Az utolsó szívverés//befejezett//

Nyugtató hatás

Az utolsó szívverés
9. Nyugtató hatás

El telt egy pár nap mióta barátságot kínáltam Malfoynak, azaz Draconak. A barátaimból ez vegyes érzelmeket váltott ki. Mona és Pansy állítólag boldogok miatta mert, hogy szerintük mindig is volt valami köztünk. Ez persze nem igaz, én nem érzék kémiát köztünk, egyszerűen csak kedves vagyok vele. Ennyi. A fiúk is örültek neki, mert állításuk szerint elviselhetetlen volt már, hogy éjjel nappal szívtuk egymás vérét. Aztán persze ott vannak a barátaim azok része, akik tátott szájjal fogadták a hírt. George azt mondta, hogy nem szeretné ha meghalnék, Fred egy féltékeny pillantást vetett rám, William meg csak legyintett, utána meg azt mondta, hogy amíg nem bánt meg és marad csak barát, addig leszarja, hogy kivel barátkozok. Szó szerint ezt mondta. Harry kiakadt, állítása szerint bolond vagyok amiért egyáltalán szóba állok vele. Hermione elkezdte mondani, hogy milyen hátrányai vannak annak, hogy barátok lettünk. Ron meg miután felfogta amit mondtam, nemes egyszerűséggel arcon köpött a vízzel. Mert, hogy előtte ivott, és annyira meglepte ez a dolog, hogy muszáj volt neki leköpnie. Hát, a barátaim nem egyformák. Azt persze meg se kérdezték, hogy miért lettem a barátja. Egyszerűen csak vagy lehordtak mindennek, vagy arcon köptek. Őszinte leszek, azért nem erre számítottam. Valójában én sem tudom, hogy miért ajánlottam fel neki, hogy legyünk barátok. Talán hülye voltam és meggondolatlan, de abban a pillanatban úgy éreztem, hogy kell ez neki. Mert tudom, hogy nincs sok barátja a szülei miatt, meg hát azért a stílusa, és a személyisége is olyan amit nem mindenki képes elfogadni. De talán nem olyan mint amilyennek mindenki hiszi. Talán van benne valami, ami miatt a sok rossz tulajdonsága a háttérbe szorul, és megéri vele bármilyen kapcsolatot is létesíteni. Én ebben hiszek, és remélem, hogy nem fogom megbánni.

A hivatalos táncpróbákra Draco nem jön, esténként viszont hamarabb érkezik az esti próbára mint én. Szóval ennek is örülök. Az elején nagyon nem ment neki, aztán mostmár eljutottunk arra a szintre, hogy nem lép a lábamra, és a szemembe néz. Viszont le vagyunk maradva, és jobb lenne sietni, mert hamarosan itt van a bál napja, és szerintem se ő, sem pedig Astoria nem akarja, hogy Draco leégjen. A próbák után szoktunk beszélgetni egy keveset, meg nappal is egyébként. Lassan eljutunk oda, hogy vele többet vagyok mint Freddel. A társasága egyébként van mikor kellemes, és van mikor fárasztó.

Apropó Fred. Még mindig nem értem, hogy mi van köztünk. Nappal keveset beszélünk, ha látjuk egymást csak int egyet, vagy odajön és megcsókol. Most ha azt hiszi, hogy valami futó kalandnak vagyunk a részesei, vagy ha ő ezt akarja, akkor el kell, hogy szomorítsam. Igazából azt hittem, hogy majd megkérdezi, hogy leszek-e a barátnője, hogy majd kézen fogva fogunk járkálni, majd együtt töltjük a napokat.. aha. Ebből semmi nincs. Úgy érzem, mintha csak a bálra lennék jó. Persze tudom, hogy ez hülyeség, mert Fred nem ilyen, de akkor is fura. Beszélnem kell erről vele.

Ma a reggelit nem a Mardekárosokkal töltöttem, hanem a Griffendélnél. Miután szépen össze gyűltünk, el is kezdtünk beszélgetni és enni.

- Harry, tudsz valamit a második próbáról?- kérdeztem a fiútól, aki éppen halálra itta magát vízzel. Mostanában ki van száradva.

- Igen.- tette le a poharat. - Miután Cedric elmondta, hogy mit kell csinálnom a tojással, egyből rájöttem.- mosolygott.

- Mit kellett vele csinálnod?- kérdezte Hermione, az újság mögül.

- A Prefektusi mosdó medencéjében, a víz alatt kinyitottam, és elmondta, vagyis inkább elénekelte, hogy a következő próba a víz alatt lesz, ahol egy teljes órát kell eltöltenem.- mondta, én pedig meglepődtem. Egy teljes óra a víz alatt? Ez egyáltalán szabályos?