Három Lépés I. - A történelem határán

Népmegfigyelési Archívum - Gyűjtemény

– Nem fogom megkérdezni, hogy tényleg nem tett-e le erről az ostobaságról, uram. Gondolom ezt már többen megtették helyettem. Viszont mielőtt bármibe belevágnánk, azt mégis tudnom kell, hogy tényleg nem tartja ezt furcsának? Valami titokzatos mágus megkeresi az Irattárban, és Önre bíz egy ősrégi felvételt, amiről még csak nem is bizonyítható, hogy valóban a Hatodik Pátriárka szól rajta... De ha Önnek ez elég, elfogadom, de én továbbra is kételkedem. A gyanakvás segít a lehető legjobban ellátni a feladatiamat. Viszont ha részt akar venni a „Harmadik lépés" előkésztésében, mindenben számíthat rám.

– Megértem a kétségeit, nekem mégis az a véleményem, hogy nem véletlenül jutott el éppen hozzám, az egyik legbefolyásosabbhoz ez a felvétel. Igen, az Irattárban jutottam hozzá, egyszer csak ott volt az asztalomon, amikor visszatértem egy kis pihenőről. Valóban furcsa az időzítés és a felbukkanás is. Mágus kezeknek kell benne lennie. Viszont gondoljon csak bele! Az elégedetlenkedés kezdi elérni a százötven évvel ezelőtti szintet. A mágusok kezdenek túlnépesedni a Szigeteiken, mégsem győzik kiszolgálni ennek az egy kontinensnek az igényeit. És ha ez nem lenne elég, a mágusellenesek is folyamatosan tüzelik a tehetősek ellen a szegényebb rétegeket. Lassan elkerülhetetlen lesz a katonai beavatkozás. Ezért nincsnek kétségeim, hogy most a világért kell tennünk. Csak a vakok nem látják, hogy minden egy új rendért kiált...

– Rendben. Elfogadom az érveit. De hogyan akar tenni a világért? Miért gondolja, hogy ér bármit az, amit egymaga készül véghez vinni?

– Nem leszek egyedül. És emellé annyi pénzem van, hogy ha akarnám, egy egész hadsereget állítathatnék Esthadonnak. De én csak a legjobbakat akarom adni neki. Ezeket a legjobbakat viszont magamnak kell kinevelnem. Ha másra bízom, elrontják őket.

– Szóval már elhatározta, mit tesz. De vajon eléggé végiggondolta, hogy mit jelent kirobbantani egy háborút?

– Értékelem az aggodalmát. És azt is, hogy nem tart őrültnek a terveimért. A mágusok követe, aki felkeresett, a Hatodik Pátriárka üzenetével megmutatta a Célt. Az meg már csak rajtam múlik, hogy milyen ösvényen görgetem az eseményeket odáig.

– És ahogy korábban már beszéltük, gyerekeket akar első lépésként örökbe fogadni.

– Tudtam, hogy érteni fogja. Hiszen végig csinált velem mindent, ami velem történt. Végignézte, ahogy nemrég megözvegyültem. Tudja, hogy nincsenek gyerekeim, nincs senki, akinek bármit örökül hagyhatok abból, amit tenni fogunk egy új központ alatt egyesített világért. Viszont árva, akik közül válogatni lehet, annyi van, mint égen a csillag. Ezt maga mondta nekem, a kétségbeesés közepén. Ahogy azt is, hogy csak jól kell élni a lehetőséggel, jól kell megválasztani a nyersanyagot.

– Remélem tudja, hogy leszenek olyanok, akik abból a meggyőződésből, hogy Esthadon elmúlt, megpróbálják majd megállítani. Sok kritika érheti majd amiatt, hogy itt és most nekünk Eshterért és nem az elmúlt Esthadonért kell tennünk. De ha Ön hisz abban, hogy az a pár gyerek fog változtatni a világon, akkor én is hiszek.

– Én abban hiszek, hogy minden nagy lépés kis lépésekből épül fel, nekem csak annyi a dolgom, hogy jókor tegyem meg azokat a lépéseket. Az első két felvonás már lezajlott nélkülünk, és mi hagytuk csak úgy elmenni magunk mellett a történéseket. De a befejezés még hátra van, abból kell kivennünk a részünket. Három dologra van szükségem ehhez: hűségre, mágiára és láthatatlanságra. Ennek megfelelően kell beszereznem a gyerekeket. Három fiú, akik az új világ pillérei lesznek.

– A hűséget tudom, hol találja. Mondja meg mikor, és indulok érte.

– Nem lesz veszélyes magát küldenem? Mi lesz ha rájönnek?

– Legyen nyugodt, itt sem vagyok kevésbé veszélyben a származásom miatt, mint odaát.

... megszakadt felvétel...