Malőrös kitérő

12.

Cʜᴇᴠᴀʟɪᴇʀ

Carlos mellett sem unalmas az élet a Forma 1-ben. Mivel a sajtósát is kitette a csapat sajtósa pedig nem tudott mindig mellette lenni, így ebben is be kellett neki segítenem, mivel Binotto úgy gondolta ennyi időre felesleges nagy kuatatásokba bonyolódni egy új munkatárs keresésének érdekében.

És ugyan itt nem volt olyan sok feladatom a kocsival, mint amikor Charles mellett voltam, hiszen nem főmérnök lettem, viszont mivel segítenem kellett a média dolgokban is Carlosnak, így még annyi szabadidőm se volt, mint amikor a másik Ferraris pilóta mellett voltam. 

Én nem is értem hogy gondolta Binotto, hogy kivitelezhető vagy jó ötlet, hogy egyszerre legyek kisegítő, meg sajtósasszisztens is. Az olasz annyira megváltozott mióta az anyámtól átkerült hozzám a cégrész, mintha valaki bekapcsolt volna nála egy programot, vagy áthajtott volna egy kart, abszolút nem olyan, mint előtte, és még csak nem is jön a közeelmbe, mintha valami fertő

Reggel egy tablettel a kezemben és a pilóta turmixaval álltam a szobája előtt, és vártam, hogy megérkezzen, és elindulhassunk vele a pályára. Míg élek nem foom megérteni, hogy miért szerencsétlen sajtósok látják el mindennel a pilótákat. Lassan levegőt is én veszek helyette, de legalább ennek is bele látok kicsit a hátterébe. 

- Reggelt Clar.- lépett ki a folyosóra a spanyol, és megköszönve az italát el is vette azt tőlem.

- Jó reggelt Carlos, ma lesz egy technikai megbeszélés a csapattal, utána interjúk, oda nem én megyek veled, mert át kell néznünk a tegnapi adatokat, amikre nem volt még időnk. Utána majd Binotto tájékoztat, mert nekem szabad délutánom van. 

- Őszintén rád is fér, Elkann úgy hajt téged, mintha valami gép lennél, nem is ember.- magyarázza a spanyol hadonászva, én pedig csak bólogattam mellette, miközben a tabletemet nyomkodtam, amíg el nem jutottak tudatomig teljesen a spanyol szaai.

- Elkann?- álltam meg mellette, és néztem ahogy halad tovább, amíg észre nem veszi, hogy nem haladok én is vele kifelé az épületből.

- Elkann, persze, miért?

- Nem véletlenül Binotto? Elkann csak eltett ide, hogy ne legyek neki se szem előtt, se láb alatt.- lassan a fejét ingatta, majd visszalépkedett mellém, és a vállamra tette a kezét.

- Valami baj van?

- Elkann osztja be a munkám?

- Persze, Binottonak nincs beleszólása, Elkann mondja meg mikor mit és kivel csinálj, vagyis nem csak ő, még valaki, de azt nem tudom, hogy ki lehet, ezek is csak pletykák a garázsban. Minden renben van?- fogja meg a másik felöl is a vállamat, miután kidobta az üres poharát.

- Nem, nem vagyok. Beszélnem kell Mattiaval. Kint van a pályán?

- Aha, gyere kimegyünk ahogy volt, lemegy a megbeszélés, utána beszélsz vele.- csak bólintottam, majd elindultunk a spanyollal az autója felé, amit a hétvégére kapott, hogy kimenjünk a pályára. A férfi kétkedve figyelt engem, mintha nem hinné el, hogy tudok a saját lábaimon menni, én pedig előre figyelve arra koncentrálok, hogy ne hányjam el magam. Az a nyomorult féreg már megint túljárt az eszemen, vagy már eleve előttem volt egy méterrel. Valahogy nem érzem fair kezdésnek...

- Hé! Srácok!- hallottam meg magunk mögül egy más ismerős hangot, de nem fordultam meg ellenben a mellettem haladó spanyollal, aki a társa felé fordult.

- Charles. Helyzet?

- Elvinnétek? Jock már kiment, és elvitte a kocsinkat.

- Gyere.- intette maga után a monacóit Carlos, majd ismét mellém lépett, és a hátamra téve a kezét és úgy indult tovább.