Antonella Gonzalez imádja tettetni, hogy átlagos. Ha átlagosnak lehet azt nevezni, hogy 26 évesen még mindig egy kisboltban dolgozik a mesterdiploma és a jogsi megszerzése mellett (harmadik nekifutásra ráadásul) és az anyjával és öccsével él, akik m...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
– Mit lógatod az orrod úgy, mintha a macskádba rúgtak volna, mire az szörnyethalt? – jelent meg az oldalamon a munkatársam, Rosaline, aki egy cigarettát tartott a kezében.
– Rosaline, ez egy játszótér. Itt tilos dohányozni.
– Ki a lótúrót érdekelnek azok a bugyuta szabályok? A gyerekeknek igenis kell némi kártékonyt beszívniuk, máskülönben burokba kell leélni az életét.
– Bánom is én, ha bilincsben elvisznek – motyogtam az orrom alatt és még lejjebb csúsztam a fapadon.
– Ahhoz egy pipogya rendőrnek se ártana itt lennie. Nem, mintha megtántorítana pár óra közmunkával, éltem már meg ettől nagyobb bajt is – magyarázta, és nagyot szívott a cigijéből, aztán kiengedte és úgy dőlt belőle a füst, mint egy tűzokádó sárkánynak. – Visszatérve a témához, miért vagy ilyen búval cseszett mostanában? Mintha azt emlegetted volna, hogy harmadjára végre nem húztak meg a jogsin, ami nem kis teljesítmény. Neked gusztustalanul örömmámorban kéne élned.
Elismerem, Rosaline-nak igaza volt, de még csak a felét sem tudta, hogy milyen hullámok csaptak szét a fejem körül azóta a nap óta, mióta Bradley szerelmet vallott. Azóta szüntelenül hallom az időzítő kattogását a fejemben, tudva, hogy nem maradt sok időm. Ha komolyan szerelmes belém, akkor addig kell ellöknöm magamtól, míg kezdeti stádiumban vagyunk, különben nagy baj lesz. Így is már eléggé nagyot ugrottunk pár hét alatt, már nem lehetett azt mondani, hogy a móka kedvéért vagyunk együtt, hanem Bradley-nek nyilván komoly szándékai vannak velem. Nekem pedig tisztáznom kellett vele, hogy nem kaphatja meg azt, amire vágyik.
– Csak némi ostoba probléma – adtam meg végül a választ Rosaline-nak.
– Annyira nem lehet némi, ha befolyásolja a hangulatodat – jutott gyors következtetésre Rosaline. – Csaknem Ruthi hokis pasijának a dinka barátja miatt van? Mondd csak azt, és leütöm. Mondjuk, nem miattad, mert amúgy is a bögyömbe van, de ha szeretnéd a nevedben levághatok neki még egyet.
Keserű kacaj szaladt ki a számon. Rosaline-nal sose volt olyan szoros a kapcsolatunk, így készségesen elhittem, hogy Bradley-nek lesózna bónuszként párat csak a rend kedvéért.
– Fogalmam sincs, hogy honnan vetted, de jó helyen kapirgálsz.
– Általában a nők nyolcvan százaléka egy pasi miatt néz ki úgy, mintha világvége következne. Fogalmam sincs, hogy miért is tartozom a nők közé. Mondjuk, a pasiként sem jobb az élet. Azok minden problémára a piát találják vigasznak, és Isten ments a részeges alakoktól, akik világot nem tudva tántorognak hazafelé – magyarázta pattogó hangon. – Na és mit tett az a paprikajancsi? Megkeseríti az életed? Mert az enyémet minden egyes nap, akárhányszor belép a boltba.
– Ő nem tett semmit, én voltam – forgattam meg a szemeimet.
– Még jobb, legalább tudjuk kezelni a probléma forrását.
