50 - Új kanapé

1 0 0
                                    

A reggel kegyetlen Tord-dal, de nem maradhat örökké a kanapén.
Miután elmondta Tom-nak az érzéseit, nem igazán oldódott fel köztük a hangulat se tegnap, se ma. Elég rosszul fogadta a brit a vallomást, amit ő viccként fogott fel. "Tord, nem vagy vicces." mondta. "Átkéne gondolnod a jó poén fogalmát." mondta. Azok után a vállába ütött és tovább ment.
Akkora baromnak érzi magát most mind a két férfi. De nem csak erről szól a mai napjuk, hiszen Tom miután kiér a fürdőből egyből a másikra néz, és megszólítja.
-Hé, komi, mit szólnál ahhoz, ha elmennénk kanapét venni? Tudod, hogy ne ezen az égetten keljen feküdnöd.
Remek, szóval Tord véglegesen száműzetve lett a szobából, remek, csak így tovább, gondolja a basszus gitáros.
-Felőlem, nekem nyolc.
Ez az Tord, tűnj még nagyobb seggfejnek, mint ami vagy valójában.
-Mármint nem terveztem semmit sem mára, szóval mehetünk. Mikor indulunk és hogyan megyünk? A kanapét ügye kiszállítással hozatjuk el.
Mielőtt egy teljes spirálban lemenne a gondolat menete Tom a kezébe veszi Susan-t, aki az ágy melletti tokjában tökéletesen el van, köszöni szépen, és pengetni kezdi. Először Tord-nak kell egy kis idő, de lassan magához tér, aztán felismeri a dalt és énekelni kezd.
-I don't wanna die or fade away, I just wanna be someone, I just wanna be someone.
Erre Tom leteszi a basszust és talán kicsit még zavarba is jön, ami hiszen tök természetes, ilyen szövegektől.
-Na jól van, hogy válaszoljak a kérdéseidre: indulhatunk most, vagy akár 10 perc múlva is, csak érjünk még ma oda. És arra gondoltam, hogy elkérem Edd kocsiját, hogy ne keljen tömegközlekedéssel bajlódnunk. És kibaszottul olyan helyre megyünk, ahol van kiszállítás, még természetes.-csak most jön rá, hogy még mindig vizes a haja.-Bele gondolva, élnék a tíz perc lehetőséggel, addig te is készülödj, nem akarok rád várni.-felkell az ágyáról és visszamegy a fürdőbe.

Ahogy megbeszélték 10 perc múlva Edd lakása előtt vannak és éppen Tom kopog be, de válasz nincs. Lehet nincs itthon. Próbálják az ajtót kinyítni, de nem sikerül. Szóval tényleg máshol van.
-Hát ez remek, és most?-Tord néz körbe, de Tom nem enged olyan könnyen és megfogja a komi vállait. Szemeiben gyermeki, vagy inkább sihederi fény van és ez nem jó, valami nagyon rosszat forgat a fejében, de Tord egyből kapcsol és ugyan az a fény megjelenik a szemében.-Mégis mit tervezel?
-Nos, lehet Edd nincs itt, de attól a kocsi még lehet lent van.
-És hogyan indítjuk be?
-Majd arról gondoskodom.
A szóban forgó gondoskodás arról szól, hogy Tom egy feszítő vassal neki esik Edd kocsijának a csomagtartójának, hogy felnyissa, aztán így betudjanak ülni. Szerencsére, minden probléma nélkül sikerül a bejutás és lassan, óvatosan mind a ketten elfoglalják az első üléseket. Mielőtt Tord kérdezni tudna, Tom elővesz egy másolatot a kocsikulcsról, ami egészen eddig a zsebében bujkált és egy önelégült mosollyal bedugja azt a helyére, mire a norvég kicsit felsóhalyt. Az ő gondolatai teljesen máshol járnak, úgy néz ki.
Bárcsak velem bánna így. Azokkal a kezekkel bármikor lekezelhetne, és azzal a szájaval dicsőíthetné egész testemet. Aztán persze én is felfedezném a testének minden porcikáját. Erősebbnek néz ki mióta a tűz esetnél összegabalyodtunk.
Észre se vette, hogy már el is indultak, és hogy egészen idáig az úton teljesen csendben ült, és még be se csatolta magát. Így gyorsan megfogja az övét és beteszi a csatot a helyére.

Az út többnyire csendes volt, kivéve akkor, amikor a belvárosban kellett átmenniük, mert akkor Tord úgy döntött, hogy bekapcsolja a rádiót. Milyen meglepő, hogy pont a Someone to you szólalt meg, de senki nem mondott semmit.
Szóval most, hogy odaértek a bútoráruházhoz és bementek kicsit lecsillapodtak a kedélyek, szinte arról is megfeledkeztek, hogy egy lopott kocsival jöttek el.
Bent rengeteg fény és ember van ahhoz képest, de jó nagy a tér, így nincs tolongás sem. Mindenféle ember van: a nézelődős, a finom tapogató és a cipőstől felmászó is. A főhőseink inkább az utóbbi kategóriába tartoznak, de mivel kanapét néznek, és nem ágyat, ezért talán még el is fogadható ez a viselkedésük.
Hírtelen megcsörren Tom telefonja, és megdöbbenve veszi észre, hogy Edd az. A beszélgetésből nem sokat hall a norvég, de társa arckifejezéséből sok mindent leolvas, mint mondjuk azt, hogy Tom-nak elege van, és mondjuk azt is látja rajta, hogy jó nagy lecseszést fognak kapni, ha egyszer hazatérnek.
-Rendben, oké, szia.-és leteszi a hívást aztán Tord-ra néz, aki már 5 perce ugyan azon a kanapén fekszik és lézeng.-Tetszik neked ez?
-Mhm, kipróbálod? A te lakásodon lesz, végülis neked kell, hogy tetszedjen.
-Persze.-leül ő is a kék kanapéra amint Tord felül a fekvésből. Tényleg kényelmes, eléggé kemény, de azért kicsit besüped. Bár nem annyira nagy így, valószínűleg ha kihúzzák, akkor jobban ellehet rajta férni. Eléggé közel van most egymáshoz a két férfi, és ahogy Tom combja Tord combját simítja meg, a norvég gondolatai megint elkalandoznának, ha a másik nem kelne fel és hagyná ott.

A visszaút nem volt csendes, egész végig szólt a rádió és a különböző zenéket és híreket hallgatták. Ahogy megáll az autó motorja, a két férfi nevetésben tör ki. Olyan negédes a pillanat, mert mindketten tudják, hogy hatalmas őrültséget tettek, és hogy Edd a telefonon keresztül még egész kedves is volt velük, de személyesen nem biztos, hogy olyen lesz egy pár percen belül. De aztán a pillanat kezd komolyabbá válni, ahogy a nevetés elhal, és mind a ketten feszülten ülnek és néznek ki a szélvédőn.
-És most?-Tord lassan Tom felé fordul, aki ugyanígy tesz. A pillanat fagyos és forró egyszerre, hiszen hírtelen a kék pulcsis a kezét a Vezér combjára teszi. Aztán közelebb húzza magát.-Tom?
De a másik nem szólal meg, így Tord se többet. És lassan egymáshoz közelítenek.
-Tord, még mindig nem emlékszem sok mindenre, de a szer, amit adtál...
Erre a norvég hátrébb húzódik és kissé bizonytalanná válik arckifejezése.
-Figyelj, nem kell, ha-de nem bírja befejezni, mert Tom kissé erőszakosabban rányomja ajkait az övéire. Tord erre felnyög és hagyja az egészet a francba, ha Tom ennyire akarja ezt, akkor nem lehet probléma. Tom gyorsan megfogja Tord arcát két oldalról, de lassan elkezd a nyaka felé haladni és inkább beletúr abba a dús hajba. Tord eközben meg a másik felsőtestét kezdi fogdosni ruhán keresztül, de ha ez túl sokáig megy, akkor nem csak ruhán keresztül fogja, kacsint, kacsint.
Kissé kezd hűvös lenni, de nem akarják egyhamar abbahagyni az egymást való felfalást, így Tord nagy nehezen átteszi magát Tom ölébe a kéziféken és váltón keresztül. Így az ölében sokkal több lehetősége van a másikat fogdosnia és csókolnia, különböző helyeken.
-TI MEG MÉGIS MIT CSINÁLTOK A KOCSIMBAN?! AZONNAL SZÁLJATOK KI!-Edd kiabálja el magát, mire a két férfi elválik egymástól és kiszálnak az autóból, és kissé meghunyászkodva, de egymás kezét fogva követik harmadik társukat.

~Azt sem tudom, hogy ide mit írjak. Teljesen káó vagyok. Eeeeeeeee. Ellie vagyok, pápá.~

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Feb 21 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Nem Vég, hanem Új Kezdet (ÚJ!)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora