Az utolsó szívverés//befejezett//

Vásár

Az utolsó szívverés
48. Vásár

A Roxfortban ma látogatási nap van, ami nagyon különleges nap, mert egy évben egyszer jöhetnek be idegenek. Tavaly és tavalyelőtt nem volt mivel senki nem tartotta szükségesnek, viszont most úgy döntöttek, hogy üsse kavics miért ne. Szóval kora reggel már a teljes felszerelésben álltunk ami a szoknya, ing, Mardekáros nyakkendő, és a talár.

Ilyenkor olyanok jönnek akik itt tanultak régen, vagy kirakodó vásárt csinálnak az igazgató és a tanárok ismerősei akik szintén mágusok. Általában az udvaron és a szabad levegőn lévő folyosókon szoktak elhelyezkedni a sátrakkal akik árulni szoktak. A kiárusításon lehet venni édességet, üdítőt, játékot, és minden egyéb dolgot ami egy mágus diáknak érdekes lehet. Utoljára másodikban voltam ilyenen de az se volt a legjobb, mert akkor még nagyon rosszban voltam Dracoval, és minden egyes napomat megkeserítette, és ez a különleges nap sem volt kivétel. A testvéremmel voltam szétnézni a kirakodó vásárban mikor Draco és a behemót barátai megtaláltak. Rám küldtek egy visító szárnyas szörnyet aminek köszönhetően eltűntek a fülbevalóim, mert ezek a lények igencsak szeretnek lopni. Olyanok mint a furkászok, csak olyanokkal még nem találkoztam. Napokig sírtam a fülbevalóim miatt, amik még most se kerültek elő.

Izgatottan várom, hogy kik fognak jönni. Remélem látni fogom Fredet és Georget is, mert ők is visszajöhetnek akár látogatóba, akár kiárusítani is, hiszen ott van a boltjuk ami nagyon jól megy. Már elég rég láttam őket, szinte már nem is emlékszem arra a napra. Szeretném már látni őket de nem csak én, hanem William is, hiszen neki az ikrek a legjobb barátai. Na meg persze kíváncsi vagyok a kiárusításra is, mert ha egy kicsit megerőltetem magam, akkor vissza tudok emlékezni másodikba, ahol nagyon tetszett minden. Persze akkor még kicsi voltam, azt is értékeltem ha adtak egy félig lenyalt színes nyalókát, viszont most már nagyobb vagyok és viszonylag érettebb fejjel megyek szétnézni. Nem tudom tetszeni fog-e.

- Nem hiszem el, hogy rávettél erre.- morgott Draco az orra alatt, akinek az égvilágon semmi, de komolyan semmi kedve nem volt lejönni.

- Jó lesz, esküszöm.- pusziltam meg az arcát és húztam magammal lefelé.

A többiek már rég lent vannak, mi azért jövünk ilyen későn mert Draco nem volt hajlandó kijönni a szobából. Egyébként tényleg velem alszik, és este már nem is volt rémálma, legalábbis én nem vettem észre.

- Ezért remélem valamit kapok cserébe.- nézett szét fintorogva mikor leértünk.

Valami eszméletlen volt. Mindenhol színes díszek, az asztalok és a sátrak tele voltak pakolva mindenféle játékkal. Az elsősök fel-alá szaladgáltak és húzták maguk után a papírsárkányt. Hangos beszélgetések és nevetések miatt zaj van, de élvezetes. A mézeskalácsok és a teafilteres teák illataik keveredve is nagyon jók, és alig várom már, hogy a kettőt egybe megkóstoljam. Az udvarra érve Draco még mindig fintorgott és leginkább lehajtott fejjel kullogott utánam, de nem adtam fel, húztam tovább. Pár perc után ahogy bentebb mentünk, jött egy ugyanolyan sárkány mint ami ötödikben volt az RBF vizsgánál, és körbevett engem. Egyből tudtam, hogy ezt az ikrek küldték, szóval elengedtem Draco kezét és szaladtam arra amerre a sárkány mutatta az utat. A hatalmas asztalon és sátorban lévő tárgyak és játékok elárulták, hogy kik vannak ott. A Weasley termékeket bárhol felismerem.

- Hé George, káprázik a szemem vagy tényleg itt áll előttünk ez a szép lány?- nézett tátott szájjal rám Fred, mire George hátra fordult hozzám.

- Az a szem nem káprázik. Én is látom.- mondta, én meg mosolyogva ugrottam a nyakukba, és egyszerre mindkettőt megöleltem.

- Istenem, annyira hiányoztatok.- szorítottam őket magamhoz. - William tudja már, hogy itt vagytok?- húzódtam el tőlük, aztán a sátorból kijött valaki.