A Legfiatalabb Piton Sarj《Fred Wealsey ff.》

7. epizód

Na mond már!!- csillant fel a lány szeme.
- Arra gondoltam...........
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
-Na ne csigáz már- nevetett fel a lány.
-Szóval arra gondoltam, hogy az éjszaka meg látogathatnánk őket miközben alszanak.- mosolyodtam el gonoszul.
-Ohhh ez jó lesz. Nagyon jó lesz.- na most leesett neki mire gondolok. Szépen elkezdtünk enni. Egy darabig csendben ettünk, a csendet Alicia szakította meg.
-Ell elmegyünk passzolgatni? Tudod kvidiccs- mondta nekem mosolyogva, értetlen arckifejezésem láttán.
-Tőlem mehetünk, de akkor szedjünk össze még pár embert. Legyen valami értelme is annak ha játszunk.- mosolyogtam rá . Ő pedig heves bólogatásba kezdet. - Félóra múlva találkozunk a pályán. Szedj össze ütőképes csapatot. - azzal mind a ketten elrohantunk csapatot keresni. Szerencsére tudtam, hogy a mardisokhoz bármikor fordulhatok így egyenesen odarohantam. Majd le vágódtam Draco mellé.
-Mi a baj bogaram- karolta át a vállam.
-Nincs semmi baj csak.....
-Csak?- kérdezte Adrian
-Hát kellene 6 fő a kvidics csapatomba. Valószínűleg griffendélesek ellen játszunk.- mondtam elgondolkodva.
-Milyen poszt nincs betöltve?- tette fel a kérdést Marcus.
-Kell egy terelő, 3 hajtó és egy fogó - mosolyogtam rá kínosan.
-Tehát gyakorlatilag majdnem mindenki? - kérdezet vissza értetlenkedve Marcus
-Én megyek - Jelentette ki Adrián
-Én is - jelentette ki Montague is.
- Kösz srácok- ugrottam fel öleltem át a fejüket.
-Bogárkám kezdek féltékeny lenni. De én is megyek- visszaültem mellé és meg öleltem.
-Köszönöm- sutogtam, úgy hogy csak ő hallja.
-Tehát van egy hajtónk, két terelőnk és meg vannak a fogók. Már csak az őrzönk és a két hajtónk hiányzik- összegeztem a csapatot. Marcusra néztem. Boci szemekkel néztem rá hátha sikerül meggyőznöm. Még mindig csak a fejét rázta.
-Ahh kislány ne néz így. Megyek örzőnek .- jelentette ki Miles. Majd oda sétált mögém és összekócolta a hajam. Hála Draconak megismertem az évfolyam társaim, és az ő barátait. Szerintem jó arcok attól függetlenül hogy mardisok.
- Na már csak két hajtó kell.- fintorogtam. -Draco nem tudnál még valakiket szerezni?- vetettem rá a legelbüvőlőbb pillantásom.- Légyszi, légyszi, kérhetsz cserébe valamit.- tudtam hogy erre harapni fog.
-Jól van, de csak azért mert ilyen szépen kérted.-azzal felállt és elindult ki a nagyteremből. Most meg hova megy????
-Most meg hova mész?- kiabáltam utána.
-Hajtókért. Apropó mikorra érjünk a pályára- válaszolt úgy mintha magától értetődő lenne.
-20 perc múlva. - oda fordultam a többiekhez- ez rátok is vonatkozik.-Ők szépen lassan elkezdtek szedelőzködni .
-Tudod nem hiszem hogy győzni fogtok.- jelentette ki Marcus.
-Tudom, de tudod hogy nem ez számít. Nem akarsz elkísérni?- kérdeztem.
-De, miért ne.- mondta flegmán.
-Szóval szerinted halott dolog ez a meccs?- tettem fel azt a kérdést ami igazán foglalkoztatott.
-Nem azt mondom, hogy halott dolog csak nehéz lesz a Potter elkapja a cikeszt Draco elől. Mind tudjuk hogy ő a jobb. A hajtók is jobbak már most. A terelőkről ne is beszéljűnk.
-Héé. Ez most komoly? Én értem hogy, te vagy a kapitány meg minden, de engem még nem láttál játszani. Tudod Viktor Krummal kvidiccsezem az az kvidiccseztem.- javítottam magam. Már most hiányzik pedig csak 2 napja nem találkoztunk. Sajna ez csak egyre több lesz. Marcus na valószínűleg feltűnt, hogy szomorú lettem mivel átkarolta a vállam.
-Naa Pops ha mardekáros lettél volna szó nélkül csapat tag lettél volna. És tudod mit leszek hajtó.- na jó mostmár értem miért Marcussal vagyok a legjobban a jegyesem haverjai közül.
