Az előző rész tartalmából: Damon magával vitte Elenát és Stefannal Bonnie segítségét kértük, hogy felkutassuk őket, azonban valami balul sült el. Bonnie mágiája nem hatott. Még a nagymamájához is elmentünk, aki azt tanácsolta, hogy Bonnienak meg kell szabadulnia a félelmétől. Így kötöttünk ki az erdőben, ahol egy verembe estünk egy különös kapuval. Ami mint kiderült, az a sír, ahova Emily bezárta a vámpírokat a polgárháború idején.
-Damon és a könyvek. Ez, de új számomra! – sétáltam közelebb a könyveket böngésző idősebb fivérhez.
-Mit keresel? – jelent meg Stefan is.
-Az ne érdekeljen – kutatott tovább.
-Rendben, de az érdekelne miért sodortad Elenát veszélybe – kezdte el kérdőre vonni a bátyját Stefan.
-Milyen veszélyről beszélsz?
-Atlantáról leginkább.
-Ó, tényleg! Nagyon odatette magát! – próbálta az öccse agyát húzni Damon.
-Már értem. Azon keseregsz, hogy engem végre megint szeret valaki, míg te Katherine közelébe se férkőzhetsz......
-Hacsak nincs rá valamilyen más mód – fejeztem be Stefan gondolatmenetét.
-Azta! Nektek aztán mennek az ilyen tesós cuccok, de szánalmasok vagytok, mikor találgattok.
-Te pedig átlátszó, mikor tagadsz – vágott vissza Stefan.
-Ma nincs iskola, drága testvéreim?
-Nincs – válaszoltam Stefan helyett.
[...]
-Ezt nem hiszem el, komolyan örökbe fogadtak? – kérdeztem Elenát, mikor Bonnieval együtt összeültünk a Grillben beszélni. – Nem hittem volna, hogy ezt titkolja Stefan elöled.
-És még nem is ez a legdurvább, hanem, hogy az anyakönyvi kivonatban Miranda és Grayson Gilbert szerepelnek, mint szülők, szóval nekem nem áll össze – mesélt tovább Elena.
-Szerintem meg kéne kérdezned Jennát – javasolta Bonnie. – Már csak azért is, mert tudom, hogy neked az igazság mindennél fontosabb.
-És miért is? – kérdezett vissza Elena.
-Mert nemrég tudtad meg, hogy a barátod egy.....vámpír, a barátnőid pedig boszorkányok – közöltem Bonnie helyett. – Plusz nem is beszélve az én családomról, akik valószínűleg, nagyon remélem, hogy gondolnak rám és keresnek.
-Biztos vagyok benne, hogy keresnek Megan, ebben nincs kétségem – fogta meg a kezem Elena és Bonnie. – De addig is itt vagyunk mi, mint második család.
-Köszönöm, hogy mellettem vagytok – mosolyogtam rájuk. – Azonban most nem miattam, hanem Elena miatt vagyunk itt, szóval szerintem is kérd meg Jennát, hogy meséljen!
-Majd ez lesz az első, de előtte el kell mennem vásárolni, mert a kisestélyim is finoman szólva kiegészítőmentes – pakolt össze Elena, azzal elment, mi meg állhattuk az ebédet.
Azonban mikor elmenni készültünk, Damon jelent meg előttünk.
-Te meg mit akarsz? – kérdeztem kicsit gorombán tőle.
-Azt, hogy fussunk neki újra. Veled is meg a boszi barátnőddel.
-Azután, hogy majdnem megöltél? – szólalt meg Bonnie mellőlem.
-Csak majdnem, ha muszáj meg is teszem – kacsintott ránk. – Vagy nálad ez nem számít semmit? – fordult Bonniehoz.
-Vigyázz, mert lángra lobbantalak – figyelmeztette Bonnie a vámpírt. – Tudod, hogy képes vagyok rá, igaz? Úgyhogy maradj jó távol tőlem és Megantől is!
YOU ARE READING
Vissza a múltba: Megan, avagy Hope Mikaelson története
Random,,Sok mindenen mentem keresztül, de soha sem hittem volna, hogy pont a múltban találom meg a békés életet, amire szívem mélyén vágytam. Persze ezért az életért is meg kellett harcolnom. A családomért, a barátaimért, a szerelemért és néha igaz veszít...
