Most jó - Toto Wolff fanfiction

22. Spielberg

- Kurvára unom már, a fenébe is - vágta le a kulacsát a kanapéjára Daniel, ahogy beértünk a pihenőjébe az időmérő után. - 13. Nem hiszem el. A múltheti teljesítményem után azt hittem, hogy a kocsi már kezesbárány a kezeim között, de nem. Egyszerűen nem értem - túrt bele a hajába az ausztrál, miközben levetette magát az egyik székbe.

- Danny - szólaltam meg, majd mellé sétáltam és hátulról átkaroltam, miközben a karját simogattam. - Túl nagy a megfelelési kényszer a fejedben.

- Lando negyedik lett. Negyedik basszameg, én meg a kurva Q3-ba se tudok bejutni - pattant fel idegesen és oda-vissza kezdett el járkálni a pihenőben. - És már nem lehet azt mondani, hogy még nem szoktam össze a kocsival. Ennyi idő alatt minimum Bottas előtt kéne lennem, főleg hogy szenved az is a Mercedes-szel.

- Be fog érni a kemény munkád, Daniel! Emiatt kérlek ne aggódj!

- Ki fognak rúgni a szezon végén - rúgott bele az egyik székbe.

- Dehogy fognak. Túl drága lennél nekünk - vontam vállat mosolyogva, remélve, hogy jobb kedvre tudom deríteni egy kis poénkodással.

- Ah, a drága szerelmed biztos kifizetné, így legalább biztos lehetne benne, hogy nem ólálkodok a közeledben - forgatta meg a szemeit, mire én értetlen tekintettel néztem rá.

- Miről beszélsz?

- Hagyjuk. Nem vár valahol? Nem fog kiakadni, hogy velem vagy, ahelyett hogy mellette lennél? Megint nincs meg nekik az első sor, biztos maga alatt van Ő is - mondta gúnyosan.

- Daniel, neked mégis mi bajod van? Elmagyaráznád kérlek, mert nem tudok rájönni, hogy honnan jön ez a hirtelen gyűlöleted felém és Toto felé.

- Nem találtál jobban? Őszintén, Jenni! Nem tudtál volna egy kevésbé sznob seggfejet találni ebben a rohadt paddockban?

- Nem tartozik rád, hogy kivel milyen viszonyban vagyok. Az a magánéletem. Ez a munkám - mutogattam magunkra idegesen, aztán leesett, mit is mondtam. - Daniel, nem úgy ért... - kezdtem bele, de csak felemelte a kezét, hogy ne folytassam.

- De, pontosan úgy értetted. Én csak a munkád része vagyok. Menj, éld a magánéletedet, amiben ugyebár én egyáltalán nem foglalok helyett.

- Daniel, kérlek! Sajnálom!

- Jenni, menj! - közölte vontatott hangnemben, miközben nyílt a pihenő ajtaja és egy szőke, modell alkatú, elképesztően gyönyörű lány jött be rajta, aki amint meglátta Danielt, azonnal a nyakába ugrott, a hátát simogatta, miközben nyugtató szavakat suttogott a fülébe.

- Úristen, bocsánat! - látott meg engem is a szőkeség és azonnal elengedte Daniel.

- Ne kérj bocsánatot. Jenni már menni készült - mondta Daniel, a kezet pedig a lány derekára csúsztatta és úgy húzta vissza magához. Összeszűkített szemekkel néztem a pilótára, majd a lányra néztem.

- Igen, nem akarok zavarni. Amúgy Jenni Rose - nyújtottam kezet.

- Heidi Berger - fogadta el a kézfogást, majd egy mosoly keretében ott hagytam a párocskát.

Amint kiértem a pihenőből, azonnal a kezembe vettem a telefonomat és böngészni kezdtem az internetet a lány után. Instagramja privát volt, így onnan nem sok mindent tudtam meg, viszont cikkek tucatját találtam meg. Minden hírforrás szerint Daniel eltitkolt barátnője a lány, tekintve hogy évek óta fel-fel tűnnek egymás életében.

Viszont én ezt inkább dugópajtira fordítanám, minthogy komoly eltitkolt kapcsolatra. Szóval Ricciardo a dugópajtijával akar engem féltékennyé tenni, és ezt nem volt hajlandó elmondani nekem Verstappen.

Gúnyos mosollyal az arcomon ráztam meg a fejemet, miközben a telefonomat a zsebembe dugtam. Visszamentem az irodámba, összeszedtem minden cuccomat, majd ahogy késznek nyilvánítottam magamat el is indultam a kocsimhoz.