-Kössziiii.-húztam el az i betűt. Miután elengedtem mentem tovább , de Marcus elkapta a csuklóm Kérdőn néztem rá vissza, ő csak elém bökött. Vissza fordultam, merlinre majdnem neki mentem a Dámának.
-LáríFári.-mondtam, majd meg ragadtam Marcus csuklóját és bevonszoltam a tiltakozó fiút. Mondhatom nem díjazták. De sem engem sem őt nem érdekelte. Alicia éppen elméjülten társalgot Jonsonhnal. Oda léptem mögé és meg kocogtattam a vállát.
-Ali meg van a csapatod?- ő csak bólintott.
-Neked? Nem ismersz sok embert ne vedd magadra csak új vagy- nevetett fel kínosan. Marcus idegesen topogott mellettem.
-Nyugi több embert ismerek mint gondolnád. A ferplé érdekében megosztod a csapatod tagjainak nevét velem?- kérdeztem meg azt amit Marcus akart tudni. Jó ez sem igaz mivel én is.
-Persze. Én Katie és Angelina vagyunk a hajtók. Harry a fogó. Ron a hajtó, illetve Fred és George a terelők.mosolygott rám. Hátra néztem Marcusra, szegény gyereknek az álla a földet súrolta. A reakcióján felnevettem úgy ahogy Ali is.
-Nálatok?- kérdezte Alicia.
-Én és Adiran Pucey a terelők. Montague és Marcus a hajtók illetve Draco szerez még egy embert. Draco pedig fogó, az őrzőnk pedig Miles Bletchely. - daráltam el neki a csapat tagokat. Neki is le esett az álla.- De mi most megyünk mivel át kell még öltöznöm. Meg Marcus élve kell nekem szóval gyorsan lelépünk- nevettem fel. Meg ragadtam Marcus csuklóját és elkezdtem felfele húzni a szobánkhoz.
-Ha nem akarod, hogy halott legyen miért hoztad ide?! Merlinre teljes mértékben igaza van Frednek, nem vagy idevaló Dodge.- nem kellett túl sokat gondolkodnom azon, hogy ki szólalt meg. Nem vettem fel amit mondott, csak mentem tovább.
-Legalább ha már a mi házunkba osztottak be, viselkedj úgy mint aki griffendéles.- ohh már megint ez a sztereotípia.
-Nem a házam fog meghatározni ezt jobb ha az eszedbe vésed Jonsonh.- hátra sem fordultam. Nem ér ez annyit sem. Ha ezt folytatja ő fog rosszabbul járni nem én. Kopogtam a szobánk ajtaján. Síri csend. Benyitottam majd a ládámhoz léptem. Ki vettem belőle egy fekete maci nacit illetve egy olyan fekete garbót ami rövidújju illetve a Dracotól kapott Mardekáros cipzáros pulcsim. Majd felhúztam a lábamra a fekete bakancsom. Igen bakancsban kvidicsizem. A hajam pedig fel kötöttem.
-Na milyen? - kérdeztem nevetve Flintet.
-El fog ájulni a jegyesed.- nevetett ő is.
Közben előkotortam a seprűmet és az ütőm. Tűzvillámom volt vagyis van.
-Kész vagyok. Mehetünk - bólintott es ki nyitotta előttem az ajtót. Néma csendben sétáltunk le a klubbhelyiségbe. Marcus ment előttem . Kellőképpen takarva engem a griffendélesek elől. Valljuk meg nem éppen úgy néztem ki mint egy griffendéles. Míg kiértünk a pályára elszórakoztunk azon, hogy milyen kínos ez a helyzet.
-Na végre!Már kezdtem azt hinni hogy nem jössz el.- örült meg nekem Alicia.
-Ki nem hagynám -mosolyogtam rá.
-Bogaram. Csak egy hajtónk lett. -nézett rám olyan kis cukin. Ritkán mondom rá, hogy az de most komolyan az volt. Mielőtt válaszolgattam volna Marcus jött ki a szertárból a labdás ládával a kezében.
-Itt a harmadik hajtónk.- mosolyogtam a fiúra.- De ki a másik? Nem is mondtad el.- Durciztam be.
-Blaise Zambini vagyok- mutatkozott be nekem egy magas fekete bőrű. Kezet nyújtottam neki. Örömmel rázta meg. A kezem elveszet a kezében.
-Poppy Dodge a jegyesem. -mutatott be Draco a haverjának. A fiú elmosolyodott.
