Most jó - Toto Wolff fanfiction

33. Budapest

Egy közel sem jó második szabadedzés és a megszámlálhatatlan interjúk után alig vártam, hogy végre visszajussak az irodámba, elrendezzem a dolgaimat és minél előbb a szobámban lehessek és reggelig ki se kelljek az ágyról.

Ám ismerve az életemet, ugye senki se gondolta, hogy ez ilyen könnyen fog menni, igaz?

Mert ahogy beléptem az irodámban, az nem üresen állt ott. 

- Mit keresel itt? - intéztem a kérdésemet a nekem háttal helyet foglalónak, amint beléptem az irodába és becsuktam magam mögött az ajtót. 

- Tudod azt hittem, hogy miután ott hagylak, Verstappen karjaiba fogsz rohanni - nevetett fel szarkasztikusan a fejét rázva, miközben felállt a székből és szembe fordult velem. - Szóval igazán megleptél, hogy végül Ricciardot választottad.

- Nem tudom miről beszélsz Torger, de lehet hogy jelenleg nem is érdekel - néztem a szemébe. Csak kérj bocsánatot, te idióta és a tiéd vagyok! Miért nem látod ezt rajtam? 

- Amíg arra vártunk, hogy hivatalos legyen a válásom, melyik kezelgetett? Mert őszintén megmondom, jelenleg nem tudom eldönteni. 

- Te miről beszélsz? 

- Oh, ugyan Jenni. Ismerünk. Biztos nem bírtad ki ezt az időszakot szex nélkül. Eddig minden pénzemet rátettem volna, hogy Verstappennel volt valami, de a mai produkciód után lehet, hogy Daniel volt a hunyó - a düh kezdte ellepni az egész testemet. Nem tudtam ép ésszel felfogni a szavakat, amik kijöttek a száján. 

- És megmondanád nekem, hogy mégis mikor kezelgetett volna bármelyik is? - emeltem fel a hangomat. - Minden egyes kibaszott éjszakát veled töltöttem Torger, mert nem tudtam nem veled lenni. 

- Akkor miért hagytál elmenni olyan könnyen? - már Ő is kiabált.

- Mert menni akartál. Nem ellenkeztél. Nem bíztál bennem, ahogy most sem bízol. Ezek után már csak azt nem értem, hogy most mégis mit keresel itt? Mit akarsz?

- Az igazságot bassza meg - ordította, miközben az előtte lévő széket odébb rúgta, én pedig a mögöttem lévő ajtónak támaszkodtam, nehogy bármi engem találjon el. 

- Minden tudsz! Nincs semmi más, szóval ismét megkérdezem mit akarsz?

- Kivel dugtál, miközben nekem adtad az álszentet? - az erei már dagadtak a nyakán, ahogy a homlokán is. 

- Ahogy elnézem te már megszültél erre a kérdésre egy választ a fejedben, szóval akármit mondhatok, úgyse fogod elhinni. Szóval gyerünk! Mondjad!

- Az őszinte véleményemet akarod? - nevetett fel, miközben közelebb jött hozzám. Válaszul csak bólintottam egyet, miközben meg inkább hátráltam, ezzel teljesen az ajtónak szorítottam testemet. - Nem tudok dönteni. Ott van Ricciardo, Verstappen, de lehet még Lewis is. Aztán kitudja, lehet hogy Vettel is megvolt. Ott van még az a finn edző, aki annyira jelentéktelen, hogy még a nevét sem tudom. 

- Pyry - motyogtam, mire Toto ismét csak elnevette magát.

- Hát persze, hogy a védelmére kelsz. Gyerünk, Jenni! Mondd csak ki kikkel keféltél, miközben nekem adtad az angyalt? - az osztrák már torkaszakadtából ordibált. Az én irodám sem hangszigetelt, szóval jó eséllyel az egész mclaren home az Ő hangjától visszhangzott. Én csak meredten néztem a szemébe, válaszra sem méltatva, amivel még inkább idegesítettem. - Vagy már nem is emlékszel, hogy mennyi volt? Egy kurva voltál már előttem is, és úgy tűnik, nem is változtál - ezek a szavak voltak azok, amik egy olyan dolgot kapcsoltak be az agyamba, amit nem gondoltam volna, hogy bárki meg tudna csinálni.