Marvel és Egyéb Oneshotok

Rendőri felügyelet -Zemo (pt.2)

valaki20080614 és SergeantJacqueline kérték a folytatast, amihez előzetesen csak azt fűzném, hogy elnézést...

(T/N) - Te neved

Zemo az asztalnál ült, egy fél üveg whiskey társaságában, aminek a másik felét az előző fél órában már megitta. Mégegyet kortyolt belőle majd egy elégedett sóhajtás kíséretében felállt az asztaltól. Kicsit már érezte a pia hatását de nem igazán izgatta.

Az órájára pillantott, ami éjfélt mutatott. Egyre jobban aggódott érted, hiszen már reggel nyolc óta nem voltál otthon.

A kanapéra ült, és bekapcsolta a tévét, de nem figyelt rá, csak előre bambulva váltogatta a csatornákat, mígnem erre is ráunt, és csak unottan elfeküdt, a plafont bámulva. Nem volt a legkényelmesebb hely, de még arra is lusta volt, hogy elmenjen az ágyig, és ott aludjon, így végül a kanapéról félig lecsúszva, a bekapcsolt tévé társaságában merült álomba.

Arra ébredt, hogy kopognak az ajtón. Először próbálta ignorálni, és visszaaludni, de mivel a kopogás újra és újra lejátszódott, és minden alkalommal egyre hangosabban és erősebben, így kénytelen volt ajtót nyitni. Sam állt előtte, és nem tűnt túl boldognak.

- Gyere, mennünk kell - mondta köszönés helyett.

- Nem csináltam semmit - tette maga elé a kezét védekezően Zemo, mire Sam csak a szemét forgatta.

- Nem rólad van szó. - rázta a fejét - (T/N) miatt gyere.

A férfi erre határozottan bólintott, és szó nélkül a hálószoba felé indult. A szekrényt feltúrva keresgélt a ruhái között, egyszer csak pedig a kezébe akadt Mason inge. Az első este óta nem hordta, és csak lógott a fogason. Utálta azt az inget, és utálta azt is, akié volt. Mason egy hülye gyökér. Egy undorodott morgás kíséretében levette a mellette lévő inget, és tovább kutakodott. A farmerjei alól kivett egy pisztolyt, amit a tudtod nélkül vásárolt még a múlt hónapban, és a kabátja belső zsebébe rejtette, majd visszament a nappaliba, ahol Sam a tévé előtt ülve várt rá. Zemo mellé lépett, beleivott a felbontott whiskeybe, megtörölte a száját, majd a férfira nézett.

- Mehetünk?

- Ja - biccentett Sam, majd Zemoval a nyomába a kocsi felé indult.

- Hová viszel? - kérdezte, mikor lefordultak a felhajtóról.

A férfi sóhajtott, és nem felelt egyből. Nem akarta ugyanis, hogy Zemo dühös vagy ideges legyen. Végigmérte a mellette ülőt, és kelletlenül felelt:

- (T/N) kórházba van.

- Mi történt vele? - Helmut teljes teste megfeszült, ahogyan meghallotta ezeket a szavakat.

- Megverte egy banda. És egy golyót is kapott a karjába.

Zemo nem válaszolt, csak kibámult az ablakon. Egy banda... Volt egy furcsa megérzése ezzel kapcsolatban, de inkább elhessegette a rossz gondolatait.

A kórházba belépve rögtön hozzád sietett, de te éppen aludtál. Összeszorított fogakkal végigmért, és látta, hogy az egész tested tele volt zúzódásokkal, a szád fel van repedve, a jobb alkarod pedig be van kötve. Melléd húzott egy széket, és csak várt.

- Tudod ki tette? - lépett oda Sam, és ő is rád nézett. - (T/N) azt mondja, nem ismerte a támadókat, de szerintem nagyon is tudta kik voltak.

Zemo nem vette le rólad a szemét, és csak néhány perc elteltével felelt.