42. Epízód

504 27 25
                                    

- - Már rég nem azok az erőviszonyok, Jonsonh, amik a bál napján voltak.- néztem rá gonoszul. - Minden tanár tudja. Mindegyik, egytől egyig. Csak azért vagy még itt, mert én azt akarom. Hogy nap, mint nap lássalak szenvedni. - mondtam halál nyugodtan. Mire Jonsonh elfehéredett. - És igen, jobban jártál volna ha Mardekáros leszek.

-ELLENOR.... - hallottam meg a nevemet.
- Nem vagyunk beszélő VISZONYBAN Weasley. - mordultam a fiúra, aki mellém ért.
- Mi a fasz volt ez?!? - kapta el a kezemet. - Mi folyik itt? - préselt a falnak.
Nyugi Aello
Én csak egy ravasz mosolyra húztam a számát, és Fred füléhez hajoltam.
- Azt hittem te nem fanyalodsz rá használt cikkekre. - mondtam olyan hangosan, hogy Marcus meghallja, aki a szavaim hatására egy mozdulattal kente fel Fredet a szemben lévő falra.
- Megátkoztam az exedet, mert rátámadt a kedvenc Blackkemre. Neked miért kegyelmeznék?! - szegezte a palcáját Fred nyakának. Én lassan Marcus vállára vezettem a kezemet, és elhúztam Fred elől.
- Megakarod beszélni, TÉNYLEG? - húztam fel a szemöldökömet, míg megnyomtam a tényleg szócskát. Mire ő olyan közel hajolt hozzám, hogy majdnem összeért a szánk.
- Biztos beszélgetni akarsz? - suttogta az ajkaimra, mire óvatosan beharaptam az alsó ajkamat, majd magragadtam a nyakkendőjét, és behúztam a szobámba.
- Szia, Katei. - köszöntem reflexszerűen.
- Na hármast akarsz? - ölelte át a derekam, és kezdte el nekem dörzsölni magát. A kezét lassan csúsztatta lefelé a csípőmön.
- Helló? - szólalt meg Katei.
- Nem akarok hármast. Veled biztos nem Weasley. - mordultam rá. Mire az ölelése szorosodott.
- Hmm...Érdekes. - harapta meg a fülemet. Mire a testem megremegett. - Múltkor nem ez jött le kislány. - csókoltgatta a nyakamat.
Csak nem kívántad meg? Kuncogott fel Nüx.
- N.. Ne... Nem- nyöszörögtem. Fred egyből elengedett, és maga felé fordított.
- Mondd el.... - hajolt közelebb- Mondd el, miért kerül a lány, aki ennyi mindent vált ki belőlem. - lépett egyet felém. Egy halk sóhajt hallottam meg magam mögül. Ami Kateihez tartozott.
- Mondd el neki. - mondta Katei a könnyeivel küszködve. - Ő való melléd Poppy, nem én.
- Katei, kérlek ne haragudj. - suttogtam míg egy ölelésre húztam a lányt, aki el is sírta magát.
- Nem haragszom. Végig tudtam, hogy őt szereted. Hiszen nem egy átlagos ember való melléd, és a Weasleyk, tudjuk mind, nem átlagosak.- lassan eltolt magától. Én egy puszit nyomtam az arcára.
Tudom, kihasználtam.
Dehogy használtad ki Aello
Katei ezek után távozott a szobámból, Marcus pedig tippem szerint lelépett, szóval ráértem.
Mondd el neki Aello
Miért hívsz Aellonak? - kérdeztem kissé idegesen.
Szívi bekattant valami? - húzta fel a szemöldökét.
Mivel ez a sárkány neved kislány.
Kicsit gonosz, de azt jelenti HÁRPIA
-HOGY MI? - akadtam ki teljesen.
-ELLENOR - emelte fel a hangját velem szemben. Mire én egy hatalmas pofont kevertem le neki.
