Az elveszett lány (Twilight ff)

Part 27

Mindenki a kanapén ült és vártunk, hogy Edward haza érjen. Mindenképpen bocsánatot kell majd tőle kérnem a tettem miatt, mert nagyon szégyenem magam amiatt, hogy megtámadtam a barátnőjét. Kb. eltelhetett fél óra mire bronz hajú bátyám belépett a házba, bejött a nappaliba és megállt előttünk és nagyon sóhajtott.

-Tudtam, hogy valamikor megéljük ezt a napot is. -monda alig hallhatóan.

-Figyelj Edward, nagyon sajnálom, amit tettem, hogy megtámadtam Bellát. Igazán röstellem, hogy ezt tettem. -álltam fel a kanapéról és a szemébe néztem.

-Ahogy én is sajnálom, azt is, hogy hogyan reagáltam a helyzetre. -állt fel a legjobb barátom.

-Lucy, Jasper-nézett ránk felváltva- ez egyáltalán nem a ti hibátok, lehettem volna előre tekintőbb, hogy nem csomagoljuk be az ajándékokat, hiszen tudjuk Bella milyen balkezes. Szóval nyugodjatok meg, nem haragszok rátok. De végzetes döntés hoztam, amibe ti is mind bele tartoztok és nem változtathatja meg senki.

-Mi lenne az? - kérdezte fogadott apám.

-Elmegyünk innen, csak így lesz biztonságos neki. -célzott Bellára.

-Biztos vagy ebben, hogy ez a helyes döntés? -kérdő jelezte meg őt Alice.

-Jobb döntést jelenleg nem látok. Ha most megbocsátotok, elkezdek pakolni. - indult fel a szobájába, de még kérdezni akartam tőle valamit.

-Tesó, és mi lesz az emberlánnyal?

-Szakítani fogok vele és hagyom, hogy élje normális emberi életét. - válaszolta és már el is tűnt.

Mi a nappaliban maradtunk megemészteni a hallottakat, majd egyesével mindenki bement a szobájába elpakolni a cuccait. Azt nem tudta hova fogunk menni és hogy kihez, de a cuccaim bele tuszkoltam egy bőröndbe és egy nagyobb edzős táskámba és vártam mi lesz a következő lépés.

Eltelt az este és jött a másnap. Reggel mindenki bőröndje a földszintem volt az ajtó mellett, majd levittük a garázsba őket és bepakoltunk a kocsikba, amíg Edward élete legnehezebb döntését tette meg, azaz szakít Bellával és ahogy hazaért megyünk innen. Úgy döntöttünk, mindenki megy amerre akar, engem pedig Alice és Jasper fogadott be szóval velük megyek majd.

Edward haza ért, nem mondott semmit csak be ült a Volvojába és el is hajtott, mi pedig bepattantunk a maradék kocsikba és elindultunk.

Meg mondom őszintén, nem is igazán tudtam merre tartunk, de szerintem a többiek se, csak mentünk valamerre és biztos valamerre ki fogunk kötni.