Vérszövetség
Az előző részekből: Elena életét vesztette egy balesetben, de sikeresen túlélte, mert kiderült hogy vámpírvér volt a szervezetében. A városi tanács újra rá szállt a vámpírokra és el is rabolta Stefant meg Elenát. Viszont én, Damon és Matt a segítségükre siettünk. Elena végül befejezte az átváltozást.
Vasárnap délelőtt is a testvéreim vitáját kell hallgatnom, mikor még valaki az igazak álmát alussza. Lehet, hogy nekik nincs szükségük alvásra, de nekem kell. Ha jól hallom Stefan rá akarja szoktatni Elenát az állati vérre, de Damon természetesen ellenzi a dolgot. Mily meglepő! És ahogy hallom most lépett be a szobába Elena. Remek! Ennyit a reggeli szépítő alvásomról! Azzal felkeltem és elindultam a konyha felé. Jobb ötletem támadt! Egyenesen a Grillbe megyek. Meglepetésemre amint odaértem, rögvest Damont és a sheriffet szúrtam ki. Vámpír létére baromi gyors. Leültem melléjük és ekkor láttam meg egy újságot az asztalon.
-Egy hibás gázcső tragikus robbanást okozott a Young birtokon – olvastam fel a szalagcímet, aztán a többiekre néztem. – Ez komoly?
-Én is ezt kérdem – fordult ekkor Damon velem kérdő ábrázattal a sheriff felé.
-Jobb, mint a városi tanács felrobbant, a rendőrségnek nincs gyanúsítottja. Hacsak nem mellettem van az elkövető.
-Ne nézzen így! Én mindig eldicsekszem, ha gyilkolok – vigyorgott a sheriffre Damon.
-Ezzel teljes mértékben egyet értek – feleltem, mire végre megkaptam a szokásos reggeli rántottámat.
-A robbanást odabentről okozták, ez nem baleset volt.
-Úgy mondja, mintha ez rossz dolog lenne – szólaltam meg két falat között. – A tanácsnak annyi sheriff. A vámpírokat, köztük a lányát is már nem fenyegeti veszély. Szerintem ez zseniális.
-Néhány tanácstagot gyerekkorom óta ismertem. A barátaim voltak.
-A barátai megakarták ölni a lányát – kontrázott rá Damon. – Ki az új fickó? – biccentett ekkor az új jövevény felé a bátyám.
-Elnézést sheriff! Szeretném megkérdezni, hogy beszélhetnék-e önnel a Young birtokon történt robbanásról.
-Elnézést Mr....
-Oh, Connor Jordan – mutatkozott be az idegen.
-A biztosítási nyomozókkal van?
-Nem. Én inkább független vállalkozó vagyok. Beszélhetnénk négyszemközt?
-Hogyne – válaszolta a sheriff, aztán még utoljára felénk sandított és az idegen Connor Jordan után ment.
-Mi is nagyon örvendünk Mr. Buzgómócsing pasas! – kiáltott még az elvonulók után Damon, aztán a poharáért nyúlt volna, de én azt már elvettem és lehúztam a maradék italt. – Hé! Ezt most miért kellett?
-Néha tarthatnál mértéket is – közöltem. – Meg amúgyis szomjas voltam – rántottam vállat. – Nem szólunk Elenának a robbanásról?
-Ha ezúttal te beszélsz.... – azzal átnyújtotta a telefonját nekem, én pedig tárcsáztam is Elenát.
Fél órán belül már Elena rontott ránk kérdőn, mert azt hitte Damon okozta a robbanást. Hát ki kellett ábrándítanunk.
-Mi van? Talán az én robbantottam fel a tanácsot póló van rajtam? Miért kérdezi mindenki ugyanezt?
-TE voltál?
-NEM. Még valami? – kérdezett vissza Damon, de Elena csak az én megerősítésemre várt a robbanás kapcsán, én pedig csak simán bólintottam egyet, mire fellélegzett és elkezdett beszélni.
YOU ARE READING
Vissza a múltba: Megan, avagy Hope Mikaelson története
Random,,Sok mindenen mentem keresztül, de soha sem hittem volna, hogy pont a múltban találom meg a békés életet, amire szívem mélyén vágytam. Persze ezért az életért is meg kellett harcolnom. A családomért, a barátaimért, a szerelemért és néha igaz veszít...