- Akármennyi pofont is fogsz nekem adni- feszítette le kezemet. - Akárhányszor fogsz rám így nézni- hajolt közelebb hozzám.
- Weasley!- mondtam ki a nevét úgy, ahogyan régen.
Régen? Mi volt régen?
Szóval azt akarod, hogy gyűlöljelek? IGEN PITON? - emelte fel megint a hangját.
- IGEN!! - Kiabáltam rá. Mire ő az ajkaimra tapasztotta az ajkát.
Amúgy vágható köztetek a szexuális feszültség, csak mondom.
Tovább nem foglalkozva Nüxxel húztam Fredet még közelebb magamhoz. Míg ő a fenekem alá nyúlt és megemelt. Ezzel egy percre megszakítva a csókot.
- Ne lökj el magadtól... - suttogta Fred az ajkamra.
- Muszáj. Nem sodorhatlak veszélybe Freddie. - néztem rá bűnbánóan.
- Miért? - döntött az ágyamba.
-Freddie, baby. Kilóméter hosszú lenne ez a lista. - míg ő a nyakamra tapadt. A keze a belső combomat simogatta. - Kérlek, ezt ne. - kérleltem őt.
Szívi miért tiltakozol ellenem? Ne gondolkodj csak élvezd ki a pillanatot. - tapasztotta az ajkát az ajkamra, bennem ezzel eloszlatva az ellenállás gondolatát. Nem akartam. Nem tudtam ellen állni neki. A nap további részét együtt töltöttük a szobámban. Azaz, az én, és Ginny szobájában. És mint mindig Fred Wealsey fenomenálisian teljesített. Nüx pedig végig kommentált mindent. A méretét, a hátát, a kis formás fenekét, az összes izmát. Szóval egytől egyig mindent.
- Ellenor, ez...fantasztikus vagy. - csókolt meg Fred.
- Hát lehetett volna jobb is... - morogtam.
Szerintem akkor is szexi
Fred értetlenül nézett rám.
- Esetleg Nüx akarsz irányítani?!? - kérdeztem miközben felültem. - Mert nagyon szívesen átadom az iránytítást, ha ennyire szeretnéd!- keltem ki az ágyból.
Én csak azt mondom, hogy szexi. Meg, hogy jól jártál vele.
Kuncogott pimaszul.
- Tudom, hogy szexi. De én nyugodt szexet akarok, nem olyat amit végig kommentálsz. - álltam a tükör elé.
Vald be nyugodtan, hogy élvezed a kommentáromat
Nem, rohadtul nem élevztem, - szorítottam ökölbe a kezemet.
- Mii? - hallottam meg Fred értetlen hangját. - Te nem élvezted? - nézett rám szomorúan.
- Ezt megcsináltad Nüx. - durciztam be rá.
Tudom, hogy szeretsz
Dalolta.
Freddi, édesem. - léptem hozzá közelebb. - Emlékszel arra amikor, elkábítottak?- mire ő csak bólintott. - Akkor az indulatok teremtettek bennem valakit. Azaz valamit. - Fred értetlenül nézett rám. - Tudod animágus vagyok. De még nem volt megfelelő vihar ahhoz, hogy áttudjak változni.
-Oké ezt eddig értem. - mondta nyugodtan.
- És amikor... Szóval amikor azt mondtad rám, hogy használt cikk, akkor elpattant valami bennem. - hajtottam le a fejemet. Fred óvatosan az állam alá nyúlt, majd meg emelete azt, hogy a szemembe nézhessen.
-Sosem, gondoltam komolyan....- simogatta az alsó ajkamat. - Zavart, hogy jóban lettél Salvatorevel. Hogy ő több figyelmet kapott tőled, mint én. - hajtotta a homlokát a homlokomra. - És a ribancos dolgot sem gondoltam komolyan... - nyomot puszit az orromra.
