Az élet csupa meglepetés

27. rész《Deja Vu》

~~~

Amelia

- Hát ez remek. - szólal meg mellőlem Isaac, majd pár pillanat múlva megjelenik Ryan és Lydia. Hát ez nagyon remek. Az előttünk levő padba ülnek, aztán hátra fordulnak. Csak ülünk és senki nem szól egy szót sem. Isaac dobol a térdével, mire ráteszem a kezem. Utána összekulcsolja az ujjainkat. Halványan rámosolygok. Magam elé húzom a füzetemet.

- Milyen kis aranyos és felkészült. - mondja Lydia és a füzetemre mutat.

- Gyerekek tiétek a Hidegháború. - mondja a tanár és már el is megy egy másik csapathoz. Lydia a telefonjáért nyúl.

- Te komolyan internetről akarod leszedni? - kérdezem tőle.

- Igen, miért te talán könyvből?

- Igen, a könyvből. - mondom neki. Nem lehet együtt dolgozni velük. Lydia egyenesen utál, Ryan pedig tett azért, hogy ne kedveljem.

A táskámat magamra kapva indulok ki a teremből.

- Amelia várj. - szól utánam Ryan és az ajtóban el is kapott.

- Nem Ryan, nem szeretnék beszélni. - mondom neki és a szekrényekhez megyek.

- Szia. - jön ide Mike.

- Szia. - köszönök neki.

- Hogy vagy? Hallottam, hogy beteg voltál.

- Igen, de már jobban vagyok.

- Azok ketten mindig verik egymást?

- Mi? - értetlenkedem, mire a hátam mögé mutat. Isaac neki esett Ryan-ek. Vagy fordítva.

- Isaac. - szólok neki, mikor melléjük érek. - Fejezzétek már be. - ordítok nekik, de meg sem hallanak.

- Már megint? - kérdezi, mellém érve Rebecca. Dylan Isaac felé indul, hogy levegye Ryanről.

- Na, de kérem. Csupa vér lett a padló. Itt mindenki büntetés, ma délután. - mutat Isaac-re, Ryan-re, rám, Rebeccára, Dylan-re még Mike-ra is, aki mögöttem nézte az eseményeket.

- Én miért is? - kérdezi Mike.

- Mert itt volt. Nem szólt egy tanárnak sem.

- És azért, mert két sport fiú összeverekedett ezért én is és a lányok is büntetésbe kerülünk?

- Mike Fox, ugye? - kérdezi a tanár, mire Mike bólint. - Új itt. Vagy elfogadja a dolgokat vagy kereshet másik iskolát. - mondja a tanár és feljebb tolja a szemüvegét, majd az akta táskájával elindul a folyosón. Egy szúrós pillantást vetek a két fiúra, majd Rebeccával elindulunk matekra.

~~~

Ezért fogom megutálni az iskola könyvtárat. Egyfolytában itt vagyok büntetésbe. Rebecca még beszél egy tanárral így egyedül megyek be, ahol már ott van a felügyelő tanár, egy fiú, egy feketébe öltözött lány piercingekkel és Bryan. Már megint? Mindig itt van. De tényleg mindig. A szokásos helyemre ülök és előveszek egy könyvet és olvasni kezdek.

- Szia. - szólít meg valaki, majd felnézek a könyvből és megpillantom Bryan-t.

- Szia.

- Szeretnék bocsánatot kérni. - mondja.

- Bocsánatot? Mégis miért?

- Hogy belelöktelek a medencébe. Tudom már kérhettem volna hamarabb is bocsánatot.