Második esély [Jaywon] BEFEJEZETT

Harmadik fejezet: Félénk

Jungwon szemszög:

Jake kiveszi táskájából a horrorbabát, amit három napja kobozott el. Elfintorodok a tárgy láttán, ugyanis nem túl bizalomgerjesztő. Péntek este részegen nem volt ennyire félelmetes hatással rám. 
- Vissza kéne vinnünk ezt a szart - bökök a baba felé, mire Jake egyből bólint. 
- Nekem mondod? Amióta magamra hagytál szombaton, úgy érzem, hogy folyton figyelnek! - mérgelődik, de mind a ketten tudjuk, hogy ez hülyeség. 

Ez csak egy horrorbaba abból a kastélyból, ahová pénteken beszöktünk részegen. Igazából a kastély maga jó állapotban van, de van benne egy-két ijesztő tárgy. Sunoo már akkor kirohant, amikor beléptünk az épületbe. Azt mondta, van az ablaknál egy sötét árny, de mi semmit nem láttunk. Egyszerűen csak túl sokat ivott. 
- Sunoo még mindig nem mer kijönni a szobájából? - fordulok hátra Ni-kihez, aki az én kis ijedős barátom párja. Riki felnevet kérdésemre, de azért megrázza a fejét. Az ajtó felé bök, ahol pont most lépdel be a mosolygós Sunoo. 

Hangosan köszön az osztálynak, majd a táblához lép. Krétát kézbe véve rajzol fel egy keresztet a táblára, mely miatt tudtomra adja, hogy még mindig parázik. Olyan jó lesz ugratni Őt! 
- Jézusom, ti nem vicceltetek a babával! - sápad el, amikor felénk fordul. - Oké, innentől tartom a távolságot! - kezd hátrálni a szoba sarkába. Hirtelen riad meg s fordul hátra, de nincs ott semmi. - Megyek haza! - indulna el sietős léptekkel, de a beérkező Heeseung és a mögötte ácsorgó igazgató megállítja. 
- Mi ez a riadtság? - érdeklődik Bang PD, aki meglepően laza igazgatói létét tekintve. 

Igazából nála jobb vezetőt nem lehetne elképzelni. Ő ténylegesen a mi érdekünket nézi, emiatt pedig rettentően tisztelem. 
- Semmi - nevet fel kínosan Sunoo, majd a helyére siet Ni-ki mellé. - Tegyétek már el azt a rohadt babát! - súgja nekünk. Sunyi mosolyra húzom ajkaim, miközben a horrorbabáért nyúlok. 
- Félsz, hogy rádugrik? - érdeklődök, miközben arca elé tolom a babát.

Sunoo visítva borul hátra székével, majd ezzel mit sem törődve kuszik hátrébb az asztalok és székek alatt. Az osztály egy része felnevet, amit én is követek. Olyan jó kihasználni barátom félénkségét. 
- Jungwon, ne ijesztgesd az osztálytársadat! - szól rám a tanár, mire sóhajtva dobom be a babát Jake táskájába. - Kísérd ki Sunoot a mosdóba, hogy megnyugodhasson.
- Rendben - állok fel, majd a remegő barátomra nézek. Talán túlléptem egy határt, de legalább jó kedvem van. Ma legalább nincs annyira lehangolt hangulatom. 

Sunooval egyenesen a férfi mosdóba megyünk. Barátom a tükör elé lép, s haját kezdi igazgatni. Néha morcosan pillant rám, ami miatt rám jön a kuncoghatnék, de visszafogom magam. Nem akarom, hogy megharagudjon rám. 
- Egyáltalán miért hoztátok el azt a babát? - mérgelődik. Na igen, a babát ott kellett volna hagynunk a kastélyban. 
- Tudod milyen kezelhetetlen a részeg Jake - sóhajtok fel, miközben visszaemlékezek arra az estére. - A fejébe vette, hogy ő azzal a horrorbabával akar táncolni az idei bálon, és így nem akarta ott hagyni - fejtem ki, mire Sunoo felnevet. 

Barátom víg kacaját a wc lehúzásának hangja zavarja meg, így furcsálva nézek arra. Tisztán emlékszek, hogy bejövetelünkkor tekintetemet a fülkék felé vezettem, és mindegyiknek nyitva volt az ajtaja. Sunoo ijedt tekintetével néz rám. Erőt véve magán hajol le, s néz el a fülkék irányába. 
- Wonie, egy lábat sem látok - jelenti ki, s ide hallom, hogy hangosat nyel. Jajj, Sunoo. Biztos csak egy idióta szórakozik. 

A fülkék felé megyek, s egyesével benézek mindegyikbe. Egyikben sincs senki, így kissé fura az előbb hallott hang. 
- Nincs itt senki - közlöm barátommal, aki még inkább elsápadt. - Hé, nyugi! Biztos csak elromlott valamelyiknek a lehúzója - nyugtatom meg, miközben mellé érek. Hajh, túl ijedős. 

Már éppen megszólalnék újra, de ekkor az egyik csapból folyni kezd a víz. Sunoo ijedten ölel magához a kissé paranormális jelenet láttán. Öhh, biztos elromlott a csap is, ugye? 
- Jungwon, mi van, ha a baba el van átkozva, és miatta történnek ilyesmik? - szólal meg suttogva barátom. Végülis, egy horrorbabáról beszélünk. 
- Este úgyis visszavisszük a kastélyba.