Malőrös kitérő

10.

Cʜᴇᴠᴀʟɪᴇʀ

- Leclerc!- léptem be kiáltva a szingapúri boxunkba. Mindenki felém kapta a fejét, a keresett pilóta pedig az autó előtt állt fel.

- Mit csináltam már megint?!- kiabál vissza nekem a szerelők pedig úgy kapkodják közöttünk a tekintetüket, mintha pinpongoznánk.

- Gyere reggelizni!- intettem magam után, mire döbbenten nézett rám- Charles, kérlek, gyere reggelizni.- néztem vissza rá, mire ledobta ami a kezében volt, majd az olajat az övéből lógï rongyva törölte, és jött utánam.

- Clarisse ugye nem vagy lázas?

- Mondd, hogy te is kaptál.- mutattam felé a telefont, ő pedig kivette azt a kezemből, és elkezdte olvasni Binotto üzenetét.

Mattia

Nagyon örülök, hogy végre emberi kapcsolatot létesítesz Leclercrel, de azért a párterapeuta számát megtartom, persze csak vész esetére. Csodákat tett az Olasz Nagydíjon a beszélgetésetek, nem igaz? Gratulálok az első helyhez.

- Nem, de legalább nem fenyeget bennünket a terápiával.- nyomta vissza a kezembe a telefont.

- Nem-e? Még csak ez az igazi fenyegetés, csak olvass a sorok közt.

- Szóval, ha visszaesik bármilyen szinten a kapcsolatunk, vagy a teljesítményünk, akkor szia, szia, párterápia?

- Okos fiú vagy te Charles, csak sokáig titkolod.

- Nagyon vicces vagy Clarisse.- donta le magát egy székre az ebédlőben.

- Bárcsak vicc lenne. Mesélj nekem Charles Leclercről.- hajolok előre az asztalon, és nézek a férfi szemébe mosolyogva.

- Már kiskoromban is szenvedélyem volt a 

- Ki nem szarja le? De komolyan? A csapból is te folysz, ismerem ezt a média szöveget, nekem Charles Marc Hervé Percival Leclercről mesélj.

- Ugye tudod, hogy ezt szebb módon is a tudtomra hozhattad volna?- nézett rám mosolyogva- De örülök, hogy legalább szóba állsz velem.- mosolygott rám, majd elkezdett magáról mesélni, miközben én a turmixom szívószálát rágcsilva dőltem hátra. Legalább negyed órát beszélt egyfolytában, amikor rám emelte íriszeit- Megjegyeztél te valamit is?

- Azt hogy fele annyira sem vagy egosita, mint hittem.- néztem rá összehúzott szemekkel- És azt hiszem nem is lesz majd oyan nhéz együtt dolgozni veled. De ha nem fejezted be, akkor folytasd csak.

- Csak annyi maradt, hogy milyen a kapcsolatom a testvéreimmel, de őket imádom, ők az életeim, nem tudom mi lenne velem nélülük. És te? Milyen az igazi Clarisse Fortuna Ferrari-Chevalier?

- Egy unalmas munkanélüli senki.- nevettem el magam, miközben beledobtam a kukába az üres műanyag poharamat.

- Pedig állítólag a főmérnököm, vagy nem? Ferrari kisasszony?- nézett rám felhúzott szemöldökkel, mire csak mosolyogva a fejemet ingattam.

- Elkann úgyis talál valami kiskaput.- kaptam be savanyú arckifejezéssel egy újabb szem szőlőt.

Lᴇᴄʟᴇʀᴄ

- Mr. Elkann.- fogtam kezet a férfival.

- Mr. Leclerc. Miben segíthetek? Régen láttam már erre, jobban mondva, még soha.- gondolkodott el a férfi velem szemben.

- Nyugodjon meg, nem is fog sokat, de lenne egy kérésem.

- Halljam.- sóhajtott egyet a férfi.