Gyengéim, a sportolók [SZÜNETEL]

Tizenkettedik fejezet

LARA

A telefonom fülsüketítően hangos csörgésére ébredtem hajnali(!!!) hat órakor. Fogalmam sincs mikor és miért állítottam ébresztőt hat órára. Ahogy kinyomtam és elfordultam szinte egyből vissza is aludtam, egészen délután egyig. 

Mikor újra felkeltem el se hittem mennyi az idő. Tegnap éjszaka majdnem hajnali háromig beszélgettünk Kristóffal aminek meg is látszik most a hatása. Mire kikeltem az ágyból és felöltöztem már fél kettő is elmúlt. 

-Szép jó reggelt.-nevette el magát anya ahogy meglátott a lépcső tetején. 

-Szia anya.-köszöntem neki és elindultam a hűtő felé hogy valami ehetőt készítsek magamnak.

-Mizu hugi? Nagyot megy a hajnalig chatelés?-kérdezte drágalátos bátyám a kanapén ülve miközben a ps-t nyomkodta. 

-Ki chatel kivel hajnalig?-robogott le apa a lépcsőn és megállt a tükör előtt hogy bekösse a nyakkendőjét.

-Hova mész?-kérdeztem tőle meglepetten. Nem gondoltam volna hogy még szilveszter napján és dolgozni fog. 

-Konferencia.-vonta meg a vállát.-De már kora este itthon leszek.-válaszolta miközben még mindig a nyakkendővel szerencsétlenkedett. Anya is megelégelte ezt és oda lépett elé hogy segítsen neki. 

-Gyerekek ti mikor indultok ma?-szegezte nekünk a kérdést anya miközben még mindig apának segített.

-Én hét fele megyek Lénáért.-mondta Liam.

-Értem nyolcra jönnek.-válaszoltam kicsit halkabban és belekortyoltam a teámba.

-Ki jön érted?-nézett rám apa.

-Kristóf.-mosolyogtam.

-De ugyanarra a bulira mentek igaz?

-Igen.-mondtuk ki egyszerre.

-Jólvan akkor. Érezzétek jól magatokat. Holnap találkozunk.-köszönt el tőlünk anyának pedig adott egy csókot.

-Szia apa.-mondtuk még mindig kórusban.  Ahogy befejeztem a reggelimet már rég elmúlt két óra. Délután Liammel játszottunk egy ideig aztán hat óra fele már kezdhettem is készülődni. Mindenekelőtt lezuhanyoztam, megmostam a hajam és besütöttem hogy egy kicsi hullámossat vigyek bele.

A sminkemet a lehető legalaposabban csináltam, főleg a szemekre koncentráltam és bevállaltam egy kicsit füstösebb stílust ami végül meglepően jól állt a szőke hajamhoz. Végül kihúztam a szemeimet, és kölcsönvettem anya egyik matt vörös rúzsát a számra. Elégedett voltam a munkámmal, és még időben voltam mikor már csak a ruha maradt hátra.

Ahogy végignéztem a szekrényemen az járt a fejemben hogy nem szeretnék teljesen feketét viselni ma este, amikor megakadt a szemem Noémi egyik ruháján amit pár hónapja adott kölcsön. Egy vörös spagettipántos top, két oldalt fekete kövekkel és a dekoltázs résznél egy fekete masnival.

Leesett állal méregettem a ruhát amiről már nem is tudtam hogy nálam van. Mielőtt felvettem volna csak annyit írtam barátnőmnek hogy "fogalmad sincs most milyen szinten mentetted meg az életem xx" a válaszát már nem vártam meg. Felvettem a topot ami egy kicsit szorított de egész tűrhető volt ezért maradtam ennél az opciónál.

Ezen kívül elővettem a szoknyámat ami a múltkori bulin rajtam volt, és egy test színű harisnyát hogy azért mégis legyen rajtam valami hosszú. Előkerestem még a vastagabb sarkú fekete magassarkúmat, és végigmértem magamat a tükörben.