Az előző rész tartalmából: Elena megtudta a teljes igazságot a Salvatore családról és a természetfelettibe is kapott egy kis betekintést. Damon viszont ahelyett, hogy nyugton maradt volna, átváltoztatta Matt testvérét, Vicky-t. Akit ugyebár igyekezett Stefan rávenni a ,,növényevő" életre, de Damon-nek muszáj volt közbeavatkozni.
Tegnap este Stefan és Damon valahogy összefogott, hogy elhozzák Vicky-t a vendégházba. Az ő panaszos hangjára ébredtem.
-Halihó.... – köszöntem volna Stefannak, de Vicky-re és főképpen Damonre figyeltem fel.
-Neked is jó reggelt, Megan! – köszöntött kissé lelkesen Damon.
-Na jó, itt nem stimmel valami – állapítottam meg.
-Ahogy mondod. Egy betűt se írnak arról a Logan-ről, máris sunnyognak – lapozta át a reggeli újságot Damon. – Félelmetes – mondta, de megláttam az asztalon egy órát.
-Az ott mi? – kérdezte Vicky.
-Egy zsebóra, te nagyokos! – förmedtem rá.
-Helyesbítenék, egy régi iránytű, amit Logan barátunk hagyott rám – javított ki Damon.
-Vagyis, akit gondolom megöltél – tettem keresztbe a karjaimat és mosolyogtam rá, mint aki lebukott. – Na, mi lesz a reggeli?
-Az, hogy Damon nyomában vannak – válaszolt Stefan, de gondolom ezt viccnek akarta szánni. – Nem kéne gyorsan eltűnnöd? – fordult most a testvére felé.
-Akkor neked és gondolom a család legújabb kisállatának is jönnie kéne – felelte Damon az iránytűvel játszogatva.
-Hallod! Elég éhes vagyok – szólalt most meg Vicky, aki Stefan-t kérdezgette a kajáról. – Megan jól kérdezte, mi a reggeli?
Azzal Stefan felállt és elvett az asztaláról egy kis bögrét, amiben azt hittem még korábban, hogy bor van, de csak most tudtam meg, hogy vér.
-Ez meg mi? – szagolt bele Vicky.
-Az amire éhezel – közölte Stefan, de egyszer csak Damon gúnyos nevetésére lettünk figyelmesek.
-Ne verd már át szegényt! Nem arra éhezel, de a semminél jobb, ugye Stef?
-Most akkor mi? – értetlenkedett Vicky.
-Tényleg mi az? Pocok, barna maci......bambi? – találgatott Damon továbbra is az újságot bújva.
-Mindegy neked jó – hagyta figyelmen kívül a bátyját Stefan.
-Fúj! Emberi vér kell neki, nem egy ilyen íztelen moslék! – reklamált továbbra is Damon.
-Ja! Miért nem kaphatok ember vért? – tette fel a kérdést Vicky, ami miatt úgy éreztem, ideje lelépni, mielőtt reggeli lennék.
-Azért, mert nem helyes ártatlan embereket megtámadni Vicky – válaszolt Stefan a kérdésre. – Megan, kérlek ne menj el szó nélkül! – szólt utánam.
-Igen Megan, ne menj el egy szó nélkül – ismételte Damon a tesója mondatát. – Vagy esetleg egy harapás nélkül.
-Na ezért kell most azonnal elmennem Stefan! Amíg egy olyan vámpír van a közelemben, aki nem tudja irányítani a vérszomját, addig ne is jöjjön a közelembe! Sőt, tanítsátok csak ki, de én arra az időre Elenához költözöm. Hisz vámpír, úgyse engedné be – motyogtam az utolsó sort.
-Azonban Jeremy, a szívszerelme még beengedheti! – kiabált utánam Damon.
A rohadt vámpírhallás!
YOU ARE READING
Vissza a múltba: Megan, avagy Hope Mikaelson története
Random,,Sok mindenen mentem keresztül, de soha sem hittem volna, hogy pont a múltban találom meg a békés életet, amire szívem mélyén vágytam. Persze ezért az életért is meg kellett harcolnom. A családomért, a barátaimért, a szerelemért és néha igaz veszít...
