Az élet csupa meglepetés

54. rész《,,Miért nem? Mert nem"》

~~~

Amelia

Levéve a cipőmet felmegyek a szobámba. A táskámból kiveszem Ryan telefonját és törökülésbe leülök az ágyra. Majd a saját telefonomért nyúlok, hogy felhívjam Rebecca-át vagy Isaac-et, hogy most mit csináljak, vagy, hogy mi a következő része a tervnek. Amint a kezembe veszem szó szerint kivágódik az ajtóm és Isaac lép be rajta.

- Te normális vagy? Este 10 óra múlt. - nézek rá.

- Komolyan megcsókoltad?

- Láttad?

- Igen, végig néztem.

- Igen. Megcsókoltam. - állok fel.

- Mégis mi a jó büdös francért?

- Vedd lejjebb a hangerődet, mert sokan már alszanak.

- Nem nagyon érdekel.

- De érdekeljen!

- Engem az érdekel, hogy miért csókoltad meg?

- Mert visszakérte volna a telefonját.

- És más megoldás nem lett volna?

- Nem, más nem jutott eszembe. És nincs jogod számonkérni. Te is csókolóztál Lydia-val!

- De mi nem mentünk randira!

- Szerinted én akartam? Ryan megfenyegetett és elő kellett vennem az minden színészi tehetségemet, hogy ne álljak fel és hagyjam ott egy pofon kiséretével. Igyekeztem magam nyugtatni azzal, hogy Ryan megváltozhat, akár rendes is lehet. De nem sikerült. Nem láttam túl a fenyegetésén. Csak a zsarolását láttam magam előtt és azt, hogy nem mehetek veled utcára, mert különben kirakja a videót. Tehát Isaac neked semmi jogod számonkérni, mert te is ugyanezt csináltad. Plusz az egész bevált és meg van a telefon. - nyúlok a telefonért, hogy felemeljem neki, majd vissza leülök az ágyra.

- De ő Ryan. Azt hiszi így van esélye nálad.

- Nem. Mondtam neki, hogy nem lesz semmi köztünk.

- És szerinted megértette?

- Nem tudom Isaac. De számít? Meg van a telefon. Tűntessük el a videót.

- Milyen volt? - áll meg előttem.

- Mi?

- A csók.

- Rossz volt Isaac.

- Biztos? - felnézek rá.

- Igen. - válaszolom. - Letörölhetjük végre vagy folytatod a hiszti rohamod?

- A mimet?

- Hiszti roham. Vagy inkább féltékenységi roham? - felnevetek.

- Nem vagyok féltékeny.

- Tudod mennyiszer hallottam már ezt? - kérdezem még mindig kuncogva. - Tisztára olyan vagy, mint egy gyerek. Ugyanezt csináltad Lydia-val mégis dühös vagy egy ártalmatlan csók miatt.

- Nem vagyok dühös.

- Nem? Akkor számold meg, hogy hány csavar hiányzik az ajtómból. - nem mond semmit. - Igazam van?

- Igazad volt. - javít ki.

- Tehát már nem hisztizel? - vicces Isaac-re mondani, hogy hisztizik. Megint felnevetek, majd Isaac maga felé fordít és lehajolva megcsókol. Teljesen más, mint Ryan csókja. Mikor a nyelve az én nyelvemhez ér a levegő felforrósodik köztünk és a bőröm is bizseregni kezd.