-Jó szeme van a szüleidnek. Csak kár hogy idősebb nálad és griffendéles.- kacsintott rám. Draco elég féltékeny típus. Ezt sem hagyta szó vagy tett nélkül. Mögém lépett majd hátulról átkarolta a derekam. Kifejezetten birtoklóan. Fel sem kellett néznem, hogy tudjam hogy éppen meggyilkolja szemmel. Ettől pedig mosolyognom kellett. Pontosan tudtam hogy nem szeret, úgy ahogy én sem ezt meg is mondta, de emellett ki kötötte hogy a látszatnak fenn kell maradnia.
-Na kezdhetjük végre? - lépett oda Alicia.
-Persze. - vágtam rá egyből. Lehámoztam Draco kezét a derekamról. Majd Alicia csapata elé álltam. Természetesen mögém állt a csapat. Elmosolyodtam a griffendélesek képein. Egy barna börű fiú meg köszörülte a torkát , mindenki rá kapta a tekintetét.
-Mindenki ismer mindenkit?- kérdezte. Személyszerint én megráztam a fejem.
-Akkor kezdem én. Lee Jordan vagyok.
Ők itt - mutatott az ikrekre - Fred és George Weasley. A terelők. Mellette kicsit lentebb Harry Potter ami kis fogónk. A következő vörös, Ron Weasley az őrzőnk. A lányok a hajtóink. Aliciát és Angelinát valószínűleg már ismered. Ő pedig Katie Bell.- mutatta be a lányt. Oda léptem elé és kezet nyújtottam. A lány egy fél percnyi döbbenet után, mosolyogva rázta meg a kezem. Át sétáltam Harry és Ron elé. Nekik is kezet nyújtottam. Harry rám majd Dracora nézet, ő vele is kezett ráztam. Mosolyogva léptem Ron elé. Ő is mosolyogott. Meg sem várva, hogy kezet nyújtsak megölelt.
-Nagyon szépen elbántál a bátyámmal . - suttogott a fülembe.- Remélem bosszút álltok rajtuk. - tolt el magától. Muszáj volt felnevettnem.
-Igen. Ugye Ali?- kérdeztem.
-Mi?- értetlenkedett.
-Mond hogy igen.- néztem rá olyan később elmondom nézéssel.
-Ja. Igen persze. - nevetett fel.
- Na. Akkor mutassuk be a másik csapatott is.- mosolygott Lee.
-Tehát akkor kezdjük a terelőkkel.- mosolyogva megpörgettem az ütőt - Az új diák azaz Poppy Dodge az egyik terelő. Míg a másik Adrian Pucey. A fogó Draco Malfoy. Az őrző Miles Bletchely. A hajtók pedig Marcus Flint, Montague és Blaise Zambini.- csapta össze tenyerét. Rá mosolygott Aliciára aki fülig pirult már csak egy pillantásától is. Na erre is rá kell kérdeznem, mosolyogtam a jeleneten. Felsorakoztunk egymással szemben.
-Sportszerű játékot szeretnék látni. Ez csak egy baráti meccs. Lehetőleg senki ne vegye véresen komolyan, ÉS NE sebesítsétek meg egymást.- nézett ránk, közben ki hangsúlyozva, az és ne kijelentés. Felnyújtottam a kezem várva arra hogy szót kapjak.- Igen Poppy.- adta meg a szót végre.
-A Bírónak és a kommentátornak aki ugye te vagy, nem kéne pártatlannak lennie?- kérdeztem rá arra, amit már a bemutatásoknál leszűrtem.
-Pontosan Jorden. Egy meccsen sem voltál pártatlan. - fogta a pártom Marcus.
-Nem mintha szabályosan játszana egy mardekáros sem.- vágta oda Angelina.
-Nem kéne általánosítani Jonsonh! - vágtam vissza.
-Na jó hagyjátok! -parancsolt ránk Lee
-Vagy legyen -nézett rám Fred, olyan biztató szemekkel.
-Cica harc- mosolygott George is.
-Egyoldalú küzdelem lenne.- kontrázott nevetve rá Draco.
-Mi Angire teszünk- vágták rá az ikrek.
-Én a mákbogára.- vigyorgott Draco. Harry és Ron összenéztek. Bólintottak, majd egyszerre megszólaltak.
-Mi is Poppyra- megmosolyogtatott, hogy nem ítélnek el.
-Jó majd egyszer erre is sort kerítünk , de most játszunk. - parancsolt ránk Lee. - Három, kettő, egy. Azzal felszálltunk. Lee lelkesen kommentálta a játékot. Folyamatossan a hajtókat céloztam (természetesen a griffendéleseket),a hajtójainkat úgy védtük Adriannal, hogy még a közelükbe sem ment a gurkó. Az ikrek nagyon jól kezelték a helyzetett. Fred egy erős ütéssel felém irányította az egyik gurkot.
