Somebody To You (BTS ff - HUN)

together

-Szóval...? Mire vársz? Adj neki választ! - unszolt Blanca, és Jungkook is hevesen bólogatott. Zavartan rájuk néztem.

-Most? - kételkedtem bizonytalanul.

-Persze! Szegény haverom egész éjjel fent lesz, ha holnapig kell várnia - röhögött Jungkook. Ebben valószínűleg igaza volt.

-Oké, akkor... - álltam fel hezitálva, mire Blanca gyengéden lökött egyet rajtam.

-Menj, különben én paterollak ki! - szólt, mire elmosolyodtam és kisiettem a szobából. Egyenesen Taehyunghoz.

Nagy levegőt véve bekopogtam. Az ajtó azonnal kinyílt. Taehyung még mindig belőtt hajjal, de már kényelmesebb melegítőben állt előttem, és ahogy megpillantott, elkerekedtek a szemei.

-Karina...? - nézett végig rajtam csodálkozva.

-Szia, öhm... - kezdtem vörös fejjel, de hirtelen azt se tudtam, mit mondjak. Taehyung nagy szemeivel kíváncsian várta, hogy folytassam. Annyira helyes volt és olyan figyelmes, hogy ettől felbátorodtam: -Szóval, döntöttem és...és úgy döntöttem, én is veled szeretnék lenni... - mondtam ki egy szuszra, félve pillantva rá. Taehyung még jobban elcsodálkozott, de ösztönösen mosolyra húzódott a szája.

-Máris? Tényleg? Te is...kedvelsz engem? - kérdezte hitetlenül. Elolvadtam az ártatlanul feltett kérdésén.

-Igen - bólogattam hevesen. -Nagyon is - vallottam be suttogva. Taehyung ekkor vidáman elvigyorodott és a következő pillanatban felemelt a magasba. Hangosan felkiáltva hagytam, hogy még meg is pörgessen, majd nevetve megragadtam a vállát és hevesen dobogó szívvel felnéztem rá. Taehyung a derekamat fogta, miközben tekintete a szám és a szemeim közt cikázott.

Hogyhogy eddig észre sem vettem, mennyire de mennyire jóképű volt?? A lábaim csupán a tekintetétől remegni kezdtek.

Taehyung telefonja ekkor megrezdült. Ijedten elhúzódtam tőle, ő pedig hitetlenkedve, de gyorsan megnézte az üzenetet. Elkerekedtek a szemei.

-Mi az? - kérdeztem.

-Jungkook azt írta, hogy "siess, mert mindjárt megyek" - mondta, majd zavartan rám pillantott.

-Siess? Ezt mire értette? - motyogtam. Taehyung mosolyogva közelebb lépett, mire a szívem hevesebben kezdett verni. Két kezét az arcom szélére simította és nagyon gyengéden megcsókolt. Összerezzentem, de azonnal behunytam a szememet. A gyomrom jólesően megrándult és szó szerint elolvadtam a rövid, de édes csóktól.

-Szerintem erre értette - suttogta még mindig nagyon közel. Az arcom piros színt öltött és képtelen voltam komoly maradni.

-Ühüm... - hümmögtem kábán. -Ezt...ezt meg tudnád ismételni? - kértem vágyakozva. Taehyung kuncogva közelebb hajolt és ajkát az enyémre simította. Olyan gyengéd, olyan lágy volt, hogy már-már azt hittem, álmodom. Szája érintése az enyémen teljesen elgyengített, egyben el is lazított. Meg tudtam volna szokni. De még mennyire.

Taehyung - mielőtt végleg megszakította volna a csókot - még egyszer-kétszer felém hajolt és lágy, apró puszikat nyomott a számra, amiktől minden egyes pillanatban felröppentek a lepkék a gyomromban. Csodálatos volt. Bár lett volna még kifejezőbb szó a csodálatosnál. A mennyországban éreztem magam.

-Na? Kérsz még, vagy ennyi elég? - kérdezte szélesen mosolyogva. Elpirultam és semmi értelmes nem jutott az eszembe. Taehyung halkan felnevetett és megsimította az arcomat. -Cuki vagy - suttogta vidáman. Zavartan hozzábújtam és átöleltem a derekát. Viszonozta.

-El sem tudod képzelni, mennyire boldog vagyok, Rina - motyogta.

-Én is - feleltem, még szorosabban ölelve őt. Amikor elhúzódtam és felnéztem rá, akaratlanul is elmosolyodtam.