A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

19. Epizód

             ****George szemszöge****

Némán ballagtunk egymás mellett Poppyval. Ha ő nem is volt feszült,  én  helyette is az voltam. Hisz ez a helyzet eléggé kiábrándító volt. Már az elején furcsa volt, hogy pont azt akarja, hogy Fred kísérje el. Mind tudtuk, hogy nem valami rózsás a kapcsolatuk. Már az első találkozásuk alkalmával, azt hallgatuk Lee-vel körülbelül 2 órán keresztül, hogy mekkorát tévedett a süveg azzal, hogy ide osztotta. Ezek után még egy kb órán keresztül csak arról tudott beszélni, hogy ő lesz a következő "áldozatunk". Persze ez is rosszul sült el. Tudhatuk volna igazából, hogy megfogja boszulni a dolgot. Aztán hála Dumbledor professzornak választás elé került, és mit add Merlin. Freddel volt összezárva majdnem egész nap. Azt pedig, hogy mi történt az nap.
Azóta sem tudtuk kihúzni Fredből. A mai pedig egy újjabb kérdőjel. A gondolat menetemből és ezzel a feszült légkörből Poppy  nevetése szakított ki. Ami megjegyezném, hogy inkább hasonlított sírásra mint nevetésere, és még be is könyezett. Ezen összeségében mind a ketten olyan jót nevetünk, hogy a feszült légkör meg is szűnt. Ösztönösen szüntetük meg a köztünk lévő kB 1méter távolságot.
- Köszönöm a sálat. Élvezet volt a lángok közé dobni. - mosolygott rám aranyosan.
- Ne nekem köszönd, Ginny ötlete volt. Én csak kiviteleztem. - mosolyogtam rá cinkosan. Mosolyogva bólintott.- Amúgy kérdezhetek valamit? - érdeklődtem.
-Persze, de már kérdeztél is. - kuncogott halkan. Erre csak egy szemforgatást kapott. - Na mond mi nyomja a kicsi szíved. - nézett rám.
- Mért pont terelő lettél? Mármint nem azt mondom, hogy nem vagy jó abban amit csinálsz... Csak még is egy kedves lánynak tűnsz aki azért meg sajnálja az embereket, ha meg sérülnek. - mondtam kínomban a tarkom vakargatva.
- Hmmm... Tudod George a látszat sokszor csal. Egy könyvet sem a borítója alapján ítélünk meg. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki megsérűl az vessen magára. Mind tudjuk mivel jár ez a sport. Azt is, hogy terelőnek lenni a legnehezebb. - vezette rám a tekintetét. - Illetve azt is, hogy végig nézni azt, ahogy valaki megsérül akár miattam akár nem. Az senkinek nem könnyű, de van aki jól viseli. Mint például te vagy én, vagy akár Fred. - fejezte be monológját.
-Szóval összegezve néha még sajnálod azt akit lesérítesz de amúgy nem nagyon izgat a dolog?- kérdeztem rá a dologra. Ő csak egy határozott bólintottással felelt.
- Az pedig, hogy miért is lettem terelő? Az egy nagyon jó kérdés..... De egyszerű a válasz rá. Szimplán dacból. Apukám Anyám álítása szerint terelő volt a roxforti évei alatt. Számomra ez a félé tisztelgés az emléke előtt. Meg persze az én Drága édesanyámat, nem kicsit irritálta az, hogy terelő lettem. - villantott meg egy ezer wattos mosolyt. Ezen fel nevettem, amihez ő is csatlakozott. Amikor le értünk minden szempár ránk szegeződött. Ezt pedig néma csend követe mind a mi, mind az ő részükről. Szemmel meg kerestem Fredet, majd oda dobtam neki a bakancsát. Amit persze el is kapott.
-Te ostoba liba mindent tönkreteszel!! - szegezte rá ingerülten a pálcáját Angelina Poppyra. Poppy arcán egy eddig számomra ismeretlen mosoly jelent meg. KB úgy tudnám körül írni mint amikor egy ragadozó meglátja a prédáját és eldőnti, hogy az lesz a vacsorája. Angelina szerencséjére hallgattam a belső hangomra, és mielőtt Pops pálcát ránthatott volna gyorsan felkeptam a hátamra.  Majd futva és persze  röhögva vettem az irányt a nagyterem felé. Mögöttünk valószínűleg Alicia és Lee rohant. Az általam cipelt lány pedig olyan hangosan nevetett, hogy még Hagrid is hallotta a kunyhójából. A nagyteremhez érve nevetve löktem be az ajtót Poppy alfelével. Majd tettem le a lányt az ajtóban.
- MII VAANNN?!!? - kiáltott fel Flint egy levelet olvasva. Ezzel elterelve a figyelmet a négyesünkről.

   ♡♡♡♡Poppy szemszöge♡♡♡♡

Éppen meg akartam köszönni Georgenak azt amit értem tett. De Marcus hangja hasította át a nagyterem csendjét.
- MII VAANNN?!!?
Ezzel elterelve rólunk a figyelmet. Persze az enyém is rá terelődőtt. Kezében ott lapult egy levél. Gondolom valami családi dolog. Ezzel tovább nem törödve húztam magammal Aliciát az asztal üres része felé. Szerintem ő is pontosan tudta, hogy most jönn az a rész. Amikor mindent elmesélek neki. Szóval csak le ültünk egymással szembe én pedig belevágtam a történet mesélésébe.
-...... A végét meg már tudod. Angelina berontott a szobánkba. Én kiestem az ágyból. Fredet ilyedtemben kirugtam onnan. Fred a nője után rohant. Én felőltőztem és kB elmesélem mi volt az este. Majd le jöttünk, beszélgettem George-val. Angelina pálcát szegezte ellenem. George.... -
-Jó jó ezt már tudom én is. - állított le Ali. - Tehát meg vigasztal? - utalt itt Fredre.
-Ahha. - bólogatottam.
-És fel cipelt a szobádig? - kérdezte mindentudó mosollyal az arcán.
- Jaja. - válaszoltam.
- Mindezt egy szívességért?! - kérdezte kételkedve.
-Pontosan. - mosolyogtam rá.
- Nagyon meg fogod te még szívni ezt Merlinre mondom. Szívességért ígérni pont Fred Weasleynek. Nagyon rossz ötlet volt. - oktatott ki.
- Hát ha tudnád hány szívességet kértem én már életemben. - kuncogtam. - Bár az valószínűleg nagyon nagy hiba volt részemről, hogy azt mondtam bármit kérhet. - mosolyogtam kínosan Alira. A lány idegességében és tehetetlenségében az orr nyergét masszírozta. Körülbelül 2 percig folyamatosan. Ezt a tevékenységét befejezve hangosan felsóhajtott és rám nézet.
-  Egy: akkor fogja kérni amikor a legkevésbbé számítasz rá. Kettő: 90%ban akkor fog hozzád menni, hogy tartozol neki, amikor Angelina kikerül a képből, és valószínűleg de ez egyszer sem biztos.... Szóval azt fogja kérni, hogy feküdj le vele. Vagy valami ilyesmi. - nézett rám teljes komolysággal a barátnőm.
- Tudod Ali lehet, hogy elfeljeti. - rántottam meg a vállam.
- Nem fogja te is tudod, hogy..... - Aliciába pedig be fagyott a szó. Mivel le vágódott a két oldalamra Draco és Marcus. Én pedig reflex szerüen öleltem meg Marcust, majd Dracot. Ő pedig nem hagyta, hogy megszakítsam az ölelést és a fülemhez hajolt.
- Mák bogár beszélnünk kell...most.- nyomta meg a most szócskát, majd óvatosan elengedett. A szemébe nézve bólintottam.
- Alicia nekem most van egy elintézni valóm velük- mutattam a két fiúra. - Majd találkozunk. - álltam fel és öleltem meg az asztalon keresztül.
-Szia, vigyázz magadra - suttogta a fülembe. Válaszul csak rá mosolyogtam, majd a fiúk társaságában kisétáltunk a nagyteremből. Néma csendben sétáltunk egészen az udvarig. A kastély udvarán kerestünk egy padot ahova engem le nyomtak. A két fiú pedig előttem állt. Draco mély levegőt vett majd belekezdet:
- Meg kaptam a levelet a szüleimtől. Azt írták, hogy nem kell hozzám jönnöd, de cserébe ugyan úgy figyeljek rád, mert még kedveltek téged. Mi Marcus-val pedig azt kérjük, hogy ha bármi történik veled ha jó, ha rossz. Akkor azt mond el nekünk - ült le mellém Draco. - Meg kedveltelek te is tudod, és nem szeretném ha egyszer  lelkileg össze törve állítanál oda hozzám. A nyakamba zudítva egy csomó infót aminek felét sem fogom felfogni, és... -
- Draco arra akar célozni, -vette  át a szót Marcus, miközben le ült a másik oldalamra. - hogy bármiben számíthatsz ránk. Akár milyen nagy kakiban vagy mi ott leszünk és támogatni fogunk. Akár tudjuk miről van szó, akár nem. Hisz erre valók a barátok. - mosolyogott rám Marcus. Én pedig gondolkozás nélkül ölelte meg.
-Marcus pont ezért vagy te a legjobb barátom ugye tudod? - néztem rá én is mosolyogva.
- Tudom.-mondta kuncogva. Át fordultam Dracohoz és őt is megöleltem.
- Ha te nem tudnál az életem mozzanatairól akkor ki tudna? - kuncogtam- Draco olyan vagy mintha a kis öcsém lennél. - néztem a szemébe.- Ha már itt tartunk akkor lenne mit meséljek.... - húzódtam el a fiútól.
- Akkor mond, szombat van. Rá érünk. -mondta huncut mosollyal az arcán Marcus. Én pedig belekeztem a teljes történet elmesélésébe. Onnantól kezdve, hogy mi történt a klubhelyiségben. Azaz az elmúlt hat napot. Egyikük sem kérdezett vagy vágott közbe. Csak hallgatták ahogy mondom és mondom a történetett.

TUDOM HOGY ÚJFENT EZ IS EGY RÖVID ÉS TARTALMATLAN RÉSZ LETT, ÉS MÉG FRED SZOKÁSOS PÁR MONDATA IS LE MARADT. DE ÚGY VOLTAM VELE, HOGY EBBEN A RÉSZBEN NINCS SOK JELENTŐSÉGE ANNAK HOGY LEGYEN BENNE.
VISZON GYEREKEK MEG LETT A 2K ÉS MIVEL KISSÉ MEG IS CSUZTAM ÍGY MÁR TÖBB IS.....ANNYIRA ÖRÜLÖK NEKI. A VÉLEMÉNYETEKRE SZOKÁS SZERINT KÍVÁNCSI VAGYOK ÍRJÁTOK KOMMENTET MEG VOTELJATOK PUSSZZZIIII❤️😘😘

By:Bogi❤️