Antonella Gonzalez imádja tettetni, hogy átlagos. Ha átlagosnak lehet azt nevezni, hogy 26 évesen még mindig egy kisboltban dolgozik a mesterdiploma és a jogsi megszerzése mellett (harmadik nekifutásra ráadásul) és az anyjával és öccsével él, akik m...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nicklas úgy méregette a Rubik-kockát és nyomta az arcába, mintha csak egy jó csajt venne szemügyre, hogy milyen formásak a paraméterei és mennyire hajlandó egy szerelmi kapcsolatot bevállalni. Még az a mázli, hogy rég el volt köteleződve, mert komolyan az járt a fejemben, hogy a svéd csapattársunk a következő pillanatban el fogja hívni randira azt a játékot.
– Szóval, már egy hete próbálod kirakni? – kérdezte a mellettem ülő Micky elhúzott hangon.
– Pontosan. És sehogy se megy – rázogatta meg a kezében a kockát.
– Miért nem nézel fel youtube-ra? – vetette fel ötletként. – Csomó videó szól arról, hogy lehetne a lehető legkönnyebben kirakni.
– Az gyakorta idiótáknak való.
– Azaz tökéletesen megfelel neked – csatlakoztam be a párbeszédükbe.
– Csesződj meg, Pritchett! – vicsorított felém valósággal, mint egy megveszett vad. Még jó, hogy egy asztal választott el minket, legalább rá tudtam borítani, ha felhúzom őt. Nicklasnak nem igazán volt humorérzéke.
– Tehetek én róla, hogy olyan szerencsétlen vagy, hogy nem tudod kirakni azt a kockát?
– Ha ennyire egyszerűnek tartod, akkor tessék, megadom rá a lehetőséget – vágta le a fehérre festett asztalra, mi köztünk volt.
Oldalra néztem, ahol éppen a többi csapattársunk szállingózott be a videóterembe, de Durbinék még nem bukkantak fel.
– Kösz az ajánlatot, de nem szeretem pazarolni a drága időmet.
– Ez azt jelenti a szótáradban, hogy nem tudod kirakni – jelent meg eszelős vigyor az arcán.
– Soha nem játszottam vele, hogy tudnám? Te viszont már ki tudja mennyi időt, órát öltél bele a kirakásába. Ennyire senkin se foghat ki egy színes kocka.
– Dugd fel magadnak a...
– Én megpróbálom – szólt közbe Micky, aki már kezébe is vette a kockát és húzogatni kezdte a színes lapokat jobbra-balra. – Néha eljátszogattam vele, egyszer-kétszer sikerült is kiraknom. Bár az jó régen volt.
– Látod, Nicklas, még csak nem is erőlködött – néztem gúnyosan barátomra, aki csupán egy fújtatással reagált.
– Ti értitek, hogy Durbin mit akar velünk megtárgyalni, mikor ezen a héten nem is lesz meccsünk, tehát feleslegesen elemezgetünk?
– Pontosan olyan jó kérdést teszel fel, amire senki se tudja a választ a teremben.
– Remélem nem rágott be megint, ahogy két évvel ezelőtt és minden egyes hülye megmozdulásunkat megmutatta – fintorgott Nicklas.
– Ugyan már, bejutottunk a Stanley nyolcas döntőjébe, nem szívózhat emiatt velünk.
– Bocs, de miről is van szó? – kapta fel a fejét Micky. Mivel idén szerződött ide, ezért gyakran kapta fel a fejét olyan információkért, ami neki újnak hathatott.
