-Figyelem! - kért szót Taehyung, mire mindenki ránézett. -Nagyon örültünk eme csodás délutánnak, de úgy vélem, ideje mennünk, mert még csomó mindent akarok csinálni ezzel a gyönyörű lánnyal itt - ragadta meg a karomat és humoros, de zavarba ejtő szavai után elkezdett lassan felhúzni a padról.
-Okééé - vigyorgott Blanca szélesen és integetett nekünk. -Adios. Taehyung, vigyázz az én kedves barátnőmre! - mosolygott, mivel kiszúrta Taehyung kezében a kocsikulcsot.
-Ez csak természetes - hajolt meg Taehyung. A srácok röhögve elköszöntek tőlünk, mi pedig azonnal a parkoló felé vettük az irányt.
-Hová megyünk? - kérdeztem, miután mindketten beültünk a kocsiba.
-Messzire? - kérdezte vidám mosollyal. -Van nálam pokróc. És vehetnénk kaját - vetette fel. Felcsillantak a szemeim.
-Oké - mentem bele izgatottan.
Útközben megálltunk egy kisebb élelmiszerboltnál és vettünk néhány nassolni valót, aztán továbbmentünk. Taehyung egyenesen kivezetett a városból, így egy idő után csak a fák suhantak már el mellettünk.
Végül egy kisebb ösvénynél parkolt le.
-Be az erdőbe? - pislogtam kétkedve. Taehyung biccentett.
-Nemrég jártam erre egyszer-kétszer. Ha minden igaz, lesz egy kisebb tisztás, ha beljebb megyünk - mondta. Bólintottam.
-Oké. De ha ránk támad egy medve, neked kell lekaratéznod - kuncogtam.
-Taekwondo. Inkább a taekwondot választom - tűnődött el, amin jót nevettem. Taehyung nem szállt ki a kocsiból, helyette elidőzött rajtam a tekintete és lassacskán elkomolyodott. Éreztem, hogy a szívem hevesebben dobogott.
-Mi az? - néztem rá bizonytalanul. Taehyung ekkor sokkal közelebb hajolt hozzám, amitől elakadt a lélegzetem és megilletődve néztem vele farkasszemet.
-Imádlak nevetni látni...olyan gyönyörű vagy - suttogta, én pedig teljesen elgyengülve hagytam, hogy felém hajoljon és megcsókoljon. Ez más volt, mint a tegnapi. Ettől az egész testem libabőrös lett és még ültömben is megremegtek a lábaim. Taehyung bátrabban csókolt, ajkait szenvedélyesen mozgatta az enyémen, miközben ujjait a nyakamra simította. Az én kezeim megtalálták az ingét, amibe belekapaszkodtam és vágyakozva visszacsókoltam. Éreztem, hogy a levegőm mindjárt elfogy és a szívem is majd' kiugrott a helyéről, de közben olyan boldog voltam, hogy legszívesebben az egész világnak elkürtöltem volna.
Fejemet kissé oldalra döntve hagytam, hogy jobban belemélyedjen a csókunkba, amitől megremegett a gyomrom. Taehyung keze a nyakamról a mellkasomra csúszott, ami épp csupasz volt az enyhén kivágott felsőm miatt. Megborzongtam. Ujjait egyre lejjebb simította a dekoltázsom felé. Képtelen voltam elhúzódni tőle. Érintéseivel megbabonázott, mintha varázsolt volna.
-Karina... - húzódott el heves légzéssel, mire én is hasonló állapotban pillantottam rá.
-Igen? - motyogtam kábán. Taehyung válasz helyett még egyszer megcsókolt, amit boldog mosollyal viszonoztam.
-Nem tudlak elengedni...bocsi - suttogta két csók között, mire az arcára téve a kezemet elmosolyodtam. Taehyung adott pár finom puszit a számra, majd végleg elhúzódott.
Vidáman, de mégis tüzes tekintettel fürkészett. Homlokomat az övének támasztottam, mire Taehyung az arcomra tette a kezét. Sokáig így maradtunk, és életem legszebb másodpercei voltak. Éreztem a szeretetet és a ragaszkodást az érintésében.
Lassan elhúzódtam. Taehyung rám mosolygott.
-Mehetünk, hölgyem?
-Igen - nevettem halkan. Kiszálltunk a kocsiból, és visszafojtott vigyorral hagytam, hogy Taehyung összekulcsolja ujjainkat. Így haladtunk egyre beljebb a fák között.
BINABASA MO ANG
Somebody To You (BTS ff - HUN)
Fanfiction"Az iménti jókedvem egy pillanat alatt elillant, amint megláttam őket csókolózni. És megijesztett. Nagyon. Nagyon, mert nem számítottam ilyen erős és elviselhetetlen fájdalomra. A mellkasomban mintha egy űr tátongott volna. Nehezen tudtam megint nor...