Az előző rész tartalmából: Az elmúlt napokban azt próbálgattam, hogyan tudok meggyújtani egy gyertyát az elmémmel, de szinte mindent sikerült, kivéve az említett tárgyat. A kocsimosás napján pedig Bonnie-val még egy kocsit is felgyújtottunk. Most pedig már egyre biztosabb vagyok benne, hogy boszorkányok vagyunk.
-Mi vagy te? Mi.....vagy te?! – hallottam Elena kérdőre vonását az ajtóból, így rögvest odamentem.
-Tudod.... – nyugodott bele a ténybe Stefan, mikor odaértem mellé.
-Nem.....nem tudom – ellenkezett a vendégünk.
-De igen, különben nem lennél itt – közölte Stefan és ekkor rájöttem, hogy miről folyik a beszélgetés.
-Nem létezik....Az nem lehetsz.
-Minden tudásod és minden eddigi hited megváltozik. Készen állsz erre? – ment közelebb Stefan Elenához.
-Mi..... vagy te? – kérdezte meg újból Elena.
-Vámpír vagyok – ejtette ki azt a két szót, ami miatt Elena élete most már örökre megváltozik.
-Hiba volt eljönnöm – azzal már ment is volna, ha Stefan utána nem ment volna.
-Ne, kérlek! – kérlelte a bátyám, de ő ezek után félni kezdett tőle és a félelem nem egészen jó tanácsadó.
-Nem! Hagyj! – futott volna a kocsihoz, ha Stefan nem kerül elé a vámpírgyorsaságával. – Ezt meg, hogy csináltad? – hitetlenkedett Elena.
-Kérlek ne félj tőlem!
-Engedj haza!
-Elena vannak dolgok, amiket mindenképpen tudnod kell, hallod?
-Engedj! – szabadult ki végre Stefan karjai közül Elena és már futott is a kocsijához, de úgy gondoltam, hogy ideje lesz megbeszélni a dolgokat.
Mikor már a kocsiban ült, megpróbáltam valamit, ami egyben Zach halála váltott ki belőlem, így beugrott néhány emlék. A kocsi leállt és nem indult. Vagyis működött a varázslatom. Odamentem Elenához és kopogtam az ablakon.
-Elena, kérlek! Tudom min mész most keresztül, mert én is átéltem. Csak hallgasd meg Stefant és mindent világosabban fogsz látni, kérlek! – de ekkor a kocsi újból elindult, mivel eddig tartott a varázslatom, így hazamenekült. – Ajánlom, ne ijessz rá még jobban! – fordultam most Stefan felé, hisz tudtam, hogy utána fog menni.
Ő csak bólintott és már el is tűnt az éjszakában. Te jó ég! Mi lesz még itt? Damon megtámad, hogy visszakapja az imádott napfénygyűrűjét? Mondjuk ez elképzelhető, hisz Stefan nekem adta, hogy rejtsem el.
[...]
-Azt ígérted mindent elmondasz, ezért kértem, hogy találkozzunk – ült le velünk szemben Elena a Grill egyik asztalához. – A neten sajnos a vámpírokról csak annyi van, hogy fikció. Mi a valóság?
-Kérdezz akármit. Válaszolok – felelte Stefan.
-Például eszel foghagymát?
-Igen.
-És a nap sem igazán okoz gondot – jegyezte meg Elena, de ekkor hozták meg a rendelésünket, így kicsit félbe kellett szakítani a kihallgatást.
-Ez a gyűrű óv tőle – mutatta fel a kezén lévő darabot a bátyám.
-A feszületek?
-Dísznek jó.
ESTÁS LEYENDO
Vissza a múltba: Megan, avagy Hope Mikaelson története
De Todo,,Sok mindenen mentem keresztül, de soha sem hittem volna, hogy pont a múltban találom meg a békés életet, amire szívem mélyén vágytam. Persze ezért az életért is meg kellett harcolnom. A családomért, a barátaimért, a szerelemért és néha igaz veszít...
