - kérdezte kissé megijedve.

- De, de igen. Túlságosan is jól esett - suttogta.

Mielőtt Ana újra megszólalhatott volna, Sirius végigsimított az ajkain, amik megremegtek az érintéstől. Tudta, mi fog következni, és nagyon vágyta már a pillanatot. Eddigi szürke felhői, amik szerelmi életét árnyékolták kezdtek rózsaszínre váltani. Lehunyta elnehezedő szemhéjait, és hagyta, hogy a férfi szája lustán térképezze fel az övét. Sirius gyengéden ízlelgette ajkait, mint a szomjazó, aki hosszú idő után végre inni kap. Lassan élvezte ki minden cseppjét. Ana ugyanolyan finoman viszonozta a csókot, ahogyan kapta. Ő volt a kút Sirius számára, mely inni adott neki, a férfi pedig az ő, Ana kútja, hisz régóta szomjazott már ő is. A varázsló fokozatosan mélyítette el csókjukat, Ana érezte a gin aromáját keveredni kettejük szájában. Sirius nyelve utat tört magának, és mikor rátalált a lányéra, lassú, őrjítő táncba keztek.