Ahogy nyitottam volna a ki a céges mclarenemet egy "kiskutya" pont ekkor gondolta jónak, hogy megtámadjon és elkezdjen rajtam ugrálni. Levezettem a tekintetemet és azonnal hatalmas mosoly költözött az arcomra.

- Roscoe - guggoltam le egyből a kis drágához, és azonnal ölelésbe vontam, miközben Ő szétnyalogatta az arcomat. - Apádat hol hagytad? - kérdeztem tőle, válaszra várva, mikor megjelent előttem a kért személy.

- Engem nem tud elhagyni ez a kutya - mondta nevetve, miközben arra várt, hogy Roscoe odamenjen mellé, ám a kutyus inkább az én kezem között feküdt, még több simogatást várva, amin muszáj voltam felnevetni. - Roscoe, megmondtam hogy Angelan kívül egy nőt sem szerethetsz meg - rázta a fejét Hamilton, mire csak hangosabban nevettem.

- Jó, de ezt a nőt nem lehet nem szeretni - hallottam meg az ismerős osztrák akcentust, mire Lewis mögé pillantottam. Végre felálltam Roscoe mellöl, ahogy Toto odaért hozzánk, ám Roscoe ezt sértésnek vette és elkezdett ugatni és ugrálni, hogy igenis rá figyeljek, ne másra.

- Bébi, más pasi is van az életemben rajtad kívül, ne haragudj - adtam a csókot a kutyus fejére, majd odamentem Toto mellé, aki azonnal átkarolta a derekamat és egy csókot nyomott a számra.

- Akkor ez most hivatalos? - kérdezte mosolyogva Lewis, miközben kettőnkre mutogatott. - Hívhatlak Mrs. Wolffnak?

- Eszedbe se jusson, Hamilton! Az még Susie. Sok idő kell még ahhoz, hogy legyek az. Például hivatalosan is együtt kéne, hogy legyünk - hajtottam a fejemet Toto vállára, aki erre csak egy csókot nyomott a hajamba.

- Azok leszünk. Idővel.

- Sose gondoltam volna, hogy ezt valaha pont rátok fogom mondani, de aranyosak vagytok - nézett végig rajtunk Lewis, mire akaratlanul is elmosolyodtam és Toto nyakába fúrtam az arcomat. - Szerintem mi Roscoeval megyünk is. Pihennem kell. Holnap két kocsit is meg kell előznöm, hogy nyerjek.

- Verstappen vért ivott. Nehéz lesz - húztam el a számat.

- Igen, de legalább már minket támogatsz és nem Őt - kacsintott majd, intett egyet és ott hagyott minket, én pedig éreztem, hogy Toto megfeszül mellettem.

- Miről beszélt? - nézett rám az osztrák.

- Hosszú történet.

- Ráérünk. Kavartál Verstappennel? - engedte el a derekamat és velem szemben állt meg.

- Elmegyünk vacsorázni?

- Ne tereld a témát! - szólalt meg ingerülten, mire felvontam a szemöldökömet.

- Wolff, nyugodj már meg! Vacsora közben elmesélek mindent, ami köztem és Max között volt két évvel ezelőtt, de kérlek. Ne merészelj még egyszer ingerülten kérdezni bármit is, mert lesheted, hogy mikor fogok válaszolni.

- Sajnálom - sóhajtott fel, mire én csak bólintottam és beszálltam a kocsiba. Meglepetésemre Toto nem elment a sajátjához, hanem beült mellém az anyósülésre.

- Nem fogsz félni mellettem? - nevettem fel, amikor bekötötte a biztonsági övét.

- Ha minden igaz, autóversenyzők mellett csiszoltad a vezetési tudásodat, főleg Carlos és Lando mellett, akik igen biztonságos sofőrök, szóval nem. Egyáltalán nem félek.

- És ha azt mondom, hogy a jogsimat két éve szereztem és Verstappen tanított meg mindenre? - kérdeztem, mire Toto lesápadt és megfogta a létező összes kapaszkodót a kocsiban.

- Bízok benned - válaszolta elcsukló hangon, nekem pedig hatalmas mosoly jelent meg az arcomon.

- Nagy hiba - kacsintottam az osztrákra, majd beindítottam a kocsit és elindultunk. Maradjunk annyiban, hogy Toto már az első percben vissza akart fordítani, hogy hadd mehessen külön kocsival.