⩸Húsz⩸

1.4K 140 18
                                    


Szokásától eltérően hangtalanul nyitotta és csukta be a bejárati ajtót, reménykedve, Lan Zhan nem veszi észre, hogy megjött. 

Nem volt szerencséje. 

Lan Zhan fülei kutyákat megszégyenítően hallották meg Wei Ying érkezését. Nem feltételezte, hogy Lan Zhan órák óta várta hazajöttél. Wei Ying levette cipőjét, nem vett fel papucsot, fekete bokazoknijában maradt. 

- Wei Ying - állt meg tőle egy méterre Lan Zhan. - Hol voltál? 

Wei Ying arca Lan Zhanéhoz hasonlóan érzelemmentes volt. 

- Dolgoztam - felelte szárazon. Hátsózsebéből elővette tárcáját. Kinyitotta és egy kisebb köteg pénzt nyújtott át Lan Zhannak, aki nem vette el, csupán kérdőn nézett tulajdonosára. - Vedd el - mondta. 

- Mi ez? 

- Megcsináltattad a vendégszobát. Tessék - nyújtotta közelebb a pénzt -, a megtakarításom. Nem sok, de fedez valamennyit. 

Lan Zhan sértve érezte magát. Összevont szemöldökkel mondta. - Nem kell! 

Wei Ying sóhajtott. Kikerülte Lan Zhant, bement a nappaliba, és az üvegasztal közepére dobta a pénzt. Tárcáját visszatette farzsebébe. 

- Nekem se kell - nézett Lan Zhanra. - Akkor ott marad, az asztalon - vonta meg vállát.

- Wei Ying... 

- A többit apránként adom meg. A vendégszobában leszek. Nem kérek vacsorát - előzte meg Lan Zhan esetleges emlékeztetőjét, hogy vacsoraidő. 

- De... 

- Jó éjt előre, Lan Zhan - kerülte ki Lan Zhant, aki megkövülve állt és nézett maga elé Wei Ying ridegségétől. 

Lan Zhan érezte, egyáltalán nem lesz jó éjszakája. 

Lan második jáde a szabályok mintaképe, Lan Qiren egyik büszkesége, aki ékes példamutatója a családi tradíciónak. Szabályokat követve élt, mindig a jót, a helyeset tartja szem előtt. Szavai nem hazugságok, amiket a lakások tulajdonosainak mondott. Mégis, hirtelen azt érezte, az igazság ellenére a tett nem volt megfelelő, és ezt nem tudta hova tenni magában. 

Lépések hangja nélkül ment ki a konyhába és nézett rá az étkezőasztalra. Mindkét oldalon egy tányér. Lan Zhan, amióta egyedül él, a családi ünnepségeken kívül mindig egyedül étkezett. Már megszokta, hirtelen mégis üresség fogta el, amikor leült az oldalára és elkezdett enni. A tányérján lévő zöldségek és tofu nem tudott kihűlni, azonban a másik tányéron, a fűszerektől vöröslő hús és a rizs igen. Az étel melege elveszett. 


Kabala (MDZS, Wangxian ff) (BEFEJEZETT)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora