Az előző rész tartalmából: Stefannal elkezdtünk kicsit kutakodni Isobel után, aki nemcsak Elena valódi anyja lehet, hanem a töri tanárunk, Saltzman elhunyt felesége is. Na és valószínűleg Damon ölhette meg, ami csak nehezít a dolgokon. Viszont azt is megtudtuk, hogy meglehet, mégis életben van. Ám nemcsak ez volt a legfurább az estében.
-Semmi extra nem lenne, csak beülnénk a Grillbe vagy megnéznénk egy filmet..... - kezdett el ecsetelni valamiről Caroline, amikor odaértünk a bátyámmal Elenáékhoz.
-Páros randira hívsz? - érdeklődött Stefan.
-Ó, akkor én ezt ki is hagyom, mivel nem járok momentán senkivel sem - feleltem, miközben bepakoltam a könyveimet a szekrénybe.
-Ne aggódj! Hamarosan úgyis találsz valakit, akivel aztán eljöhetnél mondjuk hármas randira velünk - szólalt meg Care. - Mit szólsz, ahhoz a sráchoz, ott a túloldalon? Most is téged néz, szerintem tetszel neki - mutatta meg a nekem kiszemeltet Caroline.
-Kösz, de nem sietek - veregettem meg a vállát. - Pláne nem akarok egy ilyen egoista barommal randizgatni. Lerí róla, hogy csak maga érdekli - feleltem. - Azonban nektek jó estét! Én majd szépen elütöm az időt a noteszem böngészésével.
-Mármint azzal a notesszel, aminek a tartalma csak néhány név, egy cím és egy csomó üres lap? - emlékezett vissza Stefan arra, amikor megnézte magának először az említett tárgyat.
-Pontosan - azzal már mentem is a kövi órámra.
[...]
-Furcsáltam is, hogy halandó nem él a házban - hallottam meg egy hangot, amikor beléptem a panzió ajtaján.
-Igazából él itt egy halandó - válaszoltam egyre beljebb lépve a nappaliba, ahol megpillantottam Annát és valószínűleg az anyját. - Szia Anna és gondolom ön Anna édesanyja, hát örülök, hogy megismerhetem, de gondolom itt rám nincs szükség, Damon egyedül is elintézi magukat, szóval.... én mentem - fordultam a lépcső felé.
-Azt jól is teszed! - kiabált utánam Damon. - Egyébként hol van Stef?
-Bulizik Elenával, de téged ez ne érdekeljen - vágtam vissza, azzal felmentem volna, ha a nő nem szól utánam.
-Megan vagy, ugyebár. Ha jól tudom keresed a családodat, de addig is befogadtak a Salvatore-k. Ó, bocsáss meg, hogy ilyen modortalan vagyok, még be sem mutatkoztam. Pearl volnék.
-Na és, honnan tud ennyit rólam? - kérdeztem, de Damon szokásához híven belerondított.
-Tévedés, mivel csak Stefan vette magához, én a hátam közepére sem kívánnám.
-Ó, köszönöm az őszinte válaszodat, az érzés kölcsönös - színészkedtem, de aztán Pearl felé fordultam. - Nos, honnan?
-A kutatómunka a szakterületem, mint azt már Jeremy is megtapasztalhatta - válaszolta Anna.
-Egyébként miért is nem jutott eszetekbe, hogy Meganre írassátok a házat? Megkímélne titeket a váratlan látogatóktól - javasolta Pearl, ami meglepett.
-Ide pofátlankodik a lányával együtt és még maga akar tanácsot adni, hogy hogyan vigyázzunk a házra?
-Hát, hogy máshogy védenétek meg az otthonotokat az idegenektől? - kérdezte Pearl, mire Damonnel összenéztünk.
-Megöljük őket - közölte Damon és Pearl nyakát kezdte el szorítani, de sajnos ő erősebb volt, így rásegítettem egy kis aneurizma bűbájjal.
Azonban ez meg sem kottyant neki.
-Túlságosan sok mindenen mentem keresztül, hogy egy sima bűbáj kiüssön - felelte a nő, aztán Damont a kanapé elé lökte. - Foglalj helyet Damon! Neked sem ártana Megan, eléggé fáradtnak tűnsz - állapította meg, amiben sajnos igaza volt.
STAI LEGGENDO
Vissza a múltba: Megan, avagy Hope Mikaelson története
Casuale,,Sok mindenen mentem keresztül, de soha sem hittem volna, hogy pont a múltban találom meg a békés életet, amire szívem mélyén vágytam. Persze ezért az életért is meg kellett harcolnom. A családomért, a barátaimért, a szerelemért és néha igaz veszít...
