Második esély [Jaywon] BEFEJEZETT

Huszonhatodik fejezet: Furcsaságok

Jungwon szemszög:

Még mindig ezer kérdés van bennem. A kómában fekvő Jay kiköpött mása annak, akit én is ismerek. Kicsit jobban megismertem az anyukáját, aki egykeként hivatkozott fiára. Ezek szerint nem lehet ikertestvére. Bár, van egy elég abszurd ötletem. Ha Jayt az orvosok véletlenül kicserélték Eunsuh gyerekével, akkor lehet ikertestvére valahol a nagyvilágban. Bár, ez nem magyarázná a hasonló nevet. Kivéve, ha az ikertestvére tud a kómában fekvő létezéséről, és az Ő vezeték-, és becenevét használja. Na jó, nem kellene összeesküvés elméleteket szőnöm.

Másik problémám az a személy, akinek most a szobájában vagyok. Értemjött a kórházba, hogy hazahozzon, de nagyon sietős a dolga. Már az egész szobáját feltúrta, ami így egy kész romhalmaz. Jake állítása szerint reggelre eltűnt a horrorbabája, így nem mer egyedül lenni a házban.
- Jake, az továbbra is csak egy játék. Nem tud mozogni - próbálom megnyugtatni, teljesen sikertelenül.
- Won, te is tudod, hogy eddig is paranormál dolgok történtek vele - válaszol, miközben felemeli az ágy matracát.

Valósággal bemászik a ágyneműtartóba, és onnan kezdi el kidobálni a holmikat. Párnát takaró takarót pedig plüssök tömkelege követ.
- Jake, örülj, hogy megszabadultál tőle - sóhajtok fel, hiszen nem kéne feltúrnia az egész lakást egy plüss miatt.
- Félek! Eltűnt, amíg én aludtam! Felszívódott - aggodalmaskodik barátom, majd elkapja a matracot, mely majdnem rázuhant. Azért egy horrorbaba miatt nem kéne öngyilkosnak lennűnk.
- Jó, segítek - állok fel a fotelból, hogy mihamarabb megtalálhassuk azt a szerencsétlen játékot. Nem akarom hogy az egész napom ezzel teljen el.
- Maradj a helyeden! - ugrik elém barátom, majd visszanyom az ülésre. - Elütött egy kibaszott kocsi, nincs az az isten, hogy engedjem, hogy fáradj! Pihi van! Pihi! Majd mindjárt visszaágyazok, és átraklak oda. Tényleg, rendelj pizzát! Vagy könnyűt kell enned? Mit kívánsz? Főzzek valamit?
- Jakey, semmi gond. Majd csinálok szendvicset - jelentem ki, bár tudom, hogy nem fogja ennyiben hagyni.

Jake tipikusan az a srác, aki a legkisebb dolgon is aggódni kezd. Van, hogy szimplán megfázok, és beköltözik hozzánk, hogy ápolgasson. Értékelem ezen tetteit, de most egyáltalán nem érdemlem meg a gyengéd bánásmódot. Kiugrottam egy jármű elé. Mellesleg még Jakey randiját is tönkre akartam tenni. Most le kéne szidnia, nem pedig kedveskednie.
- Elmentél végül a randira? - töröm meg a beállt csendet.

Jake leteszi a kezében lévő zsiráfos plüsst, majd leül a szőnyegre.
- Ugyan mindegy - von vállat kissé sértetten. Talán tényleg túlzásba estem a múltkor. Mindent csak elbaszok.
- Tényleg ennyire kedveled? - érdeklődök, hiszen erről még nem nagyon beszéltünk. Jakey homlokát dörzsölve gondolkozik a válaszon, majd elhúzza ajkait.
- Fogalmam sincs. Nagyon megnyerő, de csak külsőre. Na jó, a nevetése írtó cuki - pirul el, mire akaratlanul is elmosolyodok. - Személyiségileg... Nem is tudom. Nem érzem magamhoz annyira közel. Nem hiszem, hogy lenne közöttünk bármi komoly, így nem kell aggódnod. Nem randizok kétes alakokkal. Az ugye normális, hogy vágyok már egy párra? Egy olyan személyre, aki szeret?

Lemászok én is a puha szőnyegre, melyen gond nélkül dőlök el. Fejemet barátom combjaira hajtom, mire ő egyből tincseimet kezdi piszkálni.
- Persze - felelek, kissé elmerengve. Felrémlik előttem az általam ismert két Jay, pedig legszívesebben kiverném őt az elmémből. - Én is így vagyok vele, de ne siettesd. Eljön az ideje, és a legmegfelelőbb pillanatban toppan majd be az a személy, aki boldoggá tesz téged. Na, nem mintha odaadnálak bárkinek. Életem legfontosabb személye vagy, így képtelenség, hogy valaha is levegyem rólad a szemem. Nem fogom hagyni, hogy bárki a lelkedbe tiporjon.
- Te is megbántottál tegnap. Soha többé nem tehetsz ilyet! A zsarolós nyomorékról meg még beszélünk - jelenti ki Jake.

Igaz is. Jay anyukája, Eunsuh egészen addig nem hagyott, míg el nem mondtam, hogy mi miatt ugrottam ki a kocsi elé. Elmeséltem neki a gyökér ismeretlent, kérésére pedig az üzenetek egy részét is megmutattam. Beszéltem neki édesapámról, akinek a felébredése napokon belül várható. A doki szerint csökkenteni kell a gyógyszereket ahhoz, hogy felkelhessen a kómából, de ez jó pár napos folyamat is lehet. Végül pedig beszámoltam IU-ról. Eunsuh rendőrséghez fordult, akik ma délelőtt kivallattak, és meg is kezdték a nyomozást. Jakenek pedig nagyvonalakban meséltem csak el a történteket, hiszen így is totál kivan. Lehet mégis jót tett volna neki az a randi.