Most jó - Toto Wolff fanfiction

15. La Castellet

- Jenni, neked kell velem jönnöd a sajtónapra! - ront be Lando az irodámban, ahol az utóbbi 24 órában bujkáltam, nehogy olyan emberekkel fussak össze, akikkel nem akarok. Egész kényelmes kanapé van itt, szóval az éjszakával sem volt nagyobb kivetni valóm.

- Miért is? - néztem értetlenül a brit pilótára.

- Pierre-rel vagyok párban.

- Ami, azért probléma, mert...

- Katerina - mondta ki a nevet, ami miatt majdnem azonnal felnevettem, de tekintettel vagyok Landora, és igen erősen próbáltam visszafogni magam.

- Ő az a dubai-i lány...

- Igen - vágott közbe Lando.

- És Ő és Pierre most...

- Igen.

- Oh. Jó, veled megyek. Mikor?

- 1-től van az interjú - válaszolt, mire azonnal az órára néztem. 1:03.

- Baszd meg, Norris, már ott kéne lennünk - pattantam fel a székből, majd kifutottunk az irodából. Át az egész paddockon. Mindenki bolondnak nézhetett minket, miközben Usain Boltot megszégyenítő sebességgel vágtattunk át mindenen és mindenkin. Út közben összefutottunk Lewis-szal, aki éppen Totoval beszélgetett, majd csak nevetve vette tudomásul, hogy biztosan késésben vagyunk.

Ahogy megérkeztünk a terembe, egyből bocsánatot kértünk, majd Lando azonnal a számára fenntartott székhez futott. Pierre éppen egy kérdésre válaszolt már, amikor a brit megérkezett. Ökölpacsiztak egyet, majd folytatódott az interjú. Pyry mellé álltam, aki Pierre edzője, barátja, sajtósféléje, egyszóval mindenese.

- Szia! - mosolyogtam rá.

- Jenni Rose késik. Tudsz meglepetéseket okozni - nevetett fel.

- Nem rajtam múlott. Egy után esett be hozzám Lando, hogy én jöjjek vele - forgattam meg a szemeimet, mire Pyry mosolya csak még nagyobb lett.

- Alapból én sem szoktam itt lenni ezeken az interjúkon, de Pierre most kivételesen engem akart maga mellett - mondta Pyry, mire most én nevettem fel.

- Nagy menő autóversenyzők, mégis ha a magánéletükről kérdezik olyanok, mint a három éves gyerekek - csóváltam a fejemet.

- Ezért vagyunk mi nekik - nézett rám a finn edző.

- Nagyon jóba lettél Pierre-rel. Nem szokásos, hogy egy edző ennyire a pilótához nő.

- Te beszélsz? Az sem éppen szokásos, hogy egy nagyfőnök asszisztense a legjobb barátja a pilótáknak - kontrázott, mire csak mosolyogva vállat vontam, aztán a figyelmemet az interjúra szegeztem. Próbáltam kizárni magamból, hogy ez amúgy egy tökéletes lehetőség arra, hogy Pyryvel flörtölgessek, meghívassam magam egy vacsorára, vagy bármi másra, mert most az a legfontosabb, hogy Lando ne kapjon semmi kellemetlen kérdést egy bizonyos lányról, akit éppen Pierre kezelget. Vagy vele van együtt. Sose lehet ezt eldönteni.

Amikor az interjúztató a rajongói kérdésekkel akarta folytatni, mindkét pilóta kicsit lefagyott, mire mi Pyryvel csak felkuncogtunk. A fiúk rajongói jobbak néha, mint az újságírók, így inkább tőlük lehetett várni az igazán pikáns kérdéseket. Ám ezek nem következtek. Látszott a fiúkon, hogy megkönnyebbültek.

- Mielőtt még elengednélek titeket, lenne itt még egy kérdés - szólalt meg az interjúztató, miután már a fiúk készen álltak az indulásra. Pyryvel egymásra néztünk, és tudtuk, hogy most lesz az amikor közbe kell avatkoznunk. - Igazak e azok a pletykák, hogy van Dubaiban egy lány