Gyengéim, a sportolók [SZÜNETEL]

Első fejezet

LARA

-Lara mi a francot csinálsz még mindig? Mindjárt negyed nyolc!-rontott be anyám ajtóstul a szobámba. Elhúzta a függönyöket aminek hatására napfény töltötte be a szobát, majd lerántotta rólam a takarót. 

-Ha el mersz késni az első napodról, holnaptól ötkor kelsz.-nézett rám csúnyán majd lerobogott a lépcsőn. 

-Aagh.-sóhajtottam. A hátamon fekve bámultam a plafont, majd elfordítottam jobbra a fejem hogy lássam mennyi az idő. Az éjjeliszekrényemen lévő óra hatalmas piros betűkkel mutatta azt. 07:17. Lehet tényleg fel kéne kelni. Felültem a nagy kétszemélyes franciaágyam szélére, és belenéztem az asztalom felett lévő tükörbe. Hosszú hátközépig erő szőke hajam enyhén kócosan omlott a vállamra, zöld szemeim alatt sötét karikák húzódtak. 

-Ew.-fintorodtam el a saját látványomtól. Na igen, ez vagyok én Lara Elizabetha Smith. 16 éves vagyok lassan, Los Angelesben születtem, két éve élek Budapesten. 

-Lara felkeltél?-kiabált fel anya az emeletre. 

-Igen anya!-ordítottam neki vissza, majd végleg felkeltem a pihe-puha ágyamból. Felkaptam a székről az előre felkészített ruháimat és minél gyorsabban megpróbáltam beérni velük a fürdőszobába. Amikor kiléptem az ajtón velem együtt drágalátos bátyám is megjelent a szobája ajtajában. Ez most komoly? Egymásra néztünk, és egyszerre indultunk meg a közös helyiség felé. Gyorsaságomnak köszönhetően előbb odaértem, majd bevágtam magam után az ajtót.

-Nemár Lara.-dörömbölt az ajtón.

-Késő.-mondtam ő pedig feladta és hallottam hogy lemegy a lépcsőn a földszintre. Mint már említettem, ő a bátyám Liam. Valójában ikrek vagyunk, és alig két perccel született előbb de ez az idő pont elég volt ahhoz hogy mindig ő vallja magát idősebbnek. Kétpetéjűek vagyunk, egyedül a hajunk színe egyezik. Míg nekem sötétzöld szemek jutottak, addig őt óceánkékkel áldotta meg a sors. 

Én inkább anya vékony és törékeny testalkatát örököltem, addig ő apánkra ütött mert mindketten úgy néznek ki mint a hegyomlás. Liam ennek ellenére imád gyúrni, ezért a lányokról bármikor képes leudvarolni a ruhát a 185 centis erős testalkatával meg a hülye dumáival.

 Gondolataim közepette beléptem a zuhany alá. Olyan gyorsan próbáltam végezni ahogy tudtam. Lefürödtem, és megmostam a hajam majd törülközőbe csavartam és kiléptem a kabinból. Megmostam a fogamat, és felvettem a magammal hozott ruháimat. Nem akartam túlzásba vinni egyből az első napon, ezért csak egy térdnél szaggatott fekete csőnadrágra és egy sima fehér adidas pólóra esett a választásom. 

Átmentem a szobába és leültem az asztalomhoz. 07:29. Gyerünk már Lara. Leszedtem a törülközőt a hajamról, kifésültem és teljesen megszárítottam. Végül úgydöntöttem hogy kiengedve hagyom, hiszen edzés előtt úgyis össze kell majd kötni. 

Ugyanis mi az akadémián nem matekkal vagy törivel kezdünk mint mások, hanem edzéssel. Esetemben röplabdával, de Liam kosárlabdával van aki kézivel van aki focival. Ezen kívül vannak még tornászaink és atlétáink is.

-Kész a kaja!-hallottam anyám hangját lentről ezzel ösztönözve magamat arra hogy igyekezzek kicsit. Már csak a smink maradt hátra, amivel nem szerettem volna sokat bajlódni. Feltettem egy kis korrektort, óvatosan kihúztam a szemeimet a szempillámat pedig kihangsúlyoztam egy kis szempilla spirállal. 

Mégegyszer utoljára belenéztem a tükörbe és késznek nyilvánítottam magam, ezért felálltam és felkaptam az egyesületi melegítőt a hátamra. Gyorsan leellenőriztem a táskámat hogy mindent bepakoltam-e és amikor ezzel is kész lettem elindultam a földszintre. Lekocogtam a lépcsőn, levágtam a táskám a nappali kanapéra és leültem az asztalhoz Liam mellé.