Talán nem kellett volna úgy lennie semminek, talán még el lehetett volna kerülni a teljes katasztrófát, de már nem lehet...
Ez a helyzet már olyan, mint mikor egy háromszázzal száguldó autóban ülsz, egy kanyar felé haladva, és nem tudod elfordítani...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
78 210 ember kedveli
hello munka, hello Németország, szervusztok anya kis gyönyörűségei!🥰
1 806 hozzászólás
- Had vigyem én ki a kicsiket, légyszi, légyszi, légyszi!- kezdett el előttem nyöszörögni Geroge, mire én segélykérően fordultam Charles felé. Ilyenkor nem tudok neki nemet mondani. Na jó, neki soha nem tudok, azokkal a nagy szemeivel.
- Nem George, menj kunyeráld el Norris gyerekét, vagy tudod mit? Csinálj egyet.- húzza el onnan Charles.
- Nem mindenkinek pottyan az ölébe egy ilyen csoda nő Leclerc.- nyújtja ki a nyelvét a brit Charles felé, mire csak nevetve figyelem őket.
- George, holnap babakocsival akarok kimenni a pályára, de csak olyant tudtam kettőt hozni, amibe csak egy pici fér fele, akkor majd segíthetsz azokat tolni, jó?- nézek mosolyogva a férfira, aki csak hevesen bólogatni kezd előttem.
- Oké, akkor majd holnap viszem én őt.- veszi ki a hordozható kiságyból Lilibethet a brit, és kicsit esetlenül ugyan, de ringatni kezdi, amit a monacói férfi nem igazán néz jó szemmel.
- Nem lesz neki semmi baja nála.- teszem kezemet alkarjára megnyugtatás képpen, mire csak lassan megingatja a fejét, majd magához ölel engem.
- Hiányzott, hogy itt legyél mellettem a versenyeken.- motyogja a hajamba, miután a fejem tetejére nyomott egy csókot.
- Ne szokj hozzá, nem mindig tudom kihozni a kicsiket, és a fél házat elcsomagoli, de ha ott lesztek a közelben, akkor majd megyünk mi is.
- Vagy beizzítjuk a két szupernagyit, és vigyáznak a babákra.
- Nem fogom az alig megszületett babáimat másokra hagyni, még a cég miatt sem.- emelem fel az államat gőgösen.
- Borzalmas vagy.- neveti el magát a férfi.
- Elrontottam, elrontottam, elrontottam.- jött vissza hozzánk pánikolva a brit férfi a kezében a picivel, aki hatalmas szemekkel figyelte az őt fogó riadt férfit.
- Mit rontottál el?- nézek hasonlóan döbbenten a férfira, mint a kislányom.
- Lilit, büdi.- néz rám nagy szemekkel a férfi, miközben felém tartja a kislányt.
- Biztos csak bekakilt.- vettem elő a táskát, amiben a tiszta pelusok vannak.
- Charles, kérlek tisztába tennéd?- nézek a férfira, akinek a kezei közé került a pici azzal az indoklással, hogy neki bizony nagyon fontos dolgot kell megbeszélnia a Mercedesesekkel. Nekem meg két anyám van, nyilván...- Nekem meg kellene etetnem Julest.- tettem a fotelbe a táskát.
