Wei Ying nagy igazságokra jött egy rá egy szombati napon, délelőtt, amikor Lan Zhannal bevásárolni mentek.
Lan Zhan a zöldségeknél kezdett, Wei Ying arrébb tünedezett Lan Zhantól, hogy majd jön. Elképzelni is fájó, hogy azokat mind megeszi! Mint valami nyuszi!
Egy aranyos nyuszi.
Hirtelen bevillant Wei Yingnek, Lan Zhan mióta aranyos?
Wangji az aranyos nyuszi. De Wangji olyan, mint Lan Zhan, csak nyusziként. Nem hiába ő a kedvenc nyuszija.
A sorok között járva Wei Ying, még úgy is, hogy a heti bevásárlást intézik, semmi nem jut eszébe, mit kéne kosárba raknia... már chili is volt otthon, nem jutott mi eszébe! Unaloműzésként elment az újságokhoz. Lapozgatott erotikus magazint, de azok se nyújtottak semmi izgalmat, se fejben, se gatyában. Belenézett képregényekbe, de annyi jött át, hogy valami nő, valami kék-fehér-piros ruhában, szőke hajjal. Belelapozott a horoszkópos újságba is, de azóta nem hisz ezeknek, amióta állítólag nagyon jó szerencséje lett volna, ehhez képest másnap eltörte a lábát, aztán Yu asszony majdnem a nyakát szegte, mert Jiang Cheng is vele volt, de ő nem törte semmijét, aztán fekhetett végtelen unalomban fáramászás és mozgás nélkül.
Nem messze tőle, két középiskolás korú lány beszélgettek vidáman, és mivel nem halkították magukat, Wei Yingnek nem kellett hegyeznie fülét, mindent hallott. Valamilyen magazint néztek. Az alacsonyabb tartotta a magazint, a magasabb lány érdeklődve hajolt le. Wei Yingnek ismerősnek tűntek a lányok. Hunyorított, mintha ettől beugrana. Hát, emiatt vagy sem, eszébe jutott.
- Áh! - kiáltott fel Wei Ying, akaratlanul felhívva a két lány figyelmét. - Megvan! Liling és Yingtai!
Az alacsony lány, Yingtai, és a magas, Liling, egyszerre fordultak Wei Ying felé, és eltartott egy percig, míg rájöttek, ki szólította őket.
- Virágárus-gege! - integetett mosolyogva Liling.
- Gege - hajolt meg enyhén Yingtai. Igen, jól emlékezett, kettejük közül Liling a nagyobb hangú.
Yingtai és Liling odasiettek Wei Yinghez.
- Látom, a rózsa - gondolt a szerelmi vallomásra - meghozta a várt eredményt - jegyezte meg örvendetesen Wei Ying Yingtai felé, amit a lány pírba szökött mosollyal igazolt.
- De még mennyire! Gege - hajolt meg Liling, mintha Wei Ying nagymester lenne -, hálás köszönetünk! - Megveregette Yingtai hátát. - Teljes. Siker.
- Mi jót olvastok? - kíváncsiskodott Wei Ying a Yingtai kezében lévő könyvről.
- Ah, ez - vette saját kezébe a könyvet Liling és felmutatta Wei Yingnek -, szerelmi útmutató. Pontosabban, milyen az ember, amikor szerelmes.
- Nocsak-nocsak, talán legközelebb te is jössz virágért? - vigyorgott Wei Ying. A fiatalság ereje határtalan, és olyan jó nézni, ahogy egymásra találnak.
- Semmi esély rá - nevette el magát vékony hangon Yingtai.
- Hé! - bökte oldalba Liling. - Sok érdekes van benne. Mint például... - lapozott bele. - "Arról beszélgetsz a partnereddel, hogy mit fogtok csinálni a jövőben, anélkül, hogy észrevennéd, hogy a közös jövőtökről van szó." - olvasta fel Liling.
Wei Yingnek beugrott egy nemrég folytatott beszélgetése Lan Zhannal.
- Lan Zhan, ezentúl minden szombaton gyümölcsös rizskása legyen reggelire! Isteni... - nyammogta eufóriába esve.
YOU ARE READING
Kabala (MDZS, Wangxian ff) (BEFEJEZETT)
FanfictionMi egy kabala? Szerencse hordozója, szép emlékek tárháza? Esetleg mindkettő és egyik sem? Wei Ying, miközben átadja a megrendelőnek a virágcsokrot, véletlenül belekerül féltve őrzött kabalája, egy nyuszis karkötő. Bár kabalának mondja, semmi áldás...