Jia különkiadás
Jia szemszög:
Egy újabb pózt veszek fel, ügyelve arra, hogy a készült képekben ne legyen semmi kivetnivaló. Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy az új divatcég vezetőjének a lánya lesz a fő modellük? Élvezem a munkámat, és azt, hogy a többek közt apa és általam tervezett ruhákat népszerűsíthetem. Nyilván a munkámnak vannak árnyoldalai is, mint az őrült rajongók, de ezeket minden hírességnek meg kell tanulnia figyelmen kívül hagyni.
Testőröm, aki egyben a kiszemeltem is, mindig a nyomomban van, készen állva arra, hogy megvédjen valakitől. Most is ott áll a kamerások mögött, s egy büszke mosollyal az ajkain figyel. Miatta boldogan húzom mosolyra ajkaim, bár nem cuki koncepciót terveztünk mára. Mégis hogy viselkedjek menőn, ha ez a félisten egy helyiségben van velem?
Mutatóujjam szám elé téve próbálom a lehető legtitokzatosabb arckifejezésem magamra ölteni, végig a kamerába nézve. Ilyenkor kissé félek, hogy hülyén nézek ki külső szemmel, de meg kell tanulnom elengedni magam. Érdekel a színészet világa is, így remélem, hogy a jövőben jelentkezhetek valami filmszerepre is.
Apáék szerencsére minden tekintetben támogatóak a jövőmmel kapcsolatban. Bármennyire is volt zűrös csecsemőkorom, az élet mindenért kárpótolt. Sajnálom, hogy nem ismerhetem anyát, de örülök is, mert apa tud mesélni róla, hisz ismerte. Biztos vagyok abban, hogy anya egy igazán különleges személyiség volt, aki ha nem megy hozzá egy rossz emberhez, csodálatos életet élhetett volna.
Gyűlölöm a vér szerinti "apámat", aki közel sem nevezhető szülőnek. Verte a saját gyerekét akkor, amikkor még csak pár hónapos voltam. A nevelőszüleim nyilván nem hagyták annyiban a dolgot, feljelentették, a bíróság el is ítélte pár év börtönre. Amióta kiengedték, csak kétszer láttam. Először, amikor még óvodás koromban bejött az ovimba, és mindenki előtt ütött meg, s fenyegetett meg, hogy megöl. Apuék távoltartásit kértek, amit meg is kaptak. Az az állat csak akkor jelent meg újra az életemben, mikor befutott modellé váltam. Eleinte mézes-mázas hangon kérte, hogy bocsássak meg, és mondta, hogy mindent megbánt. Nyilván láthatta rajtam, hogy ezzel nem hat meg, mert hamar kiborult, és nyakamra fonta ujjait, pénzt követelve. Akkor lépett be életembe jelenlegi testőröm, s védett meg tőle. Nem ismerek a vér szerinti apámnál szánalmasabb alakot.
Apa és Apu viszont egy áldás az életemben. Náluk jobb szülőket nem lehetne elképzelni. Rengeteg szép, már-már álomszerű, közös emlékem van velük. A családi nyaralások, a közös ünnepek, az együtt átvirrasztott éjszakák, a közös játszadozások örökké életem legszebb emlékei maradnak. Nagyon ragaszkodok hozzájuk, hisz Ők az én hőseim. Legfőbb álmom, hogy őket boldoggá és büszkévé tegyem. Azt akarom, hogy soha egy pillanatig se bánják meg, hogy örökbe fogadtak. Tudom, hogy imádnak engem, és egymást is. Az Ő boldogságuk rendkívül fontos számomra. Remélem, hogy egyszer majd olyan boldog házasságban lesz részem, mint amilyen az övéké. Bár, ez még picit messze van, hiszen még csak tizennyolc leszek.
Mégis, tudom, hogy bármilyen nap is jöjjön majd el az életemben, az eljegyzésem, az esküvőm, a gyerekem vagy unokám születésének napja, ezek nem fogják felváltani azt a boldogságot, amit életem legfontosabb és legboldogabb napja okozott. Azt, amikor a szüleim örökbefogadtak.
VÉGE 💔
És fél év után visszatér az érdekességek rovatom. Szóval itt van pár érdekesség a könyvvel kapcsolatban:
*1* Jiyun és az "őrült ismeretlen" (aka zaklató) eredetileg két külön személynek készült. Egybetettem őket, mert nem akartam bonyolítani a szálakat.
*2* Maga a könyv 25 részesnek indult. Hát, nem kicsit csúsztam ki a keretből 😂
*3* Ha nincs a sok extra hosszú rész, és ha jobban tagolom a dolgokat, ha mindent leírok, amit eredetileg terveztem, akkor tuti, hogy nem állunk meg 60 résznél.
*4* Jia karaktere már az első részben megvolt, és a könyv írása alatt végig izgultam, nehogy elfelejtkezzek róla (hajlamos vagyok rá, de shhh)
*5* Sokkal horrorosabbra terveztem, de az egyikőtök írta, hogy nem bírja az ilyesmit, így lazára vettem a figurát. Mindenesetre, kárba mentek az agyamban már megszületett rémkastélyos sztorik 😥
*6* Ez volt életem első fantasy könyve, ami nem omegaverse világ. Ne tudjátok meg mennyire nem volt elég önbizalmam az első 10-15 rész alatt emiatt >< Féltem, hogy valamit rosszul magyarázok, és egy kukkot sem értettek majd belőle.
*7* Az egyik ismerősöm végig azt hitte, hogy a gonosz lélek (aka Sunghoon) valamelyik Kai a kpop világból XD Véletlen elszóltam előtte magam Sunghoon nevét illetően, és eltereltem a gyanút Kaira 😂😂
*8* Valójában a gonosz lélek kilétét már akkor tudhattátok, amikor mesélte a múltját, és említette, hogy a húga Yeji. A valóságban is így hívják Hoon húgát, és a 30 nap című könyvemben is ez volt a neve.
*9* A végén még bele akartam írni, hogy Jungwon anyja letámadja a fiát, meg pici kis véres jelenet, de nem fért bele a részek számába ><
*10* Az eredeti tervek szerint Jaynek a küldetés teljesítése után Taehyung feltesz egy kérdést: A második esélyes időre akar emlékezni, vagy az előtte lévő életére, ugyanis valamelyik időszak elveszlik az emlékeiből. Olyaaaaan jóóóó dráma lett volna, de minimum 20 résszel toldotta volna a történetet 😥😥😥 De azért várom a tippeket, a teóriákat, hogy szerintetek melyiket választotta volna, és miért^^
És ezúttal is szeretném megköszönni mindenkinek, aki itt volt, olvasott, csillagozott. Köszönök minden kommentet, azt, hogy csodálatos embereket ismerhettem meg bennetek. Köszönök minden kedves szót, minden támogatást, higgyétek el, ez segített abban, hogy még a nehéz napjaimon is írjak, mert tudtam, hogy feldobjátok a napomat. Egy mondattal kifejezve: Köszönök mindent ❤
YOU ARE READING
Második esély [Jaywon] BEFEJEZETT
FanfictionJay két éve fekszik kómában. Sosem élt túl jó életet, mindig szeretett bajt és problémát okozni. Lázadt minden és mindenki ellen. Kap egy új esélyt az életben maradásra, de ehhez teljesítenie kell a rá kiszabott feladatot. Összesen három öngyilkosj...