Cʜᴇᴠᴀʟɪᴇʀ
Gyorsan eltelt az az idő, amit a Forma 1-ben töltöttem el. És be kell vallanom, hogy ha arról lenne szó szívesen maradnék itt is, de Jock visszatért így én ismét kivehetem a részem a gyárban a munkából , és ezt Elkann is nagyon jól tudja.
A reggeli futásomat kipipálva léptem be édesanyám házába, miközben az aznapi postát néztem át. A konyhába beérve készítettem magamnak egy reggeli turmixot és mellé egy kávét. Elvégeztem a reggeli teendőimet, majd összeszedtem az utolsó futamom összegzését, és kicsattanó örömmel indultam el a Ferrari gyár felé.
- Jó reggelt Mr. Ricci.- mosolyogtam rá a férfira, amikor ö is megérkezett az épületkomplexum elé.
- De jó kedve van valkinek.- viszonozta mimikámat a férfi, majd kivette az aktatáskáját az autóból, és elindult velem együtt mindeannyiunk kedvenc nagyfőnökének irodája felé.
Lᴇᴄʟᴇʀᴄ
- Elkann? Kell mág idő, dobass ki valakit! Tartsd itt Claryt!- egyre mélyebbre ásom magam alatt azt a bizonyos gödröt, de nincs más választásom. Ha én kérem Clary nem marad a Forma 1-ben, idegesen a hajamba túrok, és fel alá járkálok a lakásomban. Ezen a héten már nem kellene, hogy velem dolgozzon a lány.
- Leclerc, Leclerc, Leclerc, ez egyre több és több szívesség lesz...
- Dobjon. Ki. Valakit.
- Jó. Valami mérnököt Sainztól ki tudunk, valami magánügyi botrány miatt. Persze csak ha nagyon akarom.
- És te természestesen nagyon akarod.
- Oh tegeződünk? Jól van Leclerc, lehet nagyon fogok akarni.- ezzel rám nyomta a telefont, amit én elvágtam a kanapé irányába egy káromkodás kíséretében. Hogy lehetek ekkora szerencsétlen, hogy így akarom magam mellett tartani?
Összeszedtem a futós cuccaimat, és elindultam, hogy legalább a fejemet kiszellőztessem ezek után. Elindultam le a tengerpartra, hátha a sós levegőtől kicsit megnyugszom. Mondjuk ez sem jött be, de legalább szembe jött velem Verstappen.
- Leclerc.- bólintott felém a holland, mire én viszonoztam a gesztusát.
- Verstappen.- álltam meg, hogy nyugodtan ki tudjuk kerülni egymást.
- Eddig is ilyen búvá baszott képed volt, vagy ma extrán szomorú kiskuytus pofit vágsz?
- Nagyon humoros vagy Maxika.- mosolyogtam, vagy inkább vicsorogtam a férfira, aki csak kiröhögött. Már éppen indultam volna toább, amikor meghallottam a hollandot.
- Tudtad, hogy Elkann felesége és az apám új felesége barátnők?- azt hiszem kőbálvánnyá váltam, és levegőt is csak akkor vettem, amikor nagyon muszáj volt- Szevasz Leclerc.- ezzel ott is hagyott engem a kavargó gondolataimmal együtt. Legszívesebben Jóreménység fokáról vetném magam a vízbe...
Cʜᴇᴠᴀʟɪᴇʀ
Elkann irodájába érve a titkárnője beengedet bennünket, mondván, hogy a főnökünk pár percen belül megérkezik. Főnökünk?
- Csak én hallottam főnükünket?- hajoltam oda suttogva a mellettem ülő férfihoz.
- Nem, ezen akadtam fent én is.- a fréfi hangja ugyan olyan döbbentnek hangzott, mint az enyém.
- Szép napot, Miss Ferrari és Mr. Ricci.- érkezett meg a helyiségbe hatalmas vigyorral Elkann, nyomában az ügyvédével, aki szintén üdvözölt bennünket- Hogy van Miss Ferrari?
- Azt hiszen jól?
- Nagyszerű.- ült le a helyére, miközben összecsapta kezeit. Nekem itt valami nagyon nem tetszik.
YOU ARE READING
Malőrös kitérő
FanfictionTalán nem kellett volna úgy lennie semminek, talán még el lehetett volna kerülni a teljes katasztrófát, de már nem lehet... Ez a helyzet már olyan, mint mikor egy háromszázzal száguldó autóban ülsz, egy kanyar felé haladva, és nem tudod elfordítani...