-POOPPPYYYY- kiáltott rám Marcus. Reflexszerűen fordultam meg. Igen nem ez az első ilyen alkalom. Éppen eltudtam ütni. De elvesztettem az egyensúlyom , leestem a seprűmről, szerencsés vagyok mivel még az utolsó pillanatban sikerült megkapaszkodnom. Fél perc múlva két kezet éreztem a derekamon, ami feltolt a seprűmre. Végre rá nézhettem a titokzatos segítőmre. Fred volt. Nem szólt semmit, csak rám mosolygott és tovább repült. Folytattuk a játékot. Mindenki egyre agresszívebben játszott az esésem után. A végén Fred és George már Dracora és Milesra is céloztak. Oda repültem az éppen eseményeket figyelő Marcushoz.
-Mi legyen? Marcus tudod te is, hogy ezt meg kell torolni.- mérgelődtem
-Tudom. Van egy ötletem védj meg. Jonsonhra céloz mindig.- adta ki a parancsot egy gonosz mosollyal az arcán. Viszonoztam a mosolyt, mondhatom tetszett az ötlet. Megérdemli a csaj. Marcus körül köröztem. Sikeresen felfogták a többiek, hogy Marcusnak kéne passzolni . Montague sikeresen meg szerette a qvaffot. Pár csel majd passzol Flintnek. Lee őrjöng.
-A Flint Dodge párosnál a gvaff. Poppy kitartóan védi Flintet. A lánytól eddig bravúros akciókat láthattunk. Lány létére mondhatni lekörözi az ikreket. Ahogy látom mind két gurkó a lány felé halad. Az elsőt könnyűszerrel vissza is küldi a feladónak. A másodikat pedig már célzottan küldi Angelinának. A lány nem volt elég gyors. Huuu ez fájhatott. Sőt még fáj is . Angi ájultan zuhan a mélybe. Flint ezzel mit sem törődve gólt dob az újonc Ron Weasleynek. A mecss végeredménye pedig 120-130 a mardekár javára.- fejezte be a kommentárt Lee. Az összes feszültségem benne volt abban az ütésben. Én szálltam le utolsóként . Jonsonht körbe állták. Tuti nem ébred még fel. Mondjuk nem meglepő jól tarkón találtam. De ilyen az élet, vagy ez a sport. Befurakodtam a körbe. Meglepő lett volna, hogyha nem vitáztak volna. Na tippeljetek ki vitázik kivel. Hát persze hogy Fred és Marcus.
-Ha valami komoly baja lesz én esküszöm-
-Mi lesz akkor Weasley patkány? Meg tréfálsz, előre félek.- vágott közbe Marcus. Heves reakciót kiváltva ezzel Fredből. Gondolhatjátok behúzott neki egyett és igen tömegverekedés lett. Oda léptem az eszméletlen lányhoz, letérdeltem mellé. Egyenletesen vette a levegőt. Alicia idegesen pofozta az arcát. Megfogtam a kezét.
-Alicia nyugalom csak elájult. Látod- mutattam az mellkasára- egyenletesen veszi a levegőt. - elővettem a bakancsom szárából a pálcám. Alicia és Katei aggodalmas pillantást vetettek rám. - Annyira nem gyűlölöm, hogy megöljem. Fel tudom kelteni ha hagyjátok.- bólintottak- Aquamentin.- vékony vízsugár tört elő a pálcámból. A lány köhögve ült fel.
-Angelina figyelj rám. Hány ujjamat mutatom?- felraktam elé a kezem hármat mutatva.
-Hármat?- kérdezte. Elmosolyodtam.
-Kérdezed vagy mondod? - kérdeztem tőle halál komolyan.
-Mondom.-mondta ki, de ez is inkább kérdésnek hatott.
-Figyelj én nagyon sajnálom az előbbit. Mi volna ha előről kezdenénk? - kérdeztem. Bólintott. Kezet nyújtottam neki, hogy felsegítsem. Kérdőn nézett rám.- Nem vagyok orvos. Jobb ha megnéz az itteni orvos is. - elfogadta a neki nyújtott kezet majd szépen rám támaszkodva el bicegtünk a gyengélkedőre. Ott Madam Pomfrey gondjaira bíztam . Természetesen megvártam a lányt. Mivel az asszony kikötötte, hogy most mindig kell legyen valaki mellette. Angelinával nem beszélgettünk sokat, de abban biztos leszek, hogy nem kezdtük előről.