Az elveszett lány (Twilight ff)

Part 11

-Gyere.-kiabálok ki.

-Most már kijöhettek. Eltávolítottuk az összes vért de Bella még itt marad egy picit és Edward majd "ebéd" után haza viszi-mondtam Carlisle.

-Köszi, nemsokár lemegyünk.-mosolyogtam rá, Carlisle elindult ki de a sarokba nézett és észre vette a "lábam"-az a tiéd? 

-Igen.

-Orvos vagyok de életemben nem láttam még erre felé olyan embert aki ilyet viselt volna. Majd egyszer kettesben kell lennünk és el kell mesélned mindent. Csak azért hogy tudja mi történt veled és lássam élőbe ahogy felrakod.-mondta és láttam rajta, hogy tényleg érdekli.

-Rendben, de nem a legszebb látvány.

-Orvos vagyok. Láttam már durva dolgokat.-mosolygott-majd gyertek le.-mondta és kiment a szobámból.

A fiúk még megvárták míg "felszerelem" a lábam (persze illedelmesen elfordultak) és lementünk a nappaliba ahol a többiek a kanapén beszélgettek. Érkezésünkre felkapták a fejük és ránk mosolyogtak.

-Mi ez a nagy mosolygás?-kérdeztem.

-Nem is szabad mosolyogni?-kérdezte Alice.

-De csak ez fura. Na mindegy.-leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t.

-2 napja ismerlek és még soha nem hallottalak ennyit beszélni.-suttogta halkan de ezt még hallottam és rákaptam a tekintetem.

-Van ez így, el kell fogadni.-kezdtem flegmázni.

-Sajnálom.-suttogta Bella.

-Nincs baj drágám csak Lucy nem kedveli az embereket-mondta a lánynak nyugtatóan a pasija.

-De veletek beszél, velem pedig nem. Miért?-kezdett hisztizni s csaj.

-Mert bennünk megbízik, ha nem vetted volna észre kicsim Lucy sokkal jobban megnyílik néhányunknak mint neked.

-Ezt, hogy érted Edward.-kérdezte a lány.

-Mint láttad Jasperben bízik meg a legjobban hiszen a jelenlegi állapotában ő tud a legjobban segíteni neki illetve őt tekinti a legjobb barátjának, velünk még nem beszélt sokat de biztos előttünk is meg fog nyílni.-nézett rám Edward és pedig mosolyogva bólintottam.

-Értem, és ő miért ingerlékeny?-kérdezte a lány.

-"Hogy ez miért nem tudja befogni?" -gondoltam magamban.

-Mert még újszülött, neki nem olyan egyszerű a közeledben lennie mint nekünk. Megsúgom neked, hogy ha a fiúk nem fogják le reggel akkor már rég levadászott volna téged.-suttogta.

-O értem.-mondta és végre leszállt rólam és most valami másról beszélt. A következő pillanatban azt vettem észre, hogy előttem Jasper guggol és megfogja a térdem.

-Ügyes voltál.-suttogta és megpuszilta a homlokom.

Egy pillanattal később észre vettem hogy mellettem a kanapé párnájára leül valaki, aki nem más volt mint Alice.

-Készülj, holnap én, te és Rosalie elmegyünk vásárolni. Csajos nap lesz. Délután pedig eső lesz szóval megyünk Baseball-ozni.-ölelt át.

-Már alig várom-mosolyogtam rá 

Hogy tisztázzuk nekem semmi bajom Bellával csak a Lucy nem bírja.

Hamarosan hozom a következő részt.

Addig is puszi mindenkinek.

Író.