Nem Vég, hanem Új Kezdet (ÚJ!)

32 - Fejlemények

Reggel van, vagy az is lehet csak hajnal még. Ezt nehéz eldönteni egy bázison, hisz kevés a természetes fény a maximális védelem érdekében. Tord nem hisz az üveg meg Jehova tanúja álló üvegekben mióta egyet látott felrobbani. Fáradtan is kell ki az ágyából miközben eszébe jut az eset és egyből rágyújt egy szivarra. Egyike a kevésbé jó szokásainak. Miközben elszívja reggelizik, közben a TV-ben valami híradó megy. Megunja és átkapcsolja kedvenc zene csatornájára, ahol többszőr hallott már Gorillaz számokat is. Mondjuk most nem volt szerencséje, de a Modern Talking még mindig jobb, mint a hírek. Közben befejezi a reggelit is és felöltözik az egyenruhájába és beállítja haját, hisz nem állhat haja mindig tökéletesen. Kimegy a szobájából és bezárja gondosan az ajtót, kétszer is ellenőrizve. Elindul a folyóson viszont nem az irodája felé veszi írányát. Ráköszön néhány katonájára halkan és kihúzott háttal megy, végül megáll egy ajtó elött, amin kártyazár van. Még az a szerencse, hogy az ő kártyája jó mindenhova, hiszen milyen vezér lenne, ha ez máshogy lenne, mondjuk ha az ő ajtaját nyitogathatná boldog, boldogtalan. Így egy igazán könnyed csukló mozdulattal kinyitja az ajtót és egy alvó Tom-ot lát meg ott. Halkan beoson a szobába és letérdel az ágy mellé, fejét rádöntve Tom ágyára, aki lassan ébredezik. Ilyenkor még nem is akarom az arcát betörölni. Egy hírtelen ötlettől vezérelve megnyomja az alvó orrát, aki hirtelen kinyitja a szemét és a folyamatban még jól arcon is küldi a vezért, aki fájlalva az orrához nyúl.
-Nagyon sajnálom. Nem akartam.-nyúl a barátja felé, akinek egyértelműen volt már nagyobb sérülése is, de attól még láthatóan működnek a fájdalom receptorai.

-Ugyan.-Tord elemeli a kezét és erőltetten mosolyog.-Nem is vérzik.-mondja ezt, ahogy a vér távozik kezei közül, hiszen mégis vérzik az orra.
-Ne kamuzz itt! Gyere utánam, fejed előre hajtva, kapsz valamit rá a hűtőből.
Nagyon nem tud nem Tom-ra hallgatni, és megy utána. 

-Amúgy tényleg sajnálom, csak rossz helyen voltál.
-Ugyan, balesetek történnek, egyet abortáltam is.-mielőtt visszazárhatná szociális szelepét, kicsúszik a dolog a fogai közt, de inkább úgy tesz, mintha nem lett volna semmi.
-Mi?!
-Mi?-kissé nehezen beszél a vértől, ami lassan halad le nyakán. Undorító.
A konyha részleghez érve, Tom elővesz egy fémes hatású dobozból pár zsepit majd gondosan odafigyelve saját erejére, odanyomja Tord arcába és engedi, hogy a vért felszívja.
Pár perc múlva elvette a zsebkendőt és kidobta a szemetesbe. Ettől függetlenül még maradt pár folt Tord-on, így bevizezett egy ruhát amit elsőre felkapott és hirtelen Tord nyakához tette.
-Te barom, ez tök hideg!
-Még mindig?-felvonja a szemöldökét és önelégültem mosolyog.-Mert én úgy érzem, hogy a nyakad gyorsan langyossá tette.-aztán ezzel erősen ráharap Tord nyakának másik oldalára, mire a férfi megnyikkan.
-Tom?-hangja elvékonyodik, és emiatt teljesen elvörösödik. Már a korai 20-as évei óta, több, mint 5 éve nem történt ilyen, és eléggé zavarja.
A másik továbbra is szívja a vezér nyakát mikor hirtelen kopognak az ajtón. Erre arrébb húzódik, hogy kinyithassa az ajtót. Patryk áll ott, mire Tord is felkapja a fejét és odasiet az ajtóba.
-Patryk, mi a probléma? Gyere beljebb.-a vezér bal kezével int és a másikkal meg az orrát simogatja.
-Nincs itt Paul, és én egyedül vagyok, miközben ti itt meg mindenki más valakivel hetyél! Te elküldted és én itt vagyok most a férjem nélkül. Nem gondolsz az apáidra.-Pat lassan bejön, majd befekszik az ágyba. Tom arca mérgesbe vált kissé, de megenyhül, ahogy Tord odalép mellé és kezét a vállára teszi, majd némán csóválja a fejét. Az ágyhoz odaérve magához húzza a sírós fejét és simogatni kezdi a haját.
-Oké. Mi szólnál hozzá, ha most befonnám a hajad és utána megbeszélnénk a nap további részét.
-Rendben.-Pat háttal leül Tord elé és kihúzza a hátát, a vezér összegyűjti a rengeteg hajat és 3 részre bontja. Közben végig néz az apján. Csak a vörös garbója és a fekete bő nadrágja van rajta. A fehér zokni a lábán csupa kosz, valószínűleg végig csoszogott a folyóson. Tord halványan elmosolyodik, miközben Tom leül mellé a saját ágyára.
-Nem kéne kifésülni?-a brit lassan engedélyt kér ahogy nyúl kezével Patryk hajához, de kérdésére  szinte egyből választ kap. A lengyel haja annyira sima, hogy akár boszorkányság is állhatna a csel mögött, de biztosan van rá észszerű magyarázat
-Ugyan, apum haja olyan ápolt és tiszta, hogy nem kell törődni ilyenekkel. Nyugodtan szállj be ha tudsz fonni.
Tom elveszi a kezét és kínosan elmosolyodik.
-Genetika.-a katona nem mondd többet.
Tord el is csodálkozik ezen. Nem beszélt soha a családjáról ezelőtt. Még megemlítve se a genetikát.
Tord-nak 10 percébe került a művelet és az eredmény igen jó lett. Pat végig simítja a haját a kezeivel és közben mosolyog és felkell az ágyról. Tom már rég felöltözött teljes felszerelésbe. Pulcsi és melegítő ez alkalommal, semmi különös vagy érdekes.
-Na jól van. Pat menj el és öltözz át, mert tiszta könny és kosz vagy, addig mi elmegyünk a lőtérre, ott találkozunk és levezetjük ezt a sok negatív energiát.