A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

27. Epizód

- Szia Timy. - köszöntem zavartan. Tim pedig mosolyogva ölelt magához
- Szia. - mondta. - Szakítanunk kell. - mondta határozottan.

- Mii? - fagytam le egy kicsit.
- Meg ismertem egy lányt. - mosolygott rám ködös szemekkel.
- Oké Timothy én most felmegyek és felöltözőm. Te pedig addig kitalálasz valami olyan indokot ami miatt szakíthatunk. Rendben? - húztam fel a szemöldököm.
- Jó indok lesz a szívás folt a nyakadon? - kuncogott.
- Jó. - forgattam meg a szemem, és indultam fel a szobámba. Azaz rohantam. A dámának csak lihegve el hadartam a jelszót. Majd rohantam volna keresztűl a klubhelyisségen ha nem ült volna a portréval szemben lévő kanapén egy bizonyos társaság. Az én baráti társaságom. Akik mind felkapták az érkezésemre a fejüket.
- El húzódott a külön óra Mcgalagonyal? - húzta fel a szemöldökét és furcsán méregetettve Fred.
- Nem tudom miről beszélsz. - rántotta meg a vállam és mentem tovább. Pontosan tudtam, hogy az ikrek utánnam fognak jönni minden ilyen kilengésnél utánnam jöttek. Valahogy az ikrek fontos és meghatározó részei lettek az életemnek. Miután bértem a szobámba ledobtam a nadrágom meg a pulcsimat és mentem tusolni, ott persze jobban levetköztem. Milyen tusolás lenne az amit melltartóban és bugyiban csinálunk? Gyorsan hajat mostam és lefürödtem. Szorosan magamra csavartam a sötétzöld törölközőmet, és egy mélylevegő társaságában kinyitottam a fürdő ajtaját. Sejtésem beigazolodott mivel Fred megdobot Charlie pulcsijával.
- Ezt.kitől.kaptad?- tagolta idegesen a mondatot.
- Fred csak arra akar célozni, hogy ez a bátyánk Charlie pulcsija. Tőlünk kapta. - fogta meg Fred vállát George.
- Tudom. - mosolyogtam rájuk kajánul.
- Mii? - kérdezték szinkronban.
- Felőltőzhetnék? - kérdeztem idegesen.
- Nekem így is jó vagy Szívi. - kacsintott rám mosolyogva Fred.
- Egy napra két Weasley már sok lenne nekem. - nevettem fel kínomban.
- Jó - sóhajtott fel George.
- Most szépen. - vette át a szót Fred.
- Elmondod. - folytatta George.
- Mi történt- mondta egyre idegesebben Fred.
- Este- fejezték be egyszerre.
- Jól van.- mondtam nekik - De fel szeretnék öltözni. - mondtam nekik. Ők pedig elfordultak
-..... És Tim pedig erre mondta, hogy szakítanunk kell mert ő megismert egy lányt. Én pedig mondtam, hogy keresen rá egy jó indokot. Ami a szívás folt lett. Nos ennyi. - mosolyogtam rájuk kínosan. Közben pedig felöltöztem. Az aznapi  szedtem.  egy világos kék szaggatott farmer egy fekete kötött garbos pulcsit és egy fekete sapka volt. A szokásos fekete magassarkú bakancsommal.
- Na add a pénzt. - mondta Fred Georgenak. Aki át nyújtott egy knútott a tesojának.
- Most min fogadtatok? - sóhajtottam fel és indultam le a nagyterembe.  Mivel késésbem voltunk.
- Azon, hogy meddig lesztek kamu kapcsolatban. - mosolyogtam rám az ikrek.
- És én nyertem a kevesebb mint egy hónappal. - karolta át a vállamat.
- Jó akkor ki segíthettek egy ötlettel- sóhajtottam fel.
- POPPY PITON!! - hallottam meg Timothy ideges hangját mögöttem.
- Huu menni fog.- biztattam magam majd még fordultam és lehámoztam Fred kezét a vállamről.
- Igen Timy? - kérdeztem angyalian.
- TE NEKEM NE TIMYZ. - emelte fel a hangját velem szembe.
- Mitörtént? - húztam fel a szemöldököm.
-MI TÖRTÉNT? MI TÖRTÉN KOMOLYAN KÉRDEZED? - húzta fel a szemöldökét. - TUDOD TEGNAP RANDIK LETT VOLNA ÉS NEM VOLTÁL OTT. JA ÉS EZ MI? - húzta arrébb a hajamat. Ahol ott virított a sötét lilás folt.
- Egy szívás folt? - kérdeztem vissza ártatlanul.
- De én sosem szívtam ki a nyakad drágám. - mondta gúnyosan. - Szóval melyik pöccsel csaltál meg??- kérdezte ingerülten
- Na idefigyelj te idióta hugrabugos. Egyszer fogom elmondani. Szóval figyelj. - húztam le a nyakkendőjénél fogva. - Pontosan tudom azt, hogy van egy másik nőd. Szóval szerintem itt akinek oka van arra, hogy felháborodjon az én vagyok. Mivel te már egy hete fűzöd azt a bigét. Ne hidd, hogy nem láttam.
- Én nem fogok egy Pitonnak magyarázkodni. - mondta lenézően. Én pedig erre elengedte a nyakkendőjét, és megpofoztam. Olyan fülcsengős pofont kapott, hogy a világos arcbőrén az egész kezem helye vöröslöt.
- Végeztem veled Cruz... ÖRÖKRE. - kezdtem el könnyezni. De emelt fővel mentem be a nagyteremben. Lépteimet síri csend kísérte. Egészen addig  míg Wyatt nem rohant oda hozzám és ölet meg. Majd Harry szorított magához. Őt követe Ali és Mio. Majd Ron és Lee komótosan sétáltak oda hozzánk hozzánk. Hátulról is éreztem egy lőkést ami Katei volt. Majd kettő nagyon nagyot. Amin felnevettem.  Mivel az ikrek voltak.
- Attól, hogy Cruz meg csalt nem döl össze a világ. - hallottam mag Johnson hangját. Én pedig leráztam magamről mindenkit.
- Van valami probléma?- hallottam meg Ivan hangját. Ivanről azt kell tudni, hogy ő nem forró fejű. Tehát ő nem verekszik. Ész érvekkel védi meg azt akit szeret.  Ő a srácok közül a legokosabb.
- Na  már még védeni sem tudod magadat Piton? - nevetett fel gúnyosan.
-  Nincs szüksége arra, hogy megvédje magát. Mivel vannak barátai akik meg teszik ezt helyette. - tete a vállamra a kezét Dragan.
- Elpuhultál Piton. - mondta  még utoljára  azt a két szót mielőtt elindult ki a teremből.  Rajtam pedig kijött az ami eddig még itt nem történt meg . Az a sok elfojtott indulat felszínre tört. Én pedig elindultam Johnson után. Nem gondoltam pálcát rántani. Csak saját kézzel lilára verni a fejét.  Pár lépés után valaki elkapta  a derekam és meg emelt.
-Virágom bármennyire is szeretem nézni, ha verekszel de nem éri meg. -  mondta Dragan
- DRAGAN HERSKOVITS TEGYÉL LE MERT MEG  AKAROM ÖLNI AZT A RIBANCOT!! -  ordítottam a fiúval bolgárul.
-Igaza van kedvesem, te is tudod. - szólt bele halálos nyugalommal Ivan is.
- DE ÉN MOST BETÖRÖM AZ ORRÁT ENGEDJ DRAGAN!!- VERGŐDTEM A FIÚ KEZE KÖZÖTT.
- Drágám ha te most elindulsz, hogy be törd az orrát. Nem fogsz le állni míg valaki nem szed le róla.- mondta Goran ravasz mosollyal az arcán
- NEM ÉRDEKEL.NEKEM Ő NE MONDJA, HOGY  ELPUHULTAM. - kiabáltam a fiúkkal.  Sóhajtva csatlakozott hozzánk Viktor is. Aki eddig Mioval beszélgetett.
- Hercegnő.... Szeretném ha nem így bizonyítanád be neki azt, hogy nem vagy gyenge. - mosolygott rám Viktor kedvesen.
- Dragan  tegyél le!- adtam ki a parancsot a fiúnak.
- Ha le teszem és elfut ti  mentek utána. - mondta nyugodtan Dragan. Miután le tett megfordultam és a melkasába furtam a fejemet.
- Most akkor sír? - kérdezte Goran.
- Nem....Csak van. - mondta Dragan majd vissza ölelt. - Tudod virágszálam, hogy azért vagyunk, hogy vigyázunk rád. - simogatta a hátam.  Én pedig elváltam töle és körbe néztem.
-A barátaid azaz a két vörös a lány után mánt. Viktor nője ment két nála idősebb lánnyal és egy sőtétbörű fiúval valószínűleg le állítani őket. A  maradék pedig mentek gondolom a versenyre. - mosolygott rám Ivan.
- Tudjátok, hogy mennyire szeretlek titeket? - kérdeztem tölük meghatodva.
- Tudjuk. - mondták egyszer. Majd elindultak kifelé a teremből.  Én pedig mosolyogva rohantam utánnuk.

                **Fred szemszöge**

A mi Ellenorunk éppen bolgárul ordibál a Durmstrang is spanyaival.
- George szerintem itt lenne az ideje elbeszélgesünk Angelinával. - böktem fejjel a barátnőm felé. George pedig bólíntott. Mi megelindultunk utánna.
- Angei.... ANGIE. - kiabáltam neki. A lány pedig megfordult.
- Igen Freddi maci? - kérdezte azon az undorítóan vékony hangon amit ilyenkor produkál.
- Arra szeretnélek kérni, hogy hagyd békén Ellenort.- néztem rá komolyan.
- Igen több gondja van annál, hogy még azzal is foglalkozzon, hogy te piszkálod ok nélkül. - értett velem egyet George.
- MI AZ HOGY OK NÉLKÜL? - kiabált rám Angelina.- VAN RÁ OKOM. NAGYON IS JÓ OKOM VAN RÁ.
- Igen?? Meséld már el hogy mi?!? - kérdeztem ingerülten vissza.
- Az Fred Weasley, - kezdte el böködni a melkasomat. - hogy az utóbbi majdnem két hónapban többet aludtál  vele mint velem Ja és még többet is foglalkoztál vele. - vetett rám  egy gyilkos pillantást.
- Ohhhhohoo. Álljunk már meg egy percre. Én nem csaltalak meg. Csak lett egy barátom akire eddig még részegen SEM nyomultam rá. - hangsúlyoztam ki a semmet.
- Ne csodálkozz, hogy megcsaltalka. Hisz egymás nyakán loktok folyamatosan. - nézet felváltva rám és Georgere.
- Tudod miért vagyunk vele többet mint veled Angelina? - kérdeztem egy kaján mosoly társaságában. - Mivel jobb társaság nálad.
-  Ha annyira jó társaság miért nem vele dugsz?!? - kérdezte ingerülten.
-  Georgei te tudod miért nem vele dugok? - kérdeztem mosolyogva.
- Persze Freddei, mert volt pasi. - mosolygott rám George.
- Jaaa persze volt pasija. Már emlékszem......Végeztem veled Angelina egy életre. - váltottam komolyra.
- Mii? - kérdezet vissza értetlenül.
- Végeztem veled. Szótagoljam?? - kérdeztem teljesen  bunkó stílusban.  A lány pedig sírva rohant el a másik irányba.
- Ennek már itt volt az ideje Freddei fiú. - veregette meg a hátam Lee.  Pontosan tudtam. Nem is bántam a dolgot. Én tényleg meg kedveltem Ellenort, és nem tetszett, hogy mindig szidta nekem őt. Mondjuk George sem tolerálta a dolgot. Mikor oda értünk a pályához Ellenor ott várt már ránk. Mio elrohant a versenyzők sátorához. Ellenor pedig a karjaimba vetette magát.

                  ^Poppy szemszöge^

Hamarabb értünk a pályához mint a csapat. A fiúk pedig elmentek a saját iskolájukhoz. Mellettem meg Levander és Parvati éppen arról pletykált, hogy Fred dobta Johnsont. Szeretném hinni, hogy miattam. De valószínűleg csak megunta. Közben megjelentek a láttó teremben a barátaim. Mio mielőtt ide érték volna eloldalgott a nagysátor felé. Én pedig Fred kezi közé vetettem magam. Éppen nem borultunk fel.  Ő pedig mosolyogva ölelt magához. Miután mindenki lelépet csak én ölelgettem Fredet. Erőtt vett magamon és meg kérdeztem.
- Szakítottál Johnsonnal? - kérdeztem elválva töle.
- Igen, nem bírtam már elviselni a társaságát. - mondta  nyugodtan.
- Örülök neki, hogy végre felnyilt a szemed. - veregettem meg a hátát mosolyogva.
- Szerintem te maragy is csöndben, míg nem mondom el Ginnynek a titkodat. - nevetett fel Fred.
- Mit kell nekem elmondani? - húzta fel a szemöldökét Ginny mivel idő közben elértük a helyünket.
- Azt, hogy annyira ideges vagyok, hogy mindenem remeg. - mondtam az első dolgot ami eszembe is jutott. Ez pedig tényleg így volt. Aggódtam Viktorért, Harryért és Cedricért is. Az első aki megküzdött a sárkánnyal az Cedric volt. Szegénykém meg is pörkölödött rendesen. Aztán jött Fleur akire annyira nem figyeltem. Majd Viktor aki miatt több tojása is össze tört szegény sárkánynak. Végül pedig jött  Harry. Persze, hogy a magyar mennydörgöt kapta meg.  Ő magához hívta a seprűjét és azzal próbálta kicselezni a sárkányt. A tojást a legjobb idő alatt szerezte meg.Hát én azt hittem ott ájulok el. Olya ideges voltam, hogy az ikrek kezét szorongattam.  De végül Harry egészben maradt és még tudtam nyugodni. Ő és Vikto pedig holtversenyben  elsők lettek.
Cedric a második. Fleur pedig a harmadik lett. Mindenki ment ünnepelni mármint a Griffendélesel és a Durmstrangosok főleg. Én pedig csak  ültem  nyugodtan a lelátón és  vártam. Vártam, nem  is tudtam mire vártam, míg 10 perc néma  üldögélés után mághalottam Charlie hangját.
-Napsugár nem kellene bennt ünnepelned? - ült le mellé a fiú.
- Nekem jó itt is. - mosolyogtam rá.
- Lehetne még jobb is.- nyúlt az állam alá. Majd felemelte a fejemet és meg csókolt,  lágyan és édesen.

Azt hiszem a sötétzöld lesz az új kedvenc színem

|Fred Weasley|