Nem Vég, hanem Új Kezdet (ÚJ!)

47 - Egy másik időben

Edd az irodájában ül és rengeteg papír van előtte, amin rajzok vannak különböző rajzfilm figurákról. A könyökeivel rátámaszkodik az asztalra és fejét a két tenyerébe temeti. Nagyon stresszeli a munka, és bárcsak ott hagyhatná, de...
-Túl sok időt voltam távol, a munka felhalmozódott és ha nem teszek valamit, akkor kirúgnak. Tord kitudna minket segíteni, de akkor se belőle kéne megélni.-a vele szembe lévő ajtón kopognak és unottan felnéz.-Szabad!-egy titkárnő szerű nőci jön be és egy bögre kávét hoz be. Széles mosoly van arcán, és kicsit olyan, mintha flörtölne Edd-del.-Ahogy szeretem?-a nő bólint és leteszi Edd elé a bögrét. Egymásra mosolyognak, majd a nő kimegy és lassan becsukja az ajtót. Halk nevetés hallatszódik az ajtó mögül. A kóla fanatikus beleiszik a bögre tartalmába. A telefonja megcsörren ami a bal keze felől van és a kiírás és a kép is jól mutatja, hogy Matt hívja. Felveszi és köszön.
-Hello Matt.-hangja fáradt, de kedves. Kissé mély és rekedt, valószínűleg attól, hogy egész nap csak rajzol meg email-eket ír, és nem igen beszél senkivel.
-Szia Edd, mi csinálsz?-a túlvonalon hallatszódik, hogy valami éppen eltörik, de Matt hangja teljesen nyugodt és mintha nagyon nem is érdekelné. Végülis egész nap otthon volt azzal a két őrülttel, ki tudja, hogy miket kellett túlélnie.
-Dolgozom...mintha nem tudnád.-kissé feszűltebb lesz a hangja, és az orrnyergét is megfogaj, miután leemelte dolgozó szemüvegét a helyéről.
-6-ra haza érsz? Mert a fiúkkal szerveztünk programot.-nagyon izgatott a hangja.
-Igyekszem, de mégis mi-
-Oké, akkor találkozunk 6:30-kor a lakásod előtt.-és kinyomja. Edd egy halvány mosollyal visszadobja a telefont finoman a gépe mellé és jobb kezével a fejére csap, majd hátra dől a székében és nevetni kezd.
-Jaj, mégis mit gondoltam, hogy nemet elfogad válasznak? Hogy megkérdezhetem arról, hogy mégis hova mennénk? Edd, most jöttél a 4:20-sal?-a monitor mellett van egy kis keretes kép, ami még évekkel ezelőtt készült, talán a 2012-es évben. Mind a 4-en rajta vannak és Tord éppen szamár fület mutat Tom-nak, aki meg egy Smirnoff-os palackot tart a kezében. Matt a tükörben nézegeti magát, a kamera felé sem néz. Edd az egyedüli, aki egy kólás dobozzal a kezében a kamerába néz és próbál mosolyogni, de látszik, hogy nem őszinte.-Majd kell egy újat készíteni.-felveszi a képet és a keretből kiveszi a fotót, amit összegyűr és az ajtó melletti kukába dob, miközben elhagyja az irodáját. Persze még nem haza megy, de az egésznapos ülés után kell neki egy 10 perc nyugtató séta. A hosszú fehér folyosó végén van egy lift, azt célozza meg, és szerencsére senki nem szólítja meg. Még az a kedves kis titkárnő sem. Megnyomja a hívó gombot és pár másodperces várakozás után beszáll a liftbe. Aztán megnyomja a "földszint" gombot és megint csak várakozik. Ilyen ez a liftezés: rengeteg várakozás, cserébe nem rohadnak le a lábaid.

A panel folyósóján a fiúk várnak és Petra. Tom hirtelen felindulásból berángatja Petra-t a lakásba és az ajtóba áll, mert a nő egyből menekülni készül, mert rohadtul megérkezhet Edd bármelyik pillanatban, és nem akar tuskónak tűnni. Mikor értelmetlennek tartja a folyosóra való kijutást, akkor leül a kanapéra és kényelembe helyezkedik. Előveszi telefonját és nyomkodja. Addig Tom lassan leül mellé és nagyot sóhajt, a fejét lehajtja és kezeit összekulcsolja.
-Mi csinálok rosszul? Mármint már eltelt 1 hét a legutobbi vizsgálatomtól, és semmi! Nulla emlék.
-Ne légy ilyen depi kedves, te mindent jól csinálsz, csak az élet szereti, ha az akadályokon úgy mész át, mint egy akrobata. Stílusosan és veszélyesen, de te már rutinos vagy.
-Hahahahaha, kár hogy éveken keresztül nem beszélgettünk, mert nem ártott volna a bölcsességed...mondd...-egymásra néznek és Tom hátradől majd fejét a lány felé fordítja, aki leteszi a telefont.-Szerinted mi lehet az elveszett emlékeimmel?
-Én nem voltam ott, de biztos, hogy visszatérnek mind, csak kell egy kis idő.-kisebb csend után átölelik egymást és halk nevetés közben elengedik egymást. Ekkor az ajtót hallják nyitódni, amin Tord kukucskál be.
-Nem akartam leskelődni, csak már...-kicsit el van pirulva szégyenében, de nem értik a többiek, hogy miért. Hogy is lehettem ilyen ostoba, hiszen ők már nem járnak és megbízom Tom-ban. Csak annyira átjár a féltékenyég, hogy itt van ez az egyértelműen csinos nő, és több időt tölt vele Tom, mint velem.
-Már megérkezett Edd?
-Még nem hiszem.
Matt nyit be és elkiabálja magát.
-Itt van Edd!-a gyömbér hangjára mindannyian kiindulnak. Utoljára Petra és Tom megy ki.
-Amúgy kaptam közben egy emailt. Este visszakell mennem a cirkuszhoz, de szívesen látlak titeket ott.-a zsebében kezd el turkálni és egy fehér papírfecnit vesz elő, am kissé gyűrött.-Ha meggondoltad magad, akkor várunk vissza.-Tom kezébe veszi a papírt és egy telefon számot, lakcímet és nevet lát rajta. Elmosolyodik és zsebre dugja.
-Nem ígérek semmit, de elteszem ha fűteni kell.-Petra megrázza kissé csalódottan a fejét és kimegy a többiek után.

Kint az utcán a kis csapat úgy sétál, mintha visszamentek volna az időben, de mégis más. Tord és Tom kicsit csipkelődik egymással, Matt és Edd egymás mellett mennek és diskurálnak különböző dolgokról. Marcus és Petra kicsit hátrébb kullognak, de különösebben nem érdeklik egymást. Nem rég esett, ezért néhány helyen pocsolyák vannak és a maradék eső cseppek hullanak a fák leveleiről, amik lassan besárgulnak. Belegondolva, hogy fél év se telt el a Robot Incidens óta, mégis annyi változott. A Vörös Hadsereg nyugalmi időszakban van, Tim, az ellenség többé nem fenyegetés. Kiderült, hogy Edd-nek van egy jövőbeli fia, akiről még mindig nem tudunk sokat, de jó fejnek tűnik, Matt lassan kezd normálissá válni és úgy amúgy minden más!
Tord hírtelen megcsúszik a vizes aszfalton és Tom kap utána. És bumm! Egy régi emlék felidéződik a kék pulcsis elmélyébe és zavartan megrázza a fejét. Ott ő van abban a helyzetben, mint amiben most van a komcsi.
-Tom, minden oké?
-Persze, csak egy kicsit meglepődtem.-félbe szakítja és felsegíti Tord-ot a két lábára.
-Meglepődtél?!
-Igen...azon, hogy mekkora balfasz vagy.-ezen újra összekapnak és egy jó ideig még viaskodnak egymással, aztán hírtelen visszarántják őket a mögöttük menő két haverjuk. Matt szólal meg.
-Megérkeztünk.-nincs semmi izgatottság a hangjában csak egy némi öröm. Lassan bemennek a bárba, ami még viszonylag nyugis, hiszen alig járunk az esti 6 óránál. Leülnek egy nagyobb helyre, ami a falba van beépítve és közben Matt és Petra megy el a pulthoz rendelni italokat. Közben a többiek beszélgetnek erről-arról és nagyokat nevetnek. Közben Tom egyszer a zsebéhez nyúl és picit elkomolyodik. Kiveszi a papírt és megnézi az asztal alatt. Összeráncolja a szemöldökét és a gyűrött galacsint visszadobja Petrának, mikor visszatér és letette a boros-kólát Edd elé a vodkát pedig Tom-hoz.
-Úgy hiszem, hogy ebben a bárban van a helyem.
-Thomas! Ha lerészegedsz, nem jöhetsz többet el!-a zöld pulcsis figyelmezteti az iszákost, aki csak gúnyosan elmosolyodik és ráhúz az italára. A lány viszont megérti a célzást és kissé elkeseredve visszateszi saját zsebébe a papírt.

~Egy kis tribute az eredeti szállnak, de következő a mostanit fogja földolgozni, szóval VUHHÚÚÚÚÚ! Én Ellie vagyok, viszlát.~

(2023. Dec. 30.)