Második esély [Jaywon] BEFEJEZETT

Tizennyolcadik fejezet: Este

Jungwon szemszög: 

Felháboroda állok fel, s szó nélkül indulok ki a mocskos épületből. Nem értem, hogy hogyan akarhat bárki is egy ilyen helyre jönni. Az egész hely bűzlik az izzadtságszagtól, a sok részeg ember pedig egyenesen undorító. Arról nem is beszélve, hogy az itt dolgozók pénzért odaadják a testüket bárkinek. Anyám is ezt teszi, ez pedig eléggé gyomorforgató. Anyám utánam kiabál, de én csak beintek neki, majd kilépek a hűvös levegőre. 

Befordulok az egyik sarkon, de nekimegyek valakinek. Az alak keze derekamra csúszik, s így tart meg, nehogy elessek. 
- Kezdem azt hinni, hogy szeretsz bajba kerülni - kuncog fel az ismerős hang. Meglepetten emelem fejem, hogy megcsodálhassam Jayt. Micsoda meglepetés! Azt sem gondoltam volna, hogy valaha is össze fogunk még futni, nem hogy ma. 
- Hát, ha te mentessz meg mindig, akkor örömmel kerülök bajba - próbálok meg flörtölni, de tudom, hogy arcom vörösebb, mint a rák.

Jake mindig mondta, hogy ha egyszer látok egy számomra helyes pasit, akkor próbáljak bátran beszélni vele. Na, nem mintha neki olyan sok tapasztalata lenne ilyesmiben.
- Ki tudja, lehet, hogy titkon én vagyok az őrangyalod - mosolyog rám a szőkeség. Ohh, nála szexibb őrangyalt senki sem kaphatna. - És, mi járatban? Nem otthon lenne a helyed? 
- Ezt én is kérdezhetném. Vagy talán olyan éjszakai pasi vagy, aki minden este mást szédít? -érdeklődök kicsit távolságtartó hangnemben. 

Valamiért könnyedén el tudom képzelni Jayről, hogy mindig mást visz ágyba. Kissé rosszfiús külsője van, de tudom, hogy nem kéne ez alapján ítélnem. 
- Nem nevezném szédítésnek azt, ha valakinek csak egy este erejéig kell a másik - válaszol a szőkeség. Nos, ilyen feleletre sem számítottam. - Ha valaki egy bárban találkozik valakivel, s hazaviszi a házába, akkor a csaj ne reménykedjen. Mit vár? Hogy másnap elviszik randizni, majd jöhetnek a gyerekek?
- Nem válaszoltál a kérdésemre - jelentem ki, miközben kikerülöm őt. 

Számítok arra, hogy utánam jön, ez pedig meg is történik. Akaratlanul is felfelé görbülnek ajkaim amikor mellém ér. 
- Régen nem viselkedtem valami jól - válaszul végül. - Gyakran fordultam meg a közeli bárban, s szórtam a pénzem. Hyunjin és én azon versenyeztünk, hogy melyikünk szerez több partnert egy este. Vagy fizettünk valamelyik prostinak, hogy kezeljen le minket. Abban az időben nem gondolkoztam túl jól. 
- Gusztustalan vagy - közlöm könnyedén.

Befordulok a játszótér udvarába, s meg sem állok a hintáig, melybe beülök. Apa gyakran hozott ide, míg anya dolgozott. Mindig utálta anya munkáját amíg együtt voltak, de nem tudta rávenni, hogy mondjon fel. Ehelyett ide hozott, s míg ő bánatában iszogatott, én játszottam. 
- Nem is ismersz - sóhajt fel Jay, s beül a mellettem lévő hintába. - Nem ítélhetsz el valakit a múltja miatt. Az emberek változnak. 

- Az emberek sosem változnak meg - szólok szavába, mert még folytatta volna. - Anyám sem változott meg soha. Világ életében a testéből élt, és még a terhessége alatt sem akart lemondani erről - kezdek bele magam elé bámulva. Minderről csak Jake tud. Most is csak azért beszélhetek ilyen könnyedén a témáról, mert Jay és én aligha találkozunk újra. Csupán kiöntöm a lelkem egy ismeretlennek. - Egy ideig valóban nem dolgozott, de csak azért, mert a nagyszüleim és az apám szemmel tartotta. Talán hívhatom szexfüggőnek is. Totálisan kikészült a bezártságtól, az utolsó hetekben pedig nem bírta tovább, s visszament a munkahelyére. Egy este kifogott egy olyan alakot, aki folytogatta és ütötte szex közben. Így indult be a szülés, s lettem én - vallom be.

Letörlöm az arcomon lefolyó apró könnycseppet. Túl gyenge vagyok lelkileg. Mindenen képes vagyok elsírni magam, ez pedig nem túl jó dolog. 
- Koraszülött lettél? - érdeklődik beszélgetőpartnerem, mire biccentek. 
- Majdnem egy hónappal születtem hamarabb. Egy ideig bent kellett lennem a kórházban, anya viszont egyszer sem látogatott meg. Az orvosok aggódtak, hogy bent fognak hagyni a kórházban, így beszéltek apámmal, aki megnyugtatta őket, hogy ő mindenképpen mellettem marad. Anyámnak hiába volt egy kisbabája, egy este sem volt otthon. Hiába hívta fel az óvónő, amikor eltörtem a kezem. Képes volt szex közben felvenni, s azt mondani, hogy majd ő is eltöri a kezem, amiért zavarom. Amióta élek, sosem változott meg, még akkor sem, amikor apám a válással fenyegetőzött. Emlékszem, hogy könyörgött apámnak, hogy ne váljanak el, megjavul, felhagy a munkájával. Két hónap sem telt el, s újra más alatt kötött ki. Az emberek nem változnak. Miért mondaná fel bárki az újabb és újabb partnereket, ha neki az az élet tetszik? Te sem unaloműzésből voltál mindig mással együtt, hanem mert ezt szeretted. Amit meg szeretsz, arról nem fogsz lemondani. De én most megyek, Jay-ah! Még fel kell ébresztenem a legjobb barátomat!