Az utolsó szívverés//befejezett//

Újra itthon

Az utolsó szívverés
32. Újra itthon

Ma megyünk haza, ugyanis elérkezett a téli szünet, a teli szünettel együtt pedig a hó is. Tegnap még száraz volt minden, néha sütött a nap, reggelre meg már hideg lett, a hatalmas felhők eltakarták a napot, és minden fehérbe borult. Szóval mostmár tényleg tél van.

Ma reggel ébredés után egyből fogtuk a bőröndöket, és kiürítettük a szekrényeket. Háromszor pakoltam újra mert nem tudtam összehúzni a bőröndöt, végül úgy döntöttem, hogy egy pár felsőt kézben viszek. Fogalmam sincs, hogy miért nem fér be. Nincsennek új ruháim, ugyan annyit viszek vissza mint amennyit elhoztam otthonról. Otthon össze tudtam húzni, itt nem. Mindegy. Ha jól láttam, Pansy is szenvedett, mondjuk ő mindig szenved. Mona egyszerűen csak bedobta a ruhákat és kész.

A szobából kilépve lementünk a lépcsőn, aminek a végében a fiúk álltak. Draco adott egy ,,tegnap este óta nem láttalak" csókot, aztán kézen fogva mentünk a Nagyterembe, hogy elfogyasszuk a Karácsony előtti utolsó reggelinket. Reggeli után már jön értünk a vonat, így igyekeznünk kell mert ha nem érjük el, akkor itt maradunk, mert nincs másik járata. Az asztalhoz leülve magunk elé vettünk egy-egy tányért, és rápakoltunk egy megfelelő mennyiségű ételt.

- Mit csináltok Karácsonykor?- kérdezte Oliver. Ezek a kérdések máshogy hangzanak Oliver szájából mióta volt a karácsonyi báljuk.

- Lesz karácsonyi bál nálunk. Gyertek el.- válaszolt először Draco. Mindenki meghökkenve nézett rá, ugyanis emlékszenek arra ami történt, és még soha nem hívtak meg minket egy Malfoy bálba. Egy újabb bál? Mi lesz ebből...

- Nálatok lesz bál? Lucius is ott lesz?- kérdezte Theo kicsit félve.

Sosem találkoztam még Draco szüleivel, ahogyan Draco sem az enyémekkel. Bevallom félek egy kicsit tőlük, mert nem hiszem, hogy olyanok lennének mint az enyémek. Luciusról nagyon sok rosszat hallottam, például, hogy Voldemort követője volt és most is az. Az anyja, ha jól tudom Narcissa, aki tud kedves lenni ha akar, azonban nem mindenkivel rendes. Már csak a nevük is félelmetes. Nem hiszem, hogy tetszeni fogok nekik főleg úgy, hogy Draco ott hagyta az apja által választott lányt, miattam. Aztán arról meg el is feledkeztem, hogy anyuék azt sem tudják, hogy együtt vagyunk, sőt, abban a hitben élnek, hogy már barátok sem vagyunk. Ha anyuék megtudják, hogy meghívtak a Malfoy kúriába egy Malfoy bálba, ráadásul a barátom házába, szerintem sokkot kapnak.

- Mivel az apám, így alapvetően ott lesz.- vonta meg a vállát Draco. - Te is jössz?- fordult felém.

- Hát nem hiszem, hogy jó ötlet lenne.- húztam el a számat.

- Mi, miért nem?- kérdezett meglepetten.

- Mert nem tudják a szüleim, hogy együtt vagyunk. De a tieid sem tudják.- ráztam a fejem.

- Akkor ott elmondjuk nekik.- vonta meg a vállát.

- Szülőkkel kell menni?- kérdezte Pansy.

- Hát a szüleim úgy gondolták, hogy ne csak a gyerekek, hanem a szülők is jöjjenek.- mondta Draco. A szülei így gondolták. Miért érzem azt, hogy ez nem igaz?

- Köszönjük a meghívást, mi elmegyünk.- mosolyogott Mona.

- Mi is.- mondták egyszerre a fiúk, Oliver kivételével.

- Emlékeztek a bálra? Ami nálam volt. Ha ott akarjátok elmondani mindenkinek, hogy együtt vagytok, nem marad fal.- magyarázta Oliver. Igaza van, szerintem nem akkor kéne elmondani.

- Karácsonyi ajándék.- vonta meg a vállát Draco.

A reggelinket befejezve mindannyian egyszerre álltunk fel az asztaltól és mentünk az ajtó elé ahol hagytuk a bőröndöket. Williamat megvárva léptünk ki a kapun, és egyenesen a vonathoz mentünk. Reggel még úgy gondoltam, hogy nagyon hosszú lesz a téli szünet és nem fogok tudni találkozni a többiekkel, de egyből jobb kedvem lett amikor Draco bejelentette, hogy lesz náluk egy karácsonyi bál. Nem tudom, hogy, hogy fog alakulni az az este, de biztos, hogy látni fogunk egy pár meglepett arcot.