Én mondtam, hogy jól jártál vele
Így jött létre Nüx, az érzelmeimből, a sérelmeimből. Az ő állítása szerint főképp a haragom, hozta őt létre. Nüx a lelkem része. Az alakja pedig egy sárkány. Mivel az animágus alakom is az lesz. - mosolyodtam el.
- Szóval, kb miattam megbolondultál?- húzta fel a szemöldökét.
- Nem! - néztem rá csúnyán. Majd mentem a szekrényemhez, ahol elkezdtem keresni valamit, amit feltudok venni.
- Ugyan baby girl. - kuncogott.
Minek nevezett?!?
Akadt ki Nüx is.
- Minek neveztél? - sétáltam felé, majd közvetlenül előtte álltam meg, ő pedig a derekára fonta a kezét.
- Ugyan baby girl, ez csak egy becenév. - nevetett fel komiszul.
- Nem, ez nem az. Ez azt jelenti, hogy uralkodni akarsz rajtam. - mordultam rá.
- Ohhh, azt ne mondd, hogy nem tetszik, hogy dominálok a kapcsolatunkban. - rántott bele az ölébe.
- Nem! - vágtam rá egyből.
- Akkor talán menj vissza Charliehoz!- lökött ki az öléből.
- Elhiheted, hogy Charlie kurva jó az ágyban. - néztem rá gonoszul.
- Ha annyira jó, miért engem választottál a bálban? - húzta fel magát mégjobban, közben pedig elkezdte magára tépni a ruháit.
- HÜLYE VOLTAM, HOGY TÉGED VÁLASZTOTTALAK. - kiabáltam rá. - CHARLIE MIATT SOSEM ZSAROLTAK VOLNA MEG!! - ordítottam rá a szemébe nézve.
- Ha így állunk, akkor bármi is volt ez köztünk, annak vége van. - nézett rám Fred úgy, mintha ez meghatott volna engem.
NE KIABÁLJ VELE TÖBBET AELLO
Visszhangzottak a fejemben Nüx szavai
- Akkor végeztünk Frederik. - mondtam neki nyugodt hanggal.
- Rendben, de ne felejtsd el, jössz nekem még eggyel. És tudod... - indult meg felém - ...azt kérek amit akarok.- markolt bele a fenekembe. - És én pedig a lehető legmegalázóbb dolgot fogom tőled kérni. - csapott rá a fenekemre, majd száguldott ki a szobából. Én összepakoltam több mint egy hétre való cuccot magamnak és felöltöztem. Kiszáguldottam a szobámból fellköve az éppen bejönni szándékozó Ginnyt. A klubhelyiséget is gyorsan elhagytam. Egyedül a Roxfort kihalt folyosóin lassítottam, ahol utat engedtem a kikívánkozó könnyeimnek. Zokogva kopogtam be a mardekár klubhelyiségének ajtaján. Az ajtó lassan nyílt ki. Szerencsémre egy ismerős arc állt az ajtóban.
- Jól vagy Black? - kérdezte Zambini. Mire én megráztam a fejemet. - Bejössz? - mire én bólintottam, és bele furtam a fejemet a negyedéves fiú hasába.

Persze megint én vagyok a rossz. Holott ha elmondja nekem, hogy mi történt, akkor nem itt tartanánk. De nem, neki makacsnak kell lennie. Mert az olyan kifizetődő.
|Fred Wealsey|
 

NA HELLÓ DRÁGÁIM. ARRA GONDOLTAM, HOGY ESTLEG CSINÁLOK EGY INSTA OLDALT. A KÖNYVNEK, VAGY MAGAMNAK MINT ÍRÓNAK. ÉS AZ A KÉRSESEM, HOGY NEKTEK TETESZENE AZ ÖTLET? MÁRMINT ODA TENNÉK KI AESTHETICKET, MEG ILYEN SZÖSZENETEKET A RÉSZEKBŐL MEG HASONLÓKAT. SZÓVAL MAJD ÍRJÁTOK MEG COMMENTBEN, HOGY LEGYEN VAGY SE.

A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》Donde viven las historias. Descúbrelo ahora