Je suis tombé amoureux de toi [Draco Malfoy f.f. 18+]

21. FEJEZET

Egyik délelőtt Dracoval a kertben ültünk, melegítő bűbájjal, és beszélgettünk.

-- Ma este lesz a bál, és én nem mentem még ruhát venni. Szerinted a macinaci és a pulcsi opció? – néztem fel a kacagó szőkére.

Az elmúlt napokban teljesen megváltozott. Kivirult, folyamatosan mosolygott és nevetett. Kedveltem ezt a Dracot, nagyon.

-- Gyere velem! – állt fel, majd a kezét nyújtotta.

Megfogtam, mire felhúzott, és elindultunk fel. Benyitott a szobájába, majd elhúzott egészen az ágyig. Ott feküdt egy doboz, amit a kezébe vett.

-- Nyisd ki! – nyújtotta felém, mire lassan levettem a doboz tetejét, és kibontottam a fekete anyag rengeteget.

Hirtelen elakadt a lélegzetem. A dobozban egy gyönyörű méregzöld ruha feküdt, egy fekete magas sarkú és egy nyaklánc. Kivettem őket a dobozból, majd a szőkére néztem.

-- Köszönöm. – öleltem magamhoz, mire visszaölelt.

Délután ráébredtem, hogy egy óra, és megjönnek a vendégek, így bevonultam a fürdőbe, és felöltöztem.

A ruha gyönyörű volt, hátnál és mellnél erősen kivágott, bokáig érő, egyszerűen tökéletes volt.

-- Gyönyörű vagy. – szólt egy hang, mire hátra néztem.

Draco az ajtófélfának támaszkodva állt, és a kezében a nyaklánc feküdt.

-- Szabad? – mutatta a láncot, mire bólintottam.

Mögém lépett, majd becsatolta. Végig simította a derekamat, majd lassan elhátrált tőlem.

-- Hamarosan itt vannak a vendégek. – suttogta, mire bólintottam.

-- Te melegítőben szándékozol bulizni? – néztem végig a fiún, mire felröhögött.

-- Még nem volt alkalmam átöltözni. – vonta meg a vállait, mire megfogtam a pólója alját.

Lassan lehúztam róla, mire megmutatkozott kidolgozott felsőteste. Akaratlanul is megbámultam, majd vörös fejjel bámultam magam elé.

-- A szemembe nézz, ne a kocka hasamra! – húzta fel az államat.

-- Bocsánat. – motyogtam.

Kibontottam az övét, mire rászorított a kezemre.

-- Szerintem ne nagyon próbáljuk ki, hogy mi történik akkor, ha levetkőztetsz. – hátrált el tőlem.

Kisétált a fürdőből, félmeztelenül, majd lekapta a nadrágját. Egy szál alsóban állt a szoba közepén, mire önkéntelenül is végig néztem rajta.

Bassza meg, de jól néz ki!

Felöltözött, és együtt léptünk ki a szobából.

-- Azt fiatalok! – vigyorgott Druella, mire zavartan tűrtem a fülem mögé egy hajszálat.

-- Jó ruhát választottál fiam! – mért végig Narcissa.

Rámosolyogtam, majd lesétáltunk a lépcsőn, és fogadtuk a vendégeket.

Rengeteg, számomra ismeretlen ember özönlött be a házba, majd egyszer megláttam kilenc vörös fejet.

-- Mi.A.Fasz?! – szólalt meg Draco, mire arra néztem, amerre ő.

Azonnal megláttam a személyt, aki anno tönkre tette a legjobb barátom életét.

-- Mit keres itt Harry? – suttogtam leginkább magamnak, de a mellettem álló végig csikorgatta a fogait, ahogy a család belépett a házba.

Ráfogtam a kezére, majd kézfejét kezdtem simogatni.

-- Á, Druella! Oly rég találkoztunk már! – mosolygott Arthur.

-- Hát igen, öröm titeket újra látni!

-- Isabella! – kiáltotta egy ismerős hang, majd megjelent előttem George.

-- Georgie! – öleltem át a fiút, mire Draco rosszallóan ciccegett.

-- Malfoy. – biccentett a fiú.

-- Weasley. – Draco ugyanígy tett, majd az érkező sebhelyesre nézett.

Az arca azonnal undort tükrözött, majd mikor Harry oda ért hozzánk, és kezét nyújtotta, Draco egyszerűen elhátrált.

-- Rég láttalak Bella! – mosolygott, majd ölelésre akart húzni, de megállítottam a kezemmel.

-- Én is örülök neked. – diplomatikusan a kezemet nyújtottam, mire ahelyett, hogy kezet ráztunk volna, fogta, és kezet csókolt.

Elhúztam tőle a végtagomat, majd a szőke mellé léptem, aki azonnal átkarolt.

-- Akkor igazak a hírek? – visongatott Ginny.

-- Miféle hírek, mellesleg örülök, hogy látlak Ginevra. – biccentettem a lány felé.

-- Az, hogy együtt vagytok! – tapsikolt, mire megforgattam a szemeimet.

-- Nem, nem vagyunk együtt. Barátok vagyunk, és semmi több.

Itt még nem is tudtam, hogy a kijelentésem milyen mértékben fogja befolyásolni az